A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.10.15.
„Magyarországon se orosz-, se ukránpárti megszólalásra nincs szükség, csak magyarpárti megszólalás kell” – mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója.
A Demokratikus Koalíció (DK) aláírásgyűjtést indít Magyarország EU- és NATO-tagsága mellett – jelentette be az ellenzéki párt elnöke.
Izraelben azonosították négy halott túsz földi maradványait – jelentette az izraeli hadsereg.
Németország nagy reményeket fűz ahhoz, hogy Donald Trump amerikai elnök újabb békekezdeményezést indít Ukrajna ügyében, a gázai tűzszüneti megállapodás után ideje, hogy itt is előrelépés történjen – hangoztatta a német külügyminiszter.
Belföldi hírek:
Büszkék vagyunk arra, a magyar egyetemek a nemzetközi tudás fellegvárai lettek, hiszen a legkiválóbb nemzetközi lapokban megvalósuló tudományos teljesítményük 3 év alatt 48 százalékkal nőtt – jelentette ki a kultúráért és innovációért felelős miniszter a Miskolci Egyetemen. Hankó Balázs úgy fogalmazott, a miskolci ebben a tudományos teljesítményben három év alatt 80 százalékos emelkedést produkált. A tárcavezető közölte, az elmúlt években a magyar felsőoktatás a finanszírozás vonatkozásában Európában az élre emelkedett, a GDP 2 százalékát fordítják a felsőoktatáshoz kapcsolódó finanszírozásra. Hozzátette, 600 milliárd forintból újultak és újulnak meg a felsőoktatási intézmények kampuszai.
„Magyarországon se orosz-, se ukránpárti megszólalásra nincs szükség, csak magyarpárti megszólalás kell” – mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója kedden a Harcosok órája című online műsorban. Orbán Balázs szerint az ellenzék politikai stratégiája lényegében nem változott az elmúlt években. Szerinte a baloldali pártok „brüsszeli pozíciót tolják” és „egy kész átverés show zajlik”. Azonban „a magyar embereket nem lehet átverni”. A globalista baloldalról szólva kijelentette: „a globalista baloldal ma is ugyanaz – csak új köntösben. A politikai igazgató úgy vélte, az ellenzéknek nincs önálló politikai víziója. „Nekik nincs saját mondani valójuk, ők valójában azt a globalista projektet akarják itt megvalósítani Magyarországon, amit ajánlgatnak nekünk már jó ideje.” – fogalmazott. A műsorban Orbán Balázs az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatokra is kitért, különösen arra reagálva, hogy Donald Trump amerikai elnök meghívta Orbán Viktort a hétfői gázai béke-csúcstalálkozóra. „Ez azt is jelenti, hogy az Egyesült Államok elismeri, amit Magyarország képvisel a Közel-Kelet és általában a béketeremtés érdekében” – mondta.
A kormány célja, hogy 21. századi színvonalú, magas szinten digitalizált, az emberre még jobban vigyázó, és a védelem érdekében a technológiát mozgósító hadereje legyen Magyarországnak – jelentette ki a honvédelmi miniszter az Infotér Konferencia Space & Defense Day kiemelt eseményén Balatonfüreden. Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy fogalmazott: az a technológiai sokk, amely néhány év alatt mindannyiunk magánéletét is felforgatta, megérkezett a magyar honvédségbe is. Radikális változások indultak meg a magyar haderőben, amely már támaszkodik a digitalizációra, és lehetőséget is lát benne – tette hozzá.
A Demokratikus Koalíció (DK) aláírásgyűjtést indít Magyarország EU- és NATO-tagsága mellett – jelentette be az ellenzéki párt elnöke. Dobrev Klára úgy fogalmazott: meg akarják mutatni az európai polgároknak, hogy Magyarország „nem egyenlő Orbán Viktorral, (…) az Orbán-kormánnyal és Orbán rendszerével”. A DK aláírásgyűjtő ívein az a mondat szerepel majd, hogy: „Támogatom, hogy Magyarország az erős Európai Unió tagja legyen, és ennek keretében csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, vezesse be az eurót és legyen része a megerősített európai biztonsági és védelmi együttműködésnek”.
