A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.09.12.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter a Kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt.
Az Európai Bíróság friss ítélete semmilyen mértékben nem korlátozza vagy lassítja a Paks II. beruházást, a testület az Európai Bizottsággal szemben hozott döntést – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A 36. hadosztályt kivonták a dél-gázai Khan Junesz területéről több hónapos bevetés után, és most a közelgő Gázaváros elleni offenzívára készülnek.
Az Európai Bizottság újabb 1 milliárd eurót bocsátott Ukrajna rendelkezésére makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében – közölte a brüsszeli testület.
Belföldi hírek:
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter, aki egyben az antiszemitizmus elleni küzdelem kormányzati koordinációját is vezeti, a Kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt. A Heti TV elsőként az Európai Bizottság elnökének évértékelőjéről kérdezte a kormányt, különös tekintettel azokra a felvetésekre, amelyek szerint Európának szankciókat kellene bevezetnie Izraellel szemben. A kérdésre Bóka János válaszolt, aki elmondta: az EB elnökének évértékelője több ponton is problémás, például Ukrajna, a háború és az európai gazdaság jövőjét illetően. Az Izraellel kapcsolatos felvetésre reagálva a miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország többször is felhívta már a figyelmet arra, hogy a zsidó állammal szembeni fellépések táptalajt adhatnak a már meglévő és erősödő európai antiszemitizmusnak. Hozzátette, hogy a bizottsági elnök javaslata egyelőre nem konkrét, de ha azzá válik, a tagállamoknak egyenként kell jóváhagyniuk. Ugyanakkor ezek az esetleges szankciók nem érintenék a kétoldalú megállapodásokat, mint amilyet például Magyarország és Izrael kötött. Bóka János arra is rámutatott, hogy az évértékelőben ellentmondás feszült: míg a tudományos együttműködést szolgáló Horizon programról az hangzott el, hogy nem ismer határokat, ezzel éles ellentétben állt az Izraellel kapcsolatos szankciós felvetés. A Heti TV arról a felvetésről is kérdezte a kormányt, hogy Magyarország zsarolja-e az EU-t a következő hétéves költségvetés kapcsán. Erre Gulyás Gergely úgy felelt: pont az Európai Unió zsarolja Magyarországot azzal, hogy a befagyasztott uniós források kifizetéséhez újabb és újabb feltételeket támaszt, holott az ország már teljesítette az eredetileg vállalt kötelezettségeit. A következő, 2026-ban elfogadandó költségvetési ciklusról a miniszter elmondta, hogy arról csak egyhangúlag lehet dönteni. A magyar kormány a jelenlegi tervezetet tárgyalásra alkalmatlannak minősítette, így további egyeztetések várhatók.
Jönnek a változások, ha akarjuk, ha nem. Az a kérdés, milyen válaszokat adunk: brüsszeli választ vagy magyar választ? Ezen múlik, hogy fog kinézni az országunk – írta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a közösségi-oldalán. „Micsoda napok! Orosz drónokat lőttek le Lengyelország légterében. A Bizottság elnökasszonya, aki valójában a tagállamok alkalmazottja, mondott egy virtigli háborúpárti, politikai beszédet. Az Ukrajna szó 35-ször hangzott el. Megfenyegetett mindenkit. Aki nem áll be a brüsszeli nyájba, attól elvesznek minden uniós pénzt” – fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor hozzátette: válaszoltunk. Délután benyújtottuk a Patrióták bizalmatlansági indítványát: von der Leyennek mennie kell! „Nagy kihívások, vérre menő viták. Jönnek a változások, ha akarjuk, ha nem. Az a kérdés, milyen válaszokat adunk. Brüsszeli választ, vagy magyar választ? Ezen múlik, hogy fog kinézni az országunk. Versenyképes, független, családbarát, békés és biztonságos Magyarország. Vagy ahogy a Brüsszelből fizetett és fogott magyar pártok, a Tisza és a DK javasolja: Brüsszelből irányított, agyonadóztatott, migránspárti, háborúpárti és ukránbarát Magyarország” – írta a kormányfő.
