A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.01.04.
Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatójával indul a politikai évad.
Még mindig csak tárgyalnak az ukrajnai békemegállapodásról.
Az amerikai elnök megdicsérte Izraelt, amiért betartja a gázai egyezséget.
A kormány egyeztetést kezd az önkormányzatokkal.
Hírek:
A miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatójával indul holnap az idei politikai évad. Orbán Viktor az előző években mindig december végén válaszolt a hazai és külföldi újságírók kérdéseire, ezúttal azonban szakított ezzel a hagyománnyal. Azt ígérte, „kérdés nem marad válasz nélkül”, azt viszont már nem részletezte, milyen témákat akar érinteni. Évzáró interjújában úgy vélte, az idén eldől, ki tud-e végleg maradni Magyarország a háborús politikából, amely szerinte Brüsszelt jellemzi. Mint mondta, az Európai Tanács ülései – vagyis az uniós csúcstalálkozók – napjainkban haditanácsra emlékeztetnek, holott régen polgári jellegűek voltak. Most azonban csak arról beszélnek, hogyan nyerjük meg a háborút – emlékeztetett a kormányfő. Kifejtette még, hogy a hazai ellenzék újjá szervezte magát, de lényeges változás nem történt, azon az oldalon a brüsszeli utasításokat akarják végrehajtani.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint az idei év egyik legnagyobb csatája „a magyarok lázadása lesz”. Szijjártó Péter ezzel érzékeltette, hogy a kormány továbbra is ellenzi Brüsszel nyáron életbe lépő migrációs paktumát. Mint mondta, 2026-ban sem fognak beengedni az országba egyetlen migránst sem és nem fizetnek erre a célra egy forintot sem a magyarok pénzéből. Úgy vélte, ha engednének, akkor terrorveszély közepette kellene tölteni a karácsonyi ünnepeket és párhuzamos társadalom alakulna ki. Emlékeztetett rá, hogy a tíz éve megépített kerítés az unió külső határait is védi, miközben jelenleg is érvényes a napi egy millió eurós bírság, amit a közös menekültügyi szabályok be nem tartása miatt kell fizetnie Magyarországnak.
Az ukrán elnök szerint kilencven százalékban elkészült a háborút lezáró békemegállapodás. Volodimir Zelenszkij azonban úgy fogalmazott, nem akarnak békét minden áron és a háborút nem lehet úgy befejezni, hogy az országa végét is jelentse. Az amerikai elnök is bizakodásának adott hangot, miután egy hete floridai birtokán tárgyalt az ukrán államfővel és többször beszélt telefonon az orosz elnökkel is. A hét második felében viszont már úgy nyilatkozott, hogy feldühítette, amiért Vlagyimir Putyin megpróbálta félrevezetni. A CIA ugyanis biztos források alapján azt állapította meg, hogy hamis volt az a hír, miszerint az ukránok drónokkal támadták az orosz államfő egyik vidéki rezidenciáját. Donald Trump ezek után már arról beszélt, hogy megingott a bizalma az oroszok jóakaratában.
Kedden Párizsban tartanak újabb megbeszélést azoknak az államoknak a vezetői, amelyek elkötelezték magukat Ukrajna támogatása mellett. A találkozó házigazdája, Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy Kijev továbbra is számíthat a segítségükre. Az úgynevezett tettrekészek koalíciója osztja az ukrán államfő álláspontját, miszerint a háborúban álló ország egész Európát védi. A résztvevők korábban még azt sem tartották kizártnak, hogy az amerikai elnök is elmegy a megbeszélésre. Ugyanakkor többen úgy vélték, Donald Trump a béketervek kidolgozásakor az oroszok oldalára állt. Emiatt is szorgalmazták, hogy az ukránok csak erős biztonsági garanciák ígéretével fogadják el a tervezett egyezséget.
Az amerikai elnök eközben többször is megfenyegette Iránt, hogy ne próbálja újra indítani rakétaprogramját. Donald Trump kijelentette, ha kiderül, hogy Teherán valóban a nyáron megsemmisített katonai kapacitások újjáépítésén dolgozik, akkor ismét megsemmisítik azokat. Minderről szó volt az izraeli kormányfővel a hét elején folytatott washingtoni megbeszélésén is. Benjamin Netanjahuval megállapították, hogy jól halad a gázai békefolyamat megvalósítása. Trump szerint Izrael száz százalékig betartotta, amit ígért, ha pedig a Hamasz nem teszi le a fegyvert úgy, ahogy megegyeztek, akkor – szavai szerint – pokoli árat fizetnek majd érte. Kitárt arra is, hogy a libanoni siíták szervezete, a Hezbollah – mint mondta – „rosszul viselkedik”, ezért meglátják majd, mi fog történni.
Izrael hadrendbe állította az első olyan lézerfegyvert, amely képes elfogni rakétákat, aknavető gránátokat és drónokat. A Vasnyaláb névre keresztelt irányított energiájú rendszer légvédelmi feladatokat lát majd el és segíti a már meglévő rakétaelhárító berendezéseket, így a Vaskupolát is. Ez a világon az első ilyen eszköz és tíz év alatt fejlesztették ki. Israel Katz védelmi miniszter arról beszélt, e rendszer „megváltoztatja a játékszabályokat, és egyértelmű üzenetet küld minden ellenségnek, hogy ne provokálják Izraelt. Az eddig alkalmazott légvédelmi rendszerekkel szemben a Vasnyaláb óriási előnye, hogy amíg az energiaellátása biztosított, gyakorlatilag nem fogy ki a lőszerből, és jóval olcsóbb az üzemeltetése, mint az elfogórakétákat alkalmazó berendezéseknek.
