A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.02.26.
Orbán Viktor kormányfő elrendelte a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítését.
Nem támogatjuk Ukrajna európai uniós tagságát, mert az tönkretenné Magyarországot és az Európai Uniót – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszer.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök az indiai miniszterelnök, Narendra Modi látogatása előtti Knesset-plenáris ülésen elmondott beszédében kijelentette, hogy India és Izrael „vasszövetséget” fog kötni „a szélsőséges iszlámmal szemben”.
A német-kínai partnerség erősítéséről és a gazdasági együttműködés kiegyensúlyozottabbá tételéről tárgyalt szerdán Pekingben Friedrich Merz német kancellár és Hszi Csin-ping kínai államfő.
Belföldi hírek:
Orbán Viktor kormányfő elrendelte a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítését – erről a miniszterelnök számolt be a közösségi-oldalára feltöltött videóban szerdán, a védelmi tanács ülése után. A miniszterelnök azt mondta: most ért véget a védelmi tanács ülése, amit az ukrán olajblokád miatt hívott össze; január 27-e óta nem érkezik olaj a Barátság kőolajvezetéken Magyarországra. „Az adatokból egyértelmű, hogy ennek a példa nélküli leállásnak nem műszaki, hanem politikai okai vannak, az ukrán kormány az olajblokáddal gyakorol nyomást Magyarországra és Szlovákiára” – közölte. Orbán Viktor közölte azt is, hogy meghallgatta a nemzetbiztonsági szolgálatok beszámolóit, és úgy látja, Ukrajna további akciókra készül a magyar energiarendszer működésének megzavarása érdekében. „Ezért elrendeltem a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítését. Ez azt jelenti, hogy a kiemelt energetikai létesítmények közlébe katonákat és a támadások elhárítására szükséges eszközöket is telepítünk. A rendőrség a kijelölt erőművek, elosztóállomások és irányítóközpontok környékén nagyobb erőkkel járőrözik majd. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében pedig elrendeltem a drónrepülési tilalmat” – sorolta az intézkedéseket a kormányfő. „Magyarországot nem lehet zsarolni” – jelentette ki Orbán Viktor.
Akik ma blokkolják a szállítást a Barátság kőolajvezetéken, azok ugyanazok, mint akik felrobbantották a kontinens biztos földgázellátását garantáló Északi Áramlat vezetéket, s ezért fel kell készülni az esetleges támadásokra – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Kiskunlacházán. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a városban rendezett lakossági fórumon kiemelte, hogy Ukrajna robbantotta fel korábban az európai gazdaság versenyképességét adó olcsó orosz földgázt szállító Északi Áramlat vezetéket, amit „állami terrorizmusnak” nevezett. Majd úgy vélekedett, hogy szégyen az, hogy Európa mind a mai napig szemet huny ezen eset felett, és mind a mai napig vannak olyan európai országok és a vezetők, akik hősként ünneplik az elkövetőket. „És még egyszer mondom, ugyanazok blokkolják ma a szállítást a Barátság kőolajvezetéken, mint akik felrobbantották az Északi Áramlat gázvezetéket. Ez a helyzet, és ezt mi nem engedhetjük” – szögezte le.
Nem támogatjuk Ukrajna európai uniós tagságát, mert az tönkretenné Magyarországot és az Európai Uniót – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszer szerdán az Országgyűlésben. Az Ukrajna uniós tagságának, háborús támogatásának és az Európai Unió katonai szövetséggé alakításának, valamint a tagállamok szuverenitását veszélyeztető törekvések elutasításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájában a kormány álláspontját kifejtve a miniszter hangsúlyozta: alapvető és stratégiai fenntartásai vannak a kormányzat elvi elutasításának, és a magyarok jelentős többsége sem támogatja a szomszédos állam uniós tagságát, amely teljes ágazatokat veszélyeztetne. Ukrajna csatlakozása nem a békét vinné el Európába, hanem a háborút hozná el Európába – hangsúlyozta Bóka János. Jelezte: bár Magyarország többször is kérte, nem zajlott érdemi vita az uniós intézményekben Ukrajna esetleges csatlakozásának következményeiről, holott a lépés „beláthatatlan biztonsági, gazdasági és költségvetési hatásokkal” járna.
Külföldi hírek:
Benjamin Netanjahu miniszterelnök az indiai miniszterelnök, Narendra Modi látogatása előtti Knesset-plenáris ülésen elmondott beszédében kijelentette, hogy India és Izrael „vasszövetséget” fog kötni „a szélsőséges iszlámmal szemben”. „Izrael erősebb, mint valaha, és India is erősebb, mint valaha” – állítja Netanjahu beszédének elején, amelyet héberül és angolul is elmond. Köszönetet mondott Modinak Izrael támogatásáért a Hamász által vezetett 2023. október 7-i támadás után, és így fogalmaz: „Ezen a gyilkos támadás után olyan egyértelműen, olyan erkölcsösen, olyan élesen állt ki mellettünk… Ezt soha nem fogjuk elfelejteni.” Izrael Hamász elleni háborúját „védekező háborúnak, az igazságért, az emberiség jövőjéért vívott háborúnak” nevezte. „India támogatja Izraelt, mert megérti, hogy Izrael védelmi falként szolgál a barbárság ellen” – folytatta.
