A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.11.20.
Ursula von der Leyen megint plusz pénzt kért a tagállamoktól Ukrajna és a háború finanszírozására – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Az európai politikai életet egy szélsőségesen keresztényellenes liberális mainstream uralja, ami tovább növeli a magyar nemzeti kormány felelősségét az üldözött keresztények védelmében és segítésében – jelentette ki Szijjártó Péter.
Mohammed bin Szalmán a Fehér Házbeli találkozón Donald Trumpnak azt mondta, hogy országa részt akar venni az Ábrahám-megállapodásokban, és egyúttal biztosítani szeretné az utat a kétállami megoldás felé.
Orosz kémhajó cirkál a brit területi vizek szélén, és lézerrel zavarta a megfigyelést végző brit repülőgépeket – közölte a brit védelmi miniszter.
Belföldi hírek:
Ursula von der Leyen megint plusz pénzt kért a tagállamoktól Ukrajna és a háború finanszírozására – közölte a miniszterelnök a közösségi-oldalán. Orbán Viktor azt írta a közösségi oldalán: ez azt jelenti, hogy a bizottság elnök asszonya nem kevesebbet kér, mint két év alatt még további 135 milliárd eurót. Ez az éves magyar gazdasági teljesítmény 65 százaléka, az összes magyar nyugdíjas hét évnyi nyugdíja, az unió éves költségvetésének közel háromnegyede – tette hozzá. „Csillagászati összeg, amely ma nem létezik. Nincs. A brüsszeli varázsszer megint a közös európai hitel lenne. Hogy még az unokáink is nyögjék az orosz-ukrán háborút” – fogalmazott Orbán Viktor. A bejegyzés alapján ehhez kérnek hozzájárulást a magyaroktól, egy olyan országtól, amelyet napi egymillió euróra büntetnek, mert nem engedi be a migránsokat, egy olyan országtól, amelyet pénzügyileg büntetnek azért, mert saját álláspontja van a háború és a gender ügyében. „Ez több mint lehetetlen. Ez már abszurd. Magyarország válaszára nem kell sokat várni” – írta a miniszterelnök.
A kormány és az Idősek Tanácsa egyetértett abban, hogy a 13. havi nyugdíj bevezetéséhez hasonlóan, a bevezetés első szakaszában, a 14. havi nyugdíjnak is az első részlete, vagyis 25 százaléka kerül kifizetésre a 13. havi nyugdíjjal együtt 2026 februárjában – jelentette ki a miniszterelnökséget vezető miniszter a testület szerdai ülését követő sajtótájékoztatón. Gulyás Gergely elmondta, az ülésen szóba került az idősek megbecsülésének szükségessége is, mivel az online médiában egyre kevésbé tartják tiszteletben az emberi méltóságot. A kormányzat számára nagyon fontos ennek a fórumnak a működése, ami konzultációs lehetőséget biztosít az Idősek Tanácsának tagjaival való párbeszédre, wz fontos visszajelzés számukra, azért a következő hónapokban is több ülésre fog sor kerülni – közölte. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy egy átlag 250 ezer forintos nyugdíjjal számolva, a 14. havi nyugdíj első negyedének kifizetése 60 ezer forintot jelent. A politikus úgy számolt, hogy „ez 310 ezer forintos nyugdíj előrelépést jelenthet 2026 februárjában”.
Fantasztikus siker a tíz éve meghirdetett Vajdasági Gazdaságfejlesztési Program, amelynek a keretében mostanra csaknem 200 milliárd forintnyi beruházás jött létre a helyi magyarság támogatása érdekében – jelentette ki Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a közösségi-oldalára feltöltött videójában. Az államtitkár arról számolt be a friss bejegyzésében, hogy pontosan tíz évvel ezelőtt jelentették be a Vajdasági Gazdaságfejlesztési Programot a térségben élő magyarok támogatása érdekében. „A programra azért lett szükség, mert a vajdasági magyarságot gazdaságilag, üzletileg, egzisztenciálisan meg kellett erősítenünk, miután a 20. század megtépázta ezt a közösséget, s a 21. sem indult számukra fényesen, hiszen akkor még gazdasági értelemben Szerbia nagy bajban volt” – hangsúlyozta.