Külföldi hírek:
Izraelben azonosították négy halott túsz földi maradványait – jelentette az izraeli hadsereg. A Tel-Aviv Abu Kabir nevű negyedében működő orvosszakértői intézetben azonosították négy, 2023 október 7-én Izraelből a gázai övezetbe hurcolt ember földi maradványait. Egyikük Bipin Josi, 22 éves nepáli hindu diák, aki mezőgazdasági képzési programon tartózkodott szeptembertől Izraelben 16 társával együtt a gázai határ közelében fekvő Alumim kibucban. A terrortámadás kezdetekor egy óvóhelyre menekültek, ahová a Hamász terroristái kézigránátot dobtak közéjük. Szemtanúk szerint Josi felkapott egy gránátot és kidobta, mielőtt felrobbant, és ezzel többek életét megmentette. Később megsebesült, majd a Hamász fegyveresei elfogták és Gázába hurcolták. A hadsereg a rendelkezésére álló információk alapján azt feltételezi, hogy Bipin Josit a háború első hónapjaiban a fogságban meggyilkolták. A másik halott túsz a 26 évesen megölt Gaj Ilúz hangmérnök, akit a Hamász terroristái szintén megsebesítettek és elraboltak, miközben október 7-én megpróbált elmenekülni a Nova zenei fesztiválról. Ilúzról egy korábban kiszabadult túsz, Maja Regev elmondta, hogy egy gázai kórházban halt bele sérüléseibe, az orvosi ellátás hiánya miatt. A másik két azonosított túsz nevét a családok kérésére egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
Feltehetően időbe telik majd a Gázai övezetbe elhurcolt, és ott meghalt izraeli túszok holttestének felkutatása a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) keddi bejelentése szerint, amelyben súlyos kihívásnak nevezik az emberi maradványok előkerítését a romok alól. „Ha lehet, ez még nehezebb feladat, mint az élő túszok átadása” – jelentette ki Christian Cardon, az ICRC szóvivője Genfben, hozzátéve, hogy a keresés akár napokba vagy hetekbe is telhet, és még akkor sem biztos, hogy mindenkit megtalálnak. Mint mondta, az ICRC továbbra is hangsúlyozza: a felek legfontosabb feladata most a holttestek felkutatása. Cardon mindazonáltal nem kívánt válaszolni a maradványok esetleges hollétére, a jelenleg is zajló keresési munkálatok érzékeny természetére hivatkozva.
A palesztinbarát aktivista Greta Thunberg ismét Izraelt vádolta atrocitások elkövetésével, ezúttal azzal a hamis állítással, hogy az IDF megölte a Gázában élő influencert, Saleh al-Jafarawit, akit „Mr. FAFO” néven ismertek, és aki valójában meghalt egy gázai klánharcban – írta az Israel Hayom. Helyi források szerint al-Jafarawit a Durmush klán tagjai ölték meg, akik erőszakos vitáikról ismertek rivális klánokkal és a Hamásszal. Holttestét az al-Mamadani kórházba szállították. Bár a közösségi média felhasználói kezdetben Izraelt okolták, ezt az állítást semmilyen bizonyíték nem támasztja alá. Al-Jafarawi a háború kezdete óta a Hamász propagandáját terjesztő legjelentősebb személyiségek közé tartozott, és a múltban is hamisnak bizonyultak a haláláról szóló pletykák.
A biztonsági szervek azt javasolták a politikai vezetésnek, hogy függesszék fel a Gázába irányuló „teljes összegű” segélyek átutalását, és ne nyissák meg a rafahi határátkelőt, amíg a Hamász nem adja át a 24 halott túsz holttestét – jelentette a Kan állami televízió. A Channel 12 híradó egy névtelen tisztviselőt idéz, aki szerint Izrael úgy véli, hogy a Hamásznak nincs „motívuma” a holttestek visszaadására. Hétfőn a terrorista csoport 20 élő túszot engedett szabadon és négy halott túsz holttestét adta át, így 24 holttest továbbra is Gázában marad. A túszok családjai azzal vádolják a kormányt, hogy elkerüli a felelősséget és feladja a kérdésben meglévő befolyását.
Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök szerint a Hamász és Izrael közötti fegyverszünet nem járhat azzal, hogy a gázai „népirtásért” felelősöket nem vonják felelősségre. „A béke nem jelentheti a felejtést, nem jelentheti a büntetlenséget” – mondta a szocialista miniszterelnök a Cadena Ser rádió interjújában. „Azok, akik kulcsszerepet játszottak a Gázában elkövetett népirtásban, felelnie kell az igazságszolgáltatás előtt, nem lehet büntetlenség” – tette hozzá, amikor Benjamin Netanjahu miniszterelnök elleni jogi eljárás lehetőségéről kérdezték. Izrael tagadta az összes népirtással kapcsolatos vádat.
Több mint hatvan új bírót nevezett ki kedden Karol Nawrocki lengyel elnök azon szabályok alapján, amelyek az előző kormány idején léptek hatályba, és amelyeket a jelenlegi, Donald Tusk vezette kormány kétségbe von. Lengyelországban „nem létezik más jog, mint az, amely az alkotmányon és a törvényeken alapul” – hangsúlyozta a kinevezési ünnepségen elmondott beszédében Nawrocki. Hozzátette: a Lengyelországot „hűségesen szolgálni akaró” bírákat nem kötelezik a „rendeletek, a dekrétumok, amelyeket azok adnak ki, akik úgy gondolják, hogy a törvényeket figyelmen kívül hagyva alakíthatják a jogrendet”. Az elnök hangsúlyozta: nem fogadja el, hogy „megkülönböztessék az úgynevezett új és régi bírókat”, ugyanis bíró az, akit „a mindenkori államfő kinevez”. Új bíróknak a jelenlegi, 2023-ban hatalomra került lengyel kormánykoalíció politikusai azokat a bírókat szokták nevezni, akiket az előző, a Jog és Igazságosság (PiS) párt vezette kormány idején iktattak be. A jelenlegi kormány, amelyet a Polgári Platform vezet, ugyanis nem ismeri el a bíróságok függetlensége felett őrködő és a bírók jelölését is véleményező igazságszolgáltatási tanácsról szóló (KRS), 2017-ben érvénybe lépett törvényt. Ezért érvénytelennek tartja a 2017 után az előző elnök, Andrzej Duda által kinevezett, „új” bírók mandátumát is.
Oroszország egyéb alternatíva hiányában folytatja a „különleges hadműveletet” Ukrajnában – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára kedden újságíróknak. „Oroszország kész a békés rendezésre. Oroszország jelen pillanatban alternatívák hiányában folytatja a különleges hadműveletet” – mondta. „Így vagy úgy, de Oroszország biztosítani fogja érdekeit és el fogja érni kitűzött céljait” – tette hozzá a Kreml szóvivője. Peszkov Emmanuel Macron nyilatkozatára reagált, amelyben a francia elnök „harcias makacssággal” vádolta meg Moszkvát, amely számára „megtorlást” helyezett kilátásba, ha nem tér vissza a tárgyalóasztalhoz.
Németország nagy reményeket fűz ahhoz, hogy Donald Trump amerikai elnök újabb békekezdeményezést indít Ukrajna ügyében, a gázai tűzszüneti megállapodás után ideje, hogy itt is előrelépés történjen – hangoztatta a német külügyminiszter kedden Bukarestben, miután román hivatali kollégájával tárgyalt. Johann Wadephul szerint az amerikai elnök „nagyszerű ajánlatot” tett Vlagyimir Putyinnak, amelyre az orosz elnök mindmáig nem válaszolt, de most meg kell ragadni a tárgyalás lehetőségét. Leszögezte, Németország rendíthetetlenül Ukrajna mellett áll és minden lehetőséget felhasznál Ukrajna pénzügyi és anyagi támogatására. Szerinte Európának lesz elegendő gazdasági és katonai ereje Ukrajna megsegítéséhez. Hozzátette: a német külpolitika számára első számú prioritás az ukrajnai konfliktus megoldása és a háború befejezése. Szerinte a tengerek stratégiai jelentőséggel bírnak Európa védelme szempontjából és az ukrajnai háborúban bebizonyosodott, milyen fontos a fekete-tengeri régió és a Duna-delta térsége. Úgy értékelte: Románia vezető szerepet játszhat abban, hogy a NATO következetes stratégiát dolgozzon ki a Fekete-tenger térségére.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp változóan felhős-napos időre készülhetünk. Este nyugodt, csillagfényes, kissé felhős lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 13 – 17 fok körül alakul.