Narendra Modi indiai miniszterelnök szerdán kétnapos látogatásra érkezett Izraelbe. Kneszetbeli beszéde nemcsak a két ország közötti ,.nyitott stratégiai szövetséget” erősítette meg, hanem az izraeli koalíció és ellenzék közötti mély politikai ellentétek gyújtópontjává is vált. Modi beszédében egyértelműen kiállt Donald Trump gázai béketerve mellett, mivel az szerinte „az igazságos és tartós béke ígéretét hordozza a régió minden népe számára, beleértve a palesztin kérdés kezelését is”. Részvétét fejezte ki a Hamász „barbár terrortámadása” miatt, kijelentve: ,,Érezzük a fájdalmatokat, osztozunk a gyászotokban. India szilárd meggyőződéssel áll Izrael mellett ebben a pillanatban és azon túl is.” Az indiai kormányfő hangsúlyozta a nemzetközi összefogás kényszerét: ,,A terrorizmus elleni küzdelem fenntartott és összehangolt globális fellépést igényel, mert a terror a békét fenyegeti mindenhol.” – jelentette ki.
Addis Abebában Isaac Herzog elnök elmondta Abiy Ahmed etióp miniszterelnöknek, hogy Afrikában és azon túl is vannak olyanok, akik megpróbálják aláásni Izrael afrikai kapcsolatait, „de a kötelékünk erős, és közös érdekeink erősebbek, mint bármely ilyen aláásási kísérlet”. Izrael jelentős erőfeszítéseket tesz a kontinensen való kapcsolataik bővítésére, és Herzog központi, de csendes szereplője ennek a törekvésnek. Novemberben Herzog látogatást tett Zambiában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban. „Az innováció, a prosperitás és a jólét elérése iránti törekvésünk az, ami hajt minket, és ez felülmúl minden olyan kísérletet, amely megosztottságot vagy akadályokat akar okozni” – mondja Herzog irodája szerint. „Örülök, hogy megvan ez a lehetőségünk, hogy elmélyítsük a párbeszédet és megerősítsük a kapcsolatokat nemzetünk között.” Herzog helyi zsidó vezetőkkel is találkozik.
Ursula von der Leyen kedden az ukrán elnökkel tárgyalt, és ott megerősítették a háborús együttműködést. Ezzel egy időben az Európai Parlament nagykoalíciója olyan határozatot fogadott el, amely részletesen is kifejti a háborús politika folytatásának részleteit – jelentette ki Dömötör Csaba, a Fidesz uniós parlamenti képviselője nyilatkozatában Brüsszelben. A politikus elmondta: a határozat tartalmát ismerve az ukrán kitűzők mellett nyugodtan kioszthattak volna háborús héja kitűzőket is – mondta. Dömötör Csaba szerint a határozatban minden benne van, amiről a tiszás politikusok nem akarnak beszélni, amit tagadnak a magyarok előtt, de amit a saját frakciójuk végre akar hajtani. Ismertetése szerint a határozat felszólítja a tagállamokat, hogy jelentősen növeljék a katonai támogatásokat, és követeli, hogy a nyugati fegyvereket oroszországi célpontok ellen is be lehessen vetni. Hozzátette: ezt a néppárti német vezérszónok is megerősítette felszólalásában, amelyben arról beszélt, hogy oroszországi gyárakat és stratégiai közlekedési infrastruktúrát kell támadni,”ezt sikerült megtanulni a XX. század borzalmaiból.”
Ukrajnának 230 kiemelt fontosságú létesítménye van, amelyeket meg kell védenie az orosz légitámadásoktól, de még több is van, amelyeket meg kell őrizni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Kijevben a norvég miniszterelnökkel, Jonas Gahr Storevel közösen. Az államfő megköszönte Norvégia miniszterelnökének a NASAMS légvédelmi rendszereket, amelyek segítségével – egyebek mellett – Ukrajnának sikerül megóvnia ezeket a létesítményeket. Januárban Norvégia jelentős mennyiségű rakétát szállított Ukrajnának a NASAMS légvédelmi rendszerekhez, hogy biztosítsa az ország képességét az orosz támadásokkal szembeni védekezésre – emlékeztetett az Ukrinform ukrán hírügynökség. A NASAMS légvédelmi rendszereket több ország bocsátotta Ukrajna rendelkezésére, köztük az Egyesült Államok, Kanada, Litvánia és Norvégia. Zelenszkij a tájékoztatón sikeresnek nevezte a Flamingo rakétákkal végrehajtott egyik legutóbbi ukrán támadást.
A német-kínai partnerség erősítéséről és a gazdasági együttműködés kiegyensúlyozottabbá tételéről tárgyalt szerdán Pekingben Friedrich Merz német kancellár és Hszi Csin-ping kínai államfő. A megbeszéléseken szó esett a globális gazdasági kihívásokról, a szabadkereskedelem jövőjéről, valamint az ukrajnai háborúról is – jelentette a kínai állami média. Kancellárként első kínai látogatásán Merz hangsúlyozta: Németország mélyíteni szeretné gazdasági kapcsolatait legnagyobb kereskedelmi partnerével, de közben tisztességesebb és kiegyensúlyozottabb együttműködésre is törekszik – mondta. Hozzátette: Berlinnek a piaci torzulásokkal, az állami támogatásokkal és a kereskedelmi egyensúlytalansággal vannak problémái. Hszi a tárgyaláson úgy fogalmazott: „minél turbulensebbé és összetettebbé válik a nemzetközi helyzet, annál inkább szükség van a stratégiai kommunikáció és a kölcsönös bizalom erősítésére Kína és Németország között”. A kínai elnök hangsúlyozta továbbá, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a kétoldalú kapcsolatoknak.
Időjárás:
Ma is főképp napos időre készülhetünk. Este nyugodt, csillagfényes lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 9 – 14 fok körül alakul.