Itthon az önkormányzatiság alkotmányos megerősítését tartja a Magyar Önkormányzatok Szövetsége a legfontosabb témának a jövő héten kezdődő konzultáción. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden egyeztet először az érintettekkel. Az önkormányzati szövetség nyolc pontos javaslatot készített a megbeszélésre. Gémesi György elnök elmondta, rendkívül fontos, hogy a helyi ügyekben helyben és önállóan születhessenek döntések. Hasonlóan lényegesnek tekintik, hogy olyan pénzügyi mechanizmust vezessenek be, amely felváltja az „az igazságtalan, diszkriminatív szolidaritási hozzájárulást. Úgy fogalmazott, Budapest a nemzet fővárosa, fel kell számolni a vidékkel való szembeállítását, és garantálni kell a kormány aktuálpolitikai megfontolásaitól független gazdasági és költségvetési mozgásterét.
A főpolgármester jó esélyt lát arra, hogy az idén folytatódó perekkel visszaszerezzenek valamennyit a Budapesttől elvett pénzből. Karácsony Gergely emlékeztetett, hogy a kormány karácsonykor bejelentette, 2026-ban minden eddiginél többet, majdnem 100 milliárd forintot akarnak elvonni a fővárostól. Szerinte ez azt jelenti, hogy továbbra is tönkre akarják tenni Budapestet. Ha viszont nem fognak fizetni és a kormány sem tér jobb belátásra, akkor nem marad más lehetőség, mint a kormány leváltása. Erre esély kínálkozik a tavaszi választáson – vélte a főpolgármester, aki szerint Budapest elmúlt évei példát mutatnak arra, hogy a mindent centralizálni kívánó hatalommal szembeni védekezés erős szövetséget alakít ki a különböző autonómiák között.
A kínai elnök továbbra sem tett le arról, hogy visszaszerezze Tajvant. Hszi Csin-ping megállíthatatlannak nevezte azt a folyamatot, amely – szavai szerint – az anyaföld egyesítéséhez vezethet. Előzőleg a kínai hadsereg nagyszabású katonai gyakorlatot tartott Tajvan körül. Több rakéta is a szigetország partjaihoz nagyon közel csapódott be. Ez lényegében arra volt válasz, hogy az Egyesült Államok 11 milliárd dollár értékű fegyverüzletet kötött Tajvannal. Pekingben erre úgy reagáltak, hogy szankciókat vezettek be amerikai magánszemélyekkel és hadiipari cégekkel szemben.
A brit országos szakszervezeti szövetség vezetője nem tartja kizártnak, hogy az Egyesült Királyság visszatérjen az Európai Unió vámuniójába. Paul Nowak arról beszélt, hogy a kilépés, vagyis a Brexit feltételeiről kötött „rossz megállapodás az egyik oka annak, hogy magasak az árak az angliai szupermarketekben”. Mint mondta, a munkáspárti brit kormánynak ezért „minden lehetőséget” mérlegelnie kell, hogy szorosabb legyen a kapcsolata az Európai Unióval. A legnagyobb brit közvélemény-kutató csoport, a YouGov legutóbbi felmérése szerint a Munkáspártra szavazó brit polgárok jelentős többsége szorgalmazza, hogy a kormány kezdjen tárgyalásokat Nagy-Britannia újbóli uniós csatlakozásáról. Emlékezetes, hogy a 2016-os népszavazáson csak csekély többség voksolt a kilépésre. Az utóbbi hetekben a brit kormány vezető tagjai – köztük Keir Starmer miniszterelnök is – egyre gyakrabban bírálták a brit tagság megszűnését.
Egy régi, használaton kívüli metróállomáson és a Koránra tett esküt New York új polgármestere. A demokrata párti Zohran Mamdani, akit nagy többséggel választottak meg november elején, az Egyesült Államok legnagyobb városának első muszlim vezetője lett. A 34 éves, ugandai születésű, indiai származású politikus kampányának középpontjában a megélhetési költségek csökkentése állt, olyan ígéretekkel, mint az ingyenes gyermekfelügyelet, az ingyenesen használható buszok és a lakbérek befagyasztása. Mamdanit a kampányban hevesen kritizálta az amerikai elnök is, aki azt ígérte, leállítja New York szövetségi támogatásait, ha egy kommunista lesz a polgármester. Ehhez képest november végén barátságosan fogadta őt a Fehér Házban.
Az Egyesült Államokban egy volt különleges ügyész arról számolt be, hogy Donald Trump 2020-ban többeknek elismerte, elvesztette a választást Joe Bidennel szemben. Jack Smith – aki az idén januárban lemondott –a képviselőház igazságügyi bizottságában zárt ajtók mögött tett vallomást, amelyet utóbb nyilvánosságra is hoztak. Ő volt az, aki pár éve két vizsgálatot folytatott Trump ellen, részben a 2020-as választás után történtek miatt. Nemcsak a szabad és tisztességes választások eredményének megfordítására tett erőfeszítésekkel vádolta Trumpot, hanem azzal is, hogy a vélt ellenfelei elleni erőszakra buzdított. Smith igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy Trump valaha elismerte-e, hogy tisztában volt a vereségével. Emlékezetes, nyilvánosan Trump azt mondta, ő nyerte meg a 2020-as választásokat, támogatói pedig 2021. január 6-án megrohamozták az amerikai kongresszus épületét.
Időjárás:
Tovább tart a hideg téli idő. Többnyire erősen felhős vagy borult marad az ég. Elszórtan alakulhat ki havazás. Erős lökések kísérhetik a szelet. A hőmérséklet napközben mínusz 1 és plusz 4 fok között alakul, estére mínusz hat és nulla fok közé hűl le a levegő. A jövő héten marad a hideg tél.
