„Nagyon hosszú lesz a nyár” – Kovács András szerint az uniós pénzek, az államfő ügye és a parlamenti erőviszonyok egyszerre nyitnak új politikai korszakot
M. Kende Péter vendége a Pirkadatban Kovács András, a Mandiner főmunkatársa volt, akivel az elmúlt napok belpolitikai eseményeit tekintették át. A beszélgetés középpontjában a felszabadított uniós források felhasználásának sürgető jogi feltételei, a köztársasági elnök körüli vita, az új parlamenti hangulat és az ellenzékbe került Fidesz szerepkeresése állt.
A pénzhez jogszabályok is kellenek
M. Kende Péter felidézte Szanyi Tibor korábbi állítását, amely szerint a kormánynak most nem elsősorban alkotmányjogi vitákra, hanem az uniós források elköltéséhez szükséges jogi keretek megteremtésére kellene koncentrálnia. Kovács András meglepőnek nevezte, hogy egyetért Szanyival, de szerinte is jó helyen keresi a problémát.
A felszabadított uniós pénzek ugyanis csak akkor válhatnak ténylegesen felhasználhatóvá, ha Magyarország teljesíti a szükséges jogi feltételeket. Kovács szerint egyelőre nem látszanak azok a törvénymódosítások, amelyeket az Országgyűlés elé kellene terjeszteni. Közben az idő szorít: ha a politikai figyelem az államfő eltávolítására irányul, az értékes heteket vihet el.
Az államfő ügye sokba kerülhet
A köztársasági elnök körüli vita kapcsán Kovács András azt mondta: biztosan meg lehet találni valamilyen jogi utat az eltávolítására, de ez újabb vitákat nyithat. Méltatlansági eljárás esetén az Alkotmánybíróság valódi bíróságként működne, ahol a felek előadják álláspontjukat, és ez önmagában is heteket vehet igénybe.
Közben minden elfogadott törvényt valakinek alá kell írnia. A beszélgetésben felmerült az is, hogyan hatna mindez az Európai Unió nagy tagállamaira. Kovács szerint Franciaországban vagy Németországban is felvetődhetne: ha Magyarországon így lehet bánni az elnöki intézménnyel, akkor más országokban milyen precedenst teremthet ez.
A Mandiner főmunkatársa emlékeztetett Baka András korábbi ügyére is, amikor a magyar állam végül Strasbourgban veszített. Szerinte az elnök körüli mostani eljárásból is lehet nemzetközi jogi és pénzügyi következmény, ami különösen kellemetlen akkor, amikor a kormány azt hangoztatja, hogy minden forintot meg kell fogni.
Visszatért a kilencvenes évek parlamenti hangulata
A beszélgetés egyik könnyedebb, de politikailag fontos témája az új parlamenti hangulat volt. M. Kende Péter azt mondta: számára a kilencvenes évek parlamentjei tértek vissza, és kifejezetten élvezi a pezsgő vitákat. Kovács András szerint valóban látványos változás történt.
Úgy látja, egyelőre Magyar Péter miniszterelnök vette át a kezdeményező szerepet az Országgyűlésben, és szinte minden fontosabb felvetésre ő válaszol. A kérdés az, hogy ezt hosszú távon lehet-e tartani. Kovács szerint előbb-utóbb a napi kormányzati munka elsodorhatja ezt a szerepfelfogást, és a minisztereknek kell majd átvenniük a válaszadás terhét.
M. Kende Péter szerint ez akkor következhet be, amikor már olyan problémák merülnek fel, amelyeknél nem lehet kizárólag visszafelé mutogatni. Kovács ezzel egyetértett: a kormányzás első időszakában még működik az előző ciklusok örökségének hangsúlyozása, de ez nem tarthat örökké.
Hol vannak a Tisza-frakció új arcai?
Kovács András szerint az is nyitott kérdés, hogy a nagy létszámú Tisza-frakcióból kik válnak valódi politikai szereplővé. Egyelőre nem látszik, mely képviselők visznek majd egy-egy szakterületet, kik lesznek azok az arcok, akik a minisztereken és a kormányfőn kívül meghatározzák a kormánypárti parlamenti munkát.
A törvényhozási tempó is érdekes. Kovács szerint ha valódi rendszerváltási szándék van, akkor futószalagon kellene érkezniük a törvénymódosításoknak és új törvényeknek. Ehhez képest eddig nem látszik az a törvénykezési cunami, amely 2010–2011-ben jellemezte a Fidesz első kétharmados időszakát.
Külön furcsának nevezte, hogy az Országgyűlés azon a héten csak hétfőn ülésezik, miközben az uniós pénzek, az államfő ügye és a várható pótköltségvetés miatt rengeteg döntés várna a parlamentre.
Gulyás Gergely gyorsabban találta meg az új szerepét
A parlamenti szereposztásról szólva M. Kende Péter felvetette: Magyar Péter mellett Toroczkai László és Gulyás Gergely is látványosan élvezi az új helyzetet. Kovács András Toroczkai szerepében nem látott nagy újdonságot, szerinte kérdéses, mennyire szolgálja a Mi Hazánk későbbi növekedését, hogy lényegében ugyanaz a hat ember ül bent, mint az előző ciklusban.
A Fidesz esetében viszont más a helyzet. Kovács szerint ellenzéki szerepben kényelmesebb parlamenti pozíciót kaptak, mint amilyenben 16 évig voltak, de a teljes gondolati átállás még nem történt meg. M. Kende Péter szerint Gulyás Gergely viszont már megtalálta ezt a szerepet, és Kovács is osztotta ezt a benyomást.
Fidesz-kongresszus és átmeneti állapot
A beszélgetésben szóba került a Fidesz közelgő kongresszusa is. Kovács András szerint nem látszik, hogy bárki elindulna az elnöki pozícióért, de az új elnökség összetétele fontos jelzés lehet.
Úgy érzékeli, sokan átmenetiként tekintenek a mostani helyzetre, és nagyjából egy évre terveznek. Szerinte elképzelhető, hogy később újabb kongresszus következik, de ezt inkább megérzésként fogalmazta meg.
A következő hónapok fő kérdése az lesz, mi teljesül a kormányzati ígéretekből, mire lesz forrás, és hogyan változnak a külső feltételek. Kovács szerint minden ellenzék kényszerpályán van: azt tudja kihasználni, amit a kormány teljesít, elmulaszt vagy elront.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
