„Nincs mese, Magyarországnak szüksége van Paks 2-re” – Hortay Olivér szerint új kapacitások nélkül nem lesz erősebb energiafüggetlenség
A Pirkadat május 14-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Hortay Olivér, a Századvég egyik vezetője volt. A beszélgetés az új kormány energiapolitikai mozgásteréről, Paks 2 késéséről, az orosz energiahordozók szerepéről, a hálózatfejlesztésről, a megújuló energia korlátairól és a kis moduláris atomerőművek lehetőségéről szólt.
Minél több forrás, minél több útvonal
Hortay Olivér szerint egy kibontakozó energiaválság idején Magyarországnak azt az elvet kell követnie, hogy minél több irányból, minél több útvonalon és minél több forrásból érkezhessen energia az országba. Szerinte ebbe a logikába nem illik bele a szankciós gondolkodás.
A földgáz esetében Magyarország infrastrukturálisan jó helyzetben van: Szlovénia kivételével valamennyi szomszédos országgal van összeköttetés. A gond inkább az, hogy a régió ellátásában továbbra is Oroszország a domináns beszállító, a többi forrás inkább kiegészítő szerepet játszik.
A szakértő szerint, ha a cél a koncentrált függőség csökkentése, akkor a kérdés az, milyen új beszállítókat lehet bevonni az orosz dominancia megtartása mellett.
Paks 2: gesztus Moszkvából, felülvizsgálat Budapesten
Breuer Péter felidézte a Roszatom vezetőjének moszkvai nyilatkozatát, amelyben az orosz fél jelezte: készen állna az új magyar kormánnyal tárgyalni és felgyorsítani a Paks 2-projektet. Hortay Olivér ezt elsősorban gesztusként értelmezte.
Azt mondta, az új kormány részéről a miniszteri meghallgatáson is elhangzott, hogy előveszik és felülvizsgálják a szerződést. Ez több irányt is jelenthet: változatlanul hagyhatják, módosíthatják vagy akár fel is mondhatják. Hortay szerint a másik szerződő fél most azt üzente, hogy a folytatásban és a gördülékeny együttműködésben érdekelt.
„Ezt meg kell építeni”
A műsorvezető arra kérdezett rá, mit lehet kezdeni a projekt években mérhető csúszásával. Hortay szerint a legfontosabb szakmai állítás egyértelmű: „ezt meg kell építeni, ezt az atomerőművet”.
Úgy látja, Magyarországnak szüksége van Paks 2-re, mert a villamosenergia-igények növekedni fognak. Ha az ország erősíteni akarja az energiaszuverenitását és csökkenteni akarja az importigényét, új nukleáris kapacitásokra lesz szükség.
A meglévő paksi blokkoknál közben mindent meg kell tenni az üzemidő-hosszabbítás érdekében. Hortay szerint Magyarországnak nagy kapacitásfejlesztést kell végrehajtania, és minél előbb jut új termelőkapacitásokhoz, annál jobb helyzetbe kerül.
Technológiai oldalon nincs szükség nagy újratervezésre
Breuer Péter felvetette, hogy egy 12 éves csúszásnál változhatott a technológiai környezet, és kérdéses lehet, mennyire korszerű az eredeti terv. Hortay Olivér szerint a Roszatom a nukleáris innováció egyik meghatározó szereplője a világban, Paks 2 esetében pedig technológiai módosításra aligha van szükség.
A beruházás modern technológiára épül, és a fő irányok útközben nem változnak olyan mértékben, hogy teljes újratervezés kellene. A kivitelezési részfolyamatok javulhatnak, a munkaerő és a beszállítói lánc hatékonyabban szervezhető, de ez nem érinti a projekt alapvető technológiáját.
A Siemens és más nyugati beszállítók körüli kérdések szerinte inkább a szankciós környezetből fakadtak. A német kormány korábban akadályozta saját vállalatait olyan projektekben, ahol orosz cég is érintett volt. Ezért merült fel, hogyan lehet egyes beszállítói pozíciókat más lehetőségekkel is biztosítani.
A hálózat rugalmassága lesz a következő évek kulcskérdése
A beszélgetésben szóba került az elektromos hálózat állapota is. Hortay szerint az Európai Unió energiarendszere jelentősen átalakult, főként az időjárásfüggő megújuló kapacitások – napelemek és szélturbinák – gyors növekedése miatt.
Ez felértékelte a rendszer rugalmasságát. A spanyolországi és ibériai áramszünet is arra mutatott rá, hogy a rugalmas hálózati működés már nem részletkérdés, hanem alapfeltétel.
A rugalmasság fejlesztésének egyik pillére a hálózatfejlesztés, a másik a tárolók és a gyorsan indítható erőművek bővítése. Hortay szerint a jövőben már nem elég azt kérdezni, hogyan lehet több zöld energiát termelni. Az is döntő lesz, hogyan lehet ezt biztonságosan beilleszteni a rendszerbe.
Zöld energia, tárolók és gyors indítású erőművek
Breuer Péter felvetette, hogy a nap- és szélenergia jó, amikor süt a nap vagy fúj a szél, de az ellátásnak akkor is működnie kell, amikor egyik feltétel sem adott. Hortay szerint pontosan ezért van szükség tárolókapacitásra és gyors indítású, gáztüzelésű erőművekre.
A megújuló energiatermelés növelése csak akkor működik biztonságosan, ha közben a rendszer képes kiegyenlíteni az időjárásfüggő termelés ingadozásait.
Kis moduláris reaktorok ipari parkok mellett
A kis moduláris atomerőművekről Hortay Olivér azt mondta, három szempontot érdemes tisztázni. Az első, hogy a nukleáris technológia hagyományosan alaperőművi szerepet tölt be: stabil, folyamatos, zsinóráramot biztosít.
A kis moduláris reaktorok teljesítményükben kisebbek, és több modul is egymás mellé telepíthető. Ez növelheti a rugalmasságot, mert az egyes egységek külön-külön fel- vagy lekapcsolhatók.
A társadalmi elfogadottság kérdését sem lehet megkerülni. Hortay szerint ez minden energetikai beruházásnál fontos: atomerőműnél, gázerőműnél, szélerőműnél is. A jelenlegi gondolkodás inkább arra mutat, hogy a kis moduláris reaktorokat ipari parkok mellé érdemes telepíteni, nem lakott területek közvetlen közelébe.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
