A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.09.30.
Semjén Zsoltnak volt igaza, hogy beleállt a Szőlő utcai ügybe, ami a kormány cselekvőképessége, akcióképessége elleni támadás…” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.
A megújult magyar egyetemek az egyházi fenntartású intézményekkel együtt jelentős lépést tettek a versenyképesség felé – mondta Hankó Balázs.
Steve Witkoff amerikai követ B tervet készített arra az esetre, ha nem születik megállapodás az amerikai tervről a gázai háború befejezésére.
Korhatár bevezetését fontolgatja a jobbközép, kormányzó Kereszténydemokrata Unió és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) a közösségi média használatára a fiatalok védelmében – mondta Jens Spahn frakcióvezető.
Belföldi hírek:
Semjén Zsoltnak volt igaza, hogy beleállt a Szőlő utcai ügybe, ami a kormány cselekvőképessége, akcióképessége elleni támadás, egy „jól felépített, külföldi titkosszolgálati szálat sem nélkülöző kormánybuktatási kísérlet” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Harcosok órája című online műsor adásában. Itt nem Semjén Zsoltot támadták vagy a kormány egyik-másik tagját, hanem azt akarták elérni, hogy fogjon rajtunk egy vérvád, amivel szemben, helyesen, fel tud lázadni a fél ország, és a kormányt meg lehet gyengíteni, meg lehet bénítani, de talán meg is lehet buktatni – fogalmazott Orbán Viktor. Megjegyezte, az ügyben ellentámadásba ment át a kormány. Közölte, rendszeresen történnek kamu álhírekkel, becsületbe gázoló módon elkövetett támadások, ő ezeket rendre elengedi a füle mellett, de most elfogadta Semjén Zsolt érvelését, hogy „ez egy vérvád”, és bele kell állni az ügybe.
A megújult magyar egyetemek az egyházi fenntartású intézményekkel együtt jelentős lépést tettek a versenyképesség felé – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter. Hankó Balázs az Országházban tartott Felsőoktatási évadnyitó konferencián felidézte, az egyetemek megújulását az egyetemek kezdeményezték annak érdekében, hogy legyenek nemzetközileg versenyképes magyar felsőoktatási intézmények, hogy legkiválóbb fiatalok Magyarországon maradjanak vagy térjenek haza, valamint, hogy a magyar egyetemek a magyar nemzet társadalmi és gazdasági igényeit és érdekeit szolgálják. A célok eléréséhez szükség volt egy új, versenyképes, rugalmas és kiszámítható, autonóm modellre és a teljesítményt ösztönző megújult finanszírozásra – tette hozzá a miniszter.
Magyarország nem mondhat le a mesterséges intelligenciában (MI) rejlő lehetőségeiről, mert amiket ezek közül elszalaszt, azokat mások fogják kihasználni – mondta a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos a hétfői Mesterséges Intelligencia Workshop megnyitóján, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) központjában. Palkovics László közölte, hogy az MI-befektetések finanszírozását a kormány is fontosnak tartja, ennek érdekében az év végén 73 milliárd forintos kerettel jelenhet meg felhívás korai fázisú vállalkozások számára. A továbbiakban a tervek szerint több mint 50 milliárd forintos kerettel uniós eljárásban újabb felhívás jelenhet meg, a finanszírozáshoz piaci befektetők is csatlakozhatnának – tette hozzá. Az MNB elnöke a folyamatok alapján úgy véli, hogy az internet megjelenése csak az előszobája volt a 21. század technológiai forradalmának. Varga Mihály szerint az MI gazdasági hatása ma már világszerte meghatározó, térnyerése pedig a jegybankoknál is visszafordíthatatlan folyamat.
Külföldi hírek:
Benjámin Netanjahu miniszterelnököt megaláztatással fogadta Donald Trump elnök az Ovális Irodában. Az elnököt és a miniszterelnököt körülvevő közeli meghívottak társaságában Trump felhívta telefonon Katar miniszterelnökét, Mohammed bin Abdulrahman Al Thani katari emírt, és háromoldalú beszélgetést kezdeményezett Netanjahu előzetes tudomása nélkül. Netanjahu bocsánatot kért Katar szuverenitásának megsértéséért Izrael közelmúltbeli dohai csapása miatt, és sajnálatát fejezte ki a támadás következtében történt katari biztonsági tiszt halála miatt is. Az izraeli bocsánatkérés a katariak egyik kulcsfontosságú feltétele volt a Hamásszal a gázai háború lezárásáról és a mégfogva tartott túszok szabadon engedéséről szóló megállapodás érdekében közvetítésében vállalt szerepük érdekében.