Az Európai Bíróság friss ítélete semmilyen mértékben nem korlátozza vagy lassítja a Paks II. beruházást, a testület az Európai Bizottsággal szemben hozott döntést – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az osztrák kollégájával, Beate Meinl-Reisingerrel közös sajtóértekezletén a paksi bővítés állami támogatásával kapcsolatos európai bírósági ítélet kapcsán hangsúlyozta: „Mielőtt Magyarország és a magyar energiabiztonság ellendrukkerei pezsgőt bontanának, szeretném azt világosan leszögezni, hogy az Európai Bíróság az Európai Bizottsággal szemben hozott döntést, azaz az Európai Bizottság egy korábbi határozatát semmisítette meg.” Ezután rámutatott, hogy a kormány a paksi atomerőmű építését továbbra is a magyar energiabiztonság legfőbb jövőbeni pillérének tekinti. „Ez a bírósági döntés semmilyen mértékben nem korlátozza vagy lassítja le a beruházás előrehaladását, sőt ellenkezőleg, az elmúlt időszakban ezt a beruházást felgyorsítottuk” – húzta alá.
Külföldi hírek:
A 36. hadosztályt kivonták a dél-gázai Khan Junesz területéről több hónapos bevetés után, és most a közelgő Gázaváros elleni offenzívára készülnek. A hadosztály erői az elmúlt hónapokban több tucat kilométernyi Hamász alagutat romboltak le; több száz Hamász katonai infrastruktúrát romboltak le; létrehozták az úgynevezett Magen Oz-folyosót, amely elválasztja Khan Junesz keleti és nyugati részét; és több száz terroristát likvidáltak, köztük olyanokat is, akik részt vettek az október 7-i támadásban. A hadsereg közlése szerint öt hadosztály, több tízezer katonával készül a Hamász elleni Gázavárosban tervezett offenzívára.
A szaúdi Asharq Al-Awsat napilap arrólt számol be, hogy a dohai likvidálási kísérletet követően a Hamász vezetésén belül konszenzus van a gázai tűzszüneti tárgyalások „a palesztin követeléseket szolgáló módon” történő befejezésében. A követelések szerint „a háború teljes befejezését és az izraeli erők Gázából való kivonásának garanciáit” írják elő. A jelentés hozzáteszi, hogy a következő napokban, amint a biztonsági helyzet stabilizálódik, helyreállítják a kapcsolatot a közvetítőkkel, lehetővé téve a tárgyalások folytatását.
Az izraeli hadsereg a tegnapi nap folyamán légicsapásokat hajtott végre Libanon keleti részén, a Beqaa-völgyben, a célpont a Hezbollah terrorszervezet „stratégiai fegyvereket” gyártó és tároló telephelye volt. A hadsereg célba vette a Hezbollah infrastruktúráját a dél-libanoni Zrariyeh közösségben is. „A terrorinfrastruktúra jelenléte sérti az Izrael és Libanon közötti megállapodásokat” – hangsúlyozta a hadsereg.
Netanjahu miniszterelnök tájékoztatta az Aser Grunisz volt Legfelsőbb Bírósági elnök vezette Vezetői Kinevezések Tanácsadó Bizottságát, hogy David Zini tartalékos vezérőrnagyot választja a Sabak belbiztonsági szolgálat következő vezetőjének. A Grunisznak címzett levelében Netanjahu arra kérte a bizottságot, hogy fontolja meg Zini jelölését, hogy szeptember 21-én megerősíthessék kinevezését, hivatkozva „a Sabak biztonsági kihívásaira és egy állandó Sabak igazgató sürgős szükségességére”. Netanjahu májusban jelölte Zinit a szolgálat élére, bár a kinevezés kezdettől fogva nehézkes volt, mivel Ronen Bar, a Sabak vezetőjének menesztése önmagában is vitatott kérdés volt. A kormány és a főügyész között júliusban létrejött megállapodás értelmében Netanjahunak tájékoztatnia kellett volna a Sabak élére kinevezett személyről Gruniszt, hogy bizottsága felülvizsgálhassa a jelölt alkalmasságát a posztra, ahogy ez szokás.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök rejtélyes megjegyzést tett, amikor egy országos beszédben megpróbálta elmagyarázni, miért nem tudja országa megállítani a gázai háborút vagy Izrael gázai műveleteit. „Mint tudják, Spanyolországnak nincs atomfegyvere, repülőgép-hordozója vagy hatalmas olajtartaléka” – mondta Sánchez. „Egyedül nem tudjuk megállítani az izraeli offenzívát. De ez nem jelenti azt, hogy feladjuk a próbálkozást. Mert vannak olyan ügyek, amelyekért érdemes küzdeni, még akkor is, ha azok elérése nem kizárólag a mi kezünkben van.” Ezután felsorolta azokat a lépéseket, amelyeket kormánya az elmúlt két évben tett, hogy nyomást gyakoroljon Benjamin Netanjahu miniszterelnök kormányára és enyhítse a gázai civilek szenvedéseit – írta az Israel Hayom. Továbbra sem világos, hogy Sánchez szerint szükséges-e katonai beavatkozás, beleértve a nukleáris fegyverek alkalmazását is, a gázai háború leállításához. Korábban még soha nem beszélt ilyen hangnemben, és a spanyol tisztviselők nem érezték szükségét annak, hogy tisztázzák a kijelentéseket, amelyek így a közösségi médiában többféleképpen értelmezhetők.