Az európai politikai életet egy szélsőségesen keresztényellenes liberális mainstream uralja, ami tovább növeli a magyar nemzeti kormány felelősségét az üldözött keresztények védelmében és segítésében – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az üldözött keresztények helyzetével foglalkozó Red Wednesday rendezvényen először is kiemelte, hogy az emberiség jelenleg a válságok korában él, és Európa is közvetlenül szembesül a háborúk, a migráció, a terrorizmus veszélyeivel. „Korábban ki gondolta volna, de mégiscsak így van, hogy a 21. század első negyedében Európa szívében lassan négy éve háború dúl? Ki gondolta volna tíz évvel ezelőtt, 2015-ben, hogy még tíz év múlva is egy drámai migrációs nyomás alatt élünk, és kizárólag a magyar határőrök kiváló teljesítménye és a kerítés jelentette védelem tudja megakadályozni, hogy illegális migránsok százezrei Magyarországot ellepjék? És eközben Európában részben az illegális migráció következményeként olyan terrorfenyegetettséggel kell szembenéznünk, amire korábban nem gondoltunk. Mindezt tetézi az európai demokrácia válsága” – sorolta.
Külföldi hírek:
Egy jelentős ultraortodox mozgalom vezetője úgy döntött, hogy támogatja a kormány törvényjavaslatát, amely kvázi mentesítené a jesiva tanulókat a katonai szolgálat alól. Dov Lando rabbi, a litván ultraortodox közösség vezetője és az askenázi Degel Hatora párt szellemi vezetője korábban arra utasította a frakció képviselőit, hogy szavazzanak a törvényjavaslat ellen. A párt spirituális vezetői a Kneszetnek benyújtott szöveg benyújtása után hoznak végleges döntést a likudos Boaz Bismuth által megfogalmazott szöveg jóváhagyásáról, közölte a frakció, amely a Jahadut Hatora pártot alkotó két frakció egyike. A törvényjavaslatban szereplő szankciók enyhébbek, mint az eredeti változatban szereplők, és enyhébbek, mint a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottságának előző elnöke, Juli Edelstein javaslatában szereplők, akit emiatt elmozdítottak tisztségéből és bizottsági tagságából.
Mohammed bin Szalmán a Fehér Házbeli találkozón Donald Trumpnak azt mondta, hogy országa részt akar venni az Ábrahám-megállapodásokban, és egyúttal biztosítani szeretné az utat a kétállami megoldás felé. Trump elárulta a szaúd-izraeli normalizációról, hogy beszélt a koronaherceggel az Ábrahám megállapodásokról, és pozitív választ kapott. Az amerikai elnök azt is közölte, hogy az Egyesült Államok F-35-ös lopakodó vadászgépeket fog eladni Szaúd-Arábiának hasonló megállapodás keretében, mint amilyet Izraellel kötöttek. „Ami engem illet, úgy gondolom, mindkét ország olyan szinten van, hogy a legjobb F-35-öket kellene kapniuk” – mondta Trump, Szaúd-Arábiát és Izraelt nagy szövetségesként említve. Trump azt is felfedte, hogy lehetséges polgári nukleáris megállapodás is köttethet a szaúdiakkal, és lát esélyt arra, hogy ez megvalósuljon a királysággal. Ezenkívül bejelentette, hogy Mohammed bin Szalmán korábban 600 milliárd dolláros befektetésről egyezett meg az Egyesült Államokban, a koronaherceg pedig ígéretet tett arra, hogy ezt 1000 milliárdra növeli.
