„Nem egyszerű több mint hetven dolgozót felvenni” – új épület, régi gond: emberhiánnyal küzd a Mazsihisz Szeretetkórház
Breuer Péter a Pirkadatban Dr. Shemesh Assafot, a Mazsihisz Szeretetkórház főigazgatóját kérdezte az újranyitott intézmény állapotáról, a betegellátás bővítéséről és a legsúlyosabb problémáról: a munkaerőhiányról. A beszélgetésből kiderült, hogy a felújított épület készen áll, az ágyak rendelkezésre állnak, a beteg is lenne bőven, a legnagyobb kihívást mégis az jelenti, hogy elegendő ápolót, orvost és segítő személyzetet találjanak a működés teljes felfuttatásához.
Készen van az épület, de még nem teljes a kapacitás
A főigazgató szerint a megnyitás megtörtént, az infrastruktúra rendelkezésre áll, a munka most azon van, hogy a kórház a valóságban is elérje a tervezett működési szintet. A 240 ágyas kapacitásból jelenleg 178 ágy működtetését célozzák meg, ehhez viszont még több dolgozóra van szükség. Ahogy fogalmazott: „Nem egyszerű több mint hetven dolgozót felvenni, pedig már lassan egy éve dolgozunk.”
A Szeretetkórház jelenleg 160 körül jár, de a vezetés abban bízik, hogy néhány héten belül 170 fölé tudnak menni. A betegellátás iránti igény nem kérdés, a főigazgató egyértelműen jelezte: „Beteg van bőven.”
A legnagyobb hiány: ápolók és orvosok
A beszélgetés legerősebb része az volt, amikor Shemesh Assaf arról beszélt, hogy az ápolói pálya ma már nem vonzó a fiatalok számára. Szerinte a probléma nem csak magyar, hanem nemzetközi jelenség. „A mai világban a fiatalok gyors pénzt akarnak kevesebb munkahelyett, és az egészségügyben ez nem jellemző” – mondta.
A kórház ezért folyamatosan keres nővéreket, segédápolókat, belgyógyászokat, geriátereket, rehabilitációs orvosokat és olyan szakembereket is, akiknek van affinitásuk a hospice-ellátáshoz. Ez utóbbi különösen fontos, hiszen a Szeretetkórházban működik az ország legnagyobb hospice-osztálya.
Nemcsak fizikailag, emberileg is más közeget ígérnek
A főigazgató hangsúlyozta, hogy a Szeretetkórház nemcsak a felújított falakkal és a korszerű szobákkal akar kitűnni, hanem azzal a szemlélettel is, ahogyan a betegekkel bánnak. Mint mondta: „Mi nagyon próbálunk ezt vetíteni a betegeknek. Szóval úgy beszélünk a betegekkel, mintha nem csak beteg lenne, hanem ember.”
A kórház családias működését is kiemelte. Azt mondta, kisebb intézményként más légkört tudnak teremteni, mint egy nagy állami kórházban: „Mindenki ismer mindenki, mindenki tegez mindenki.” A betegek számára minden szobában biztosított a légkondicionálás, a televízió és a wifi is, a hospice-osztályon pedig külön figyelmet fordítanak a hozzátartozók támogatására is.
A hospice nem a végállomás, hanem felkészítés is
A hospice-részlegről szólva Shemesh Assaf világossá tette, hogy ez nem pusztán ápolási hely, hanem érzelmi és lelki felkészítés tere is. Azt mondta, itt nemcsak a betegekkel foglalkoznak, hanem a családtagokkal is. „Nagyon fontos a hozzátartozónak a támogatása” – hangsúlyozta.
Ez a mondat jól mutatja, hogy a Szeretetkórház milyen irányba szeretné elvinni a saját működését: egy olyan intézményként működni, ahol az orvosi ellátás nem válik el az emberi jelenléttől.
Már a következő fejlesztésen gondolkodnak
A főigazgató nemcsak a jelenről, hanem a következő célról is beszélt. Rövid távon egy egynapos sebészeti műtő kialakítását szeretnék megvalósítani. A hely már megvan, a korábbi gyógytornaszoba funkciója máshova került, most a tervezés következik. A cél az, hogy a jövőben kisebb sebészeti, szemészeti vagy plasztikai beavatkozásokat helyben is el tudjanak végezni.
Ehhez azonban újabb forrásokra lesz szükség. Breuer Péter ezt már nyíltan mecénási felhívássá is fordította: aki adományával segíti a fejlesztést, az egy olyan beruházást támogat, amely gyorsabb, kényelmesebb betegellátást tehet lehetővé.
Egyházi kórházként nagyobb önállóságban bíznak
Shemesh Assaf arról is beszélt, hogy az új egészségügyi kormányzattal mielőbb egyeztetni szeretnének. Az egyházi kórházak ugyanis sajátos helyzetben vannak: nem tartoztak közvetlenül az OKFŐ alá, ezért az állammal való kapcsolattartás nehézkesebb volt. Most abban bíznak, hogy az önálló egészségügyi irányítás mellett könnyebb lesz a párbeszéd.