Donald Trump amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfői tárgyalásuk után közösen tartottak sajtótájékoztatót, amelyen Netanjahu kijelentette, támogatja Trump gázai háború befejezésére vonatkozó tervét. Mint mondta, ezzel Izrael elérné háborús céljait, azaz visszaadja Izraelnek az összes túszt, lerombolja a Hamász katonai képességeit és politikai uralmát, és biztosítja, hogy Gáza soha többé ne jelentsen fenyegetést Izraelre. A most asztalon lévő terv egyik pillére a kölcsönös fogolycsere 72 órán belüli végrehajtása – Tony Blair volt brit külügyminiszter kulcsszerepet kap a helyszínen, mint a Béke Bizottság elnöke. Ha az összes fél elfogadja a javaslatot, a háború azonnal véget ér. Az izraeli erők visszavonulnak a megállapodott vonalra, hogy felkészüljenek a túszok szabadon bocsátására.
A Palesztin Hatóság üdvözölte Donald Trump amerikai elnök „őszinte és határozott erőfeszítéseit”, miután bejelentette Washington tervét a gázai háború befejezésére. A Palesztin Hatóság nyilatkozatában kijelenti, hogy „üdvözli Donald J. Trump elnök őszinte és határozott erőfeszítéseit a gázai háború befejezésére, és megerősíti bizalmát abban, hogy ő képes megtalálni a béke felé vezető utat”. A kormányzó testület ígéretet tett arra, hogy amerikai, regionális és más partnerekkel együttműködve olyan átfogó megállapodáson fog dolgozni, amely segélyt nyújt Gázának, kiszabadítja az ott fogva tartott túszokat, valamint az izraeli börtönökben fogva tartott palesztin biztonsági foglyokat, biztosítja az IDF visszavonulását, és előmozdítja a kétállami megoldást, valamint a belső reformokat, a gyors választásokat és egy demokratikus, demilitarizált állam felépítését. Ez a nyilatkozat egyben azt is jelenti, hogy a Hamasz nem fogadta el az azonnali tűzszünetet, ehelyett további feltételeket akar.
Izrael arra törekszik, hogy a háború befejezéséről szóló bármely megállapodás megoldást találjon az IDF katonák és az ország vezetői ellen indított nemzetközi jogi eljárások hullámára is – tudta meg az Israel Hayom. A Nemzetközi Bíróság (ICJ) jelenleg egy olyan ügyet tárgyal, amelyben Izraelt háborús bűnökkel vádolják. Eközben a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Yoav Gallant volt védelmi miniszter ellen. Az izraeli tisztviselők attól tartanak, hogy további titkos elfogatóparancsok is létezhetnek, amelyek az IDF tiszteket és katonákat célozzák meg, akiknek személyes adatait a média és a közösségi hálózatok nyilvánosságra hozták. Ezen túlmenően az izraeli diplomaták és jogi csapatok szinte naponta foglalkoznak olyan esetekkel, amikor volt katonákat tartanak fogva vagy hallgatnak ki külföldön a növekvő Izrael-ellenes hangulat miatt.
Steve Witkoff amerikai követ B tervet készített arra az esetre, ha nem születik megállapodás az amerikai tervről a gázai háború befejezésére: egy nyilatkozat, amely elfogadja a terv nagy részét, miközben tárgyalásokat kezdeményez az összes fennmaradó pontról – írta az Israel Hayom. Witkoff reméli, hogy ez elindítja a túszok szabadon bocsátásának folyamatát és csökkenti a feszültséget Gázában, lehetővé téve a produktív tárgyalásokat. Jelenleg azonban az asztalon fekvő elsődleges javaslat továbbra is az úgynevezett 21 pontos terv, annak ellenére, hogy több mint 21 pontot tartalmaz. Ez nem az első terv, amelyet a gázai háború befejezésére terjesztettek elő, de minden bizonnyal a legátfogóbb eddig, és az Israel Hayomban közzétett formájában ambiciózus célja, hogy jelentős előrelépést érjen el az izraeli-palesztin konfliktus gyökereinek kezelésében. A siker esélyei nem egyértelműek, de a terv több eleme, és mindenekelőtt a háború időtartama és az összes fél, különösen a Hamász terrorista szervezet kimerültsége hozzájárulhat ahhoz, hogy a tervet elfogadják és legalább megkezdjék a végrehajtását.