Moszkva és Washington nem dolgozott ki semmilyen újítást az ukrán rendezés kérdésében a Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök által Alaszkában elért megállapodásokhoz képest – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára. Peszkov az amerikai Axios hírportálnak arra a közlésére reagált, amely szerint Oroszország és az Egyesült Államok „titkos konzultációkat” folytat az ukrajnai rendezés „új” tervéről. „Egyelőre nincs semmilyen újdonság, amelyről beszámolhatnánk. Voltak megbeszélések Anchorage-ben, és az ott megbeszélteken felül nincs semmi újdonság” – nyilatkozott. A vonatkozó sajtóértesülést kommentálva azt hangoztatta, hogy az orosz fél nem tervez kapcsolatfelvételt Daniel Driscoll-lal, a Pentagonnak a szárazföldi hadsereg ügyeiben illetékes vezetőjével, aki jelenleg Kijevben tárgyal.
Orosz kémhajó cirkál a brit területi vizek szélén, és lézerrel zavarta a megfigyelést végző brit repülőgépeket – közölte a brit védelmi miniszter. John Healey, aki a brit hadiipari beruházások terveiről tartott sajtótájékoztatót a Downing Streeten, elmondta: az orosz haditengerészet Jantar nevű hajója jelenleg Skóciától északra, a brit felségvizek határán tartózkodik, de már a legutóbbi néhány héten is járt Nagy-Britannia „szélesebb értelemben vett” tengeri területein. Healey szerint a hajó alkalmas hírszerzési adatok gyűjtésére, illetve Nagy-Britannia tenger alatti vezetékhálózatának feltérképezésére.
Németország megerősíti a világűrben lévő biztonsági infrastruktúráját – jelentette be szerdán a német védelmi miniszter és a külügyi tárca vezetője, a lépést a német érdekeknek a fokozódó globális űrverseny nyomán szükségessé váló megerősítésével indokolva. Boris Pistorius védelmi miniszter, valamint a külügyi tárcát vezető Johan Wadephul közös közleményben kiemelte, hogy új űrstratégiájával a berlini kormány elkötelezett marad a világűr békés, szabályokon alapuló használata mellett. Egyúttal olyan űrinfrastruktúra kiépítését jelentették be, amely „eleget tesz az elrettentési céloknak”. Ezen célokra a védelmi minisztérium 35 milliárd eurónyi befektetést helyezett kilátásba az elkövetkezendő néhány évben, hozzátéve, hogy az űrstratégia megvalósításának gerincét a hadsereg alkotja majd.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter szerdán az orosz katonai hírszerzést (GRU) tette felelőssé a közelmúltban az Ukrajnába vezető lengyel vasútvonalon elkövetett szabotázsok megszervezéséért, és bejelentette, hogy bezárják a gdanski orosz konzulátust. „Egy külföldi állam jól felkészült szabotőröket küldött, és csak a csoda akadályozta meg őket céljuk elérésében” – hangoztatta Sikorski a lengyel parlament alsóházában tartott beszédében. A hétvégén Lengyelországban két szabotázsműveletet hajtottak végre, az egyiket a Varsót az ukrán határnál fekvő Dorohusk állomással összekötő vasútvonalon. Az első esetben a vasúti pályát robbanószerrel felrobbantották, míg a második esetben a megrongált vasúti infrastruktúra miatt egy 475 utast szállító vonatnak hirtelen le kellett állnia. Sikorski kijelentette: „Az elmúlt napokban külföldi szolgálatok olyan tevékenységét észleltük, amely vasúti katasztrófához és több ember halálához vezethetett volna”. Donald Tusk miniszterelnök kedden kijelentette, hogy Varsó két ukrán állampolgárt azonosított tettesekként, akik az orosz titkosszolgálatok utasításait követték.
Időjárás:
Ma főképp felhős-esős időre készülhetünk. Este is többfelé kell csapadékra számítani. A hőmérséklet jellemzően 10 – 13 fok körül alakul.