Nem irányul senki ellen, hanem az Oroszország és Fehéroroszország közötti együttműködést szolgálja a pénteken, azaz ma kezdődő Zapad-2025 (Nyugat-2025) hadgyakorlat – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. „Ez előre beütemezett hadgyakorlat. Nem irányul senki ellen. A katonai együttműködés folytatásáról és a két stratégiai szövetséges közötti együttműködés gyakorlásáról van szó” – nyilatkozott. Peszkov hozzátette, hogy Oroszország folytatni fogja ezt a gyakorlatot, és megismételte, hogy a lépés nem irányul harmadik ország ellen. A Zapad-2025 hadgyakorlatot szeptember 12-től 16-ig tartják Fehéroroszország területén. Bejelentett célja a csapatok bevetése az orosz-fehérorosz unió katonai biztonságának biztosítása érdekében. A katonák egyebek között a légitámadások visszaverését és az ellenséges diverzánscsoportok elleni küzdelmet tervezik gyakorolni. Emellett gyakorolják majd a nukleáris fegyverek és az Oresnyik nevű új, közepes hatótávolságú orosz ballisztikus rakétarendszer bevetésének tervezését is.
Az Európai Bizottság újabb 1 milliárd eurót bocsátott Ukrajna rendelkezésére makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében – közölte a brüsszeli testület. Ez már a nyolcadik részlet az EU 18,1 milliárd eurós hitelcsomagjából, amely a G7-országok által indított, mintegy 45 milliárd eurós kölcsönkezdeményezéshez kapcsolódik, amelynek célja, hogy kölcsönökkel gyorsított ütemben biztosítson pénzügyi forrásokat Ukrajna számára. Az idei évben így az uniós hozzájárulás elérte a 10 milliárd eurót. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke keddi évértékelő beszédében bejelentette: az EU 6 milliárd eurót előre ütemezve folyósít, hogy ősszel fedezni tudja Ukrajna megnövekedett katonai kiadásait.
A lett hatóságok csütörtökön úgy döntöttek, hogy teljesen lezárják a légteret az Oroszországi Föderáció és Fehéroroszország határán. A lépésről a LSM lett közszolgálati műsorszolgáltató számolt be a balti köztársaság védelmi miniszterére, Andris Sprudsra hivatkozva. Elmondása szerint a határ feletti repüléseket legalább egy hétre, csütörtökön – helyi idő szerint – 18 órától megtiltják.
Világszerte megemlékeztek a huszonnégy évvel ezelőtt az Egyesült Államokat érő történetének legsúlyosabb terrortámadása, amikor New Yorkban helyi idő szerint 8 óra 46 perckor, majd 9 óra 03 perckor két eltérített utasszállító repülőgépet vezettek a Világkereskedelmi Központ, World Trade Center két tornyába, amelyek nem sokkal később, 9 óra 59 perckor, illetve 10 óra 28 perckor leomlottak. Egy másik repülőgép 9 óra 37 perckor a Pentagon épületére zuhant Washington mellett, lerombolva annak egy részét. A negyedik eltérített gép, amelynek vélhetően egy másik washingtoni célpontot a Kongresszus épületét vagy a Fehér Házat szemeltek ki, az utasok ellenállása miatt a pennsylvaniai Shanksville-nél zuhant le 10 óra 3 perckor. A 3019 halálos áldozatot követelő merényletsorozatért az Oszama bin Laden vezette al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorhálózat vállalta a felelősséget.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp változóan felhős-napos időre készülhetünk. Este felszakadozik a felhőzet, kitisztul az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 22 – 27 fok körül alakul.