Iránban felakasztottak egy férfit, akit izraeli kémkedéssel vádoltak meg, és ezt el is ismerte – közölte hétfőn az iráni igazságszolgáltatás. Bahman Csubiaszl az izraeli hírszerzőszolgálatnak, a Moszadnak adott át információkat. A „kényes telekommunikációs projekteken” dolgozó férfit a vád szerint a Moszad azzal bízta meg, hogy „férjen hozzá kormányzati adatbázisokhoz”, és egyebek között szerezzen információkat „elektronikus eszközök importútvonalairól” – tették hozzá a hatóságok., amelyek szerint a férfi „az egyik legjelentősebb kém volt” izraeli szolgálatban. Azt nem közölték, hogy mikor vették őrizetbe. A vádlott fellebbezett az alacsonyabb fokú ítélet ellen, de a legfelsőbb bíróság helybenhagyta a halálos ítéletet. Izrael és Irán már régóta esküdt ellenségei egymásnak, és ellentétük júniusban fegyveres konfliktusba torkollott. Izrael légitámadásokat hajtott végre iráni célpontok ellen.. Az izraeli légicsapásoknak mintegy 1100 halálos áldozatuk volt, köztük katonai vezetők. Teherán rakétacsapásokkal válaszolt, és a konfliktus kezdete óta Iránban kilenc emberen hajtottak végre halálos ítéletet.
Európai Unió ajtaja nyitva áll Moldova előtt – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn arra reagálva, hogy megőrizte parlamenti többségét a Moldovai Köztársaságban vasárnap tartott parlamenti választásokon a Maria Sandu elnök által vezetett és az Európai Unió által is támogatott Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS). Az X-en Ursula von der Leyen kijelentette: semmilyen félelemkeltésre vagy megosztottságra irányuló kísérlet nem törheti meg az ország elszántságát. Moldova világosan kimondta választását: Európa, demokrácia. szabadság – hangsúlyozta. „Ajtónk nyitva áll. És minden lépésnél Önökkel leszünk. A jövő az Önöké” – zárta bejegyzését a bizottság elnöke.
Az Európai Unió Tanácsa hétfőn bejelentette, hogy ismét életbe lépteti az Iránnal szembeni korlátozó intézkedéseket Teherán nukleáris tevékenysége miatt. A döntés előzménye, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem hosszabbította meg a szankciók feloldását, miután Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság augusztus végén aktiválta a 2015-ös iráni atomalkuban rögzített mechanizmust, amely lehetővé teszi a szankciók automatikus visszaállítását, ha Irán nem tartja be a megállapodásban vállalt kötelezettségeit. Az EU most újra bevezeti a 2006 óta elfogadott ENSZ-határozatok alapján életbe léptetett, majd a 2015-ös atomalku nyomán felfüggesztett intézkedéseket, valamint az uniós önálló szankciókat. Ezek magukban foglalják a beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást meghatározott személyek és szervezetek esetében, továbbá gazdasági, pénzügyi és közlekedési korlátozásokat.
Nyolc nappal elhalasztották a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) elleni amerikai szankciók bevezetését – közölte Aleksandar Vucic szerb elnök. A szerb államfő ugyanakkor hozzátette: az újabb határidő letelte után Szerbiának ugyanazokkal a gondokkal kell szembenéznie. A NIS eddig hétszer kapott felmentést a szankciók alól. Az Egyesült Államok január 10-én jelentette be, hogy büntetőintézkedéseket vezet be a többségi orosz tulajdonban lévő szerb vállalat ellen. Szerbia 45 napot kapott arra, hogy eltávolítsa az orosz tőkét a NIS-ből, de nem teljesítette ezt. A belgrádi értéktőzsde nem sokkal a határidő lejárta előtt közölte, hogy az orosz Gazpromnyeft a részesedéséből mintegy 5 százalékot átruházott a Gazpromra. Korábban a szerb nemzeti olajtársaság 50 százaléka volt az orosz Gazpromnyeftyé, 6,15 százaléka a Gazpromé, 29,87 százaléka pedig a szerb államé, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak. A változást követően a Gazpromnyefty részesedése 44,85 százalékra csökkent, míg a Gazpromé 11,30 százalékra nőtt. Szeptember 19-én a Gazprom ezt a 11,30 százalékot átruházta leányvállalatára, az Intelligence-re.
Korhatár bevezetését fontolgatja a jobbközép, kormányzó Kereszténydemokrata Unió és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) a közösségi média használatára a fiatalok védelmében – mondta Jens Spahn frakcióvezető, a CDU politikusa a Neue Osnabrücker Zeitung című lapnak. A Tiktok alkalmazás esetleges betiltására vonatkozó kérdésre Spahn azt mondta: még mérlegelik a lehetőségeket. „Az egyik lehetőség 16 éves korhatárának bevezetése lenne a közösségi média használatára” – fogalmazott a politikus. Agykutatók szerint az Instagram és a Tiktok nagyjából ugyanúgy hat az agy jutalmazási rendszerére, mint a heroin. „Aki már megpróbálta elvenni egy tizenkét éves gyerektől a okostelefonját, miközben az a TikTokon böngészett, az tudja, mik azok az elvonási tünetek” – mondta Spahn.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp változóan felhős-napos időre készülhetünk. Este felhős, csillagfényes lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 14 – 16 fok körül alakul.
