A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.06.08.
Nyári szünet előtti nagyüzem lesz az országgyűlésben.
A főpolgármester tárgyalna a kormánnyal a csődközeli helyzetről.
Izrael a jelek szerint többfrontos harcra kényszerül.
Indulásra kész a második magyar űrhajós.
Hírek:
Orbán Viktor szerint az Európai Uniónak biztonsági megállapodást kellene kötnie Oroszországgal. Mint mondta, a háború kiterjesztését úgy lehetne elkerülni, ha megállítanák a fegyverkezési versenyt és ehhez fegyverzetkorlátozási egyezség jönne létre. A miniszterelnök elmondta, a héten telefonon tárgyalt az Európai Tanács elnökével és megmondta neki, hogy a magyar álláspontot az Ukrajna uniós tagságáról most folyó véleménynyilvánító szavazás alapján határozzák meg. Orbán Viktor úgy látja, Brüsszel a háború folytatásában érdekelt, míg a magyar kormány tűzszünetet és békemegállapodást szorgalmaz. A Védelmi Tanács eheti ülésén döntéseket fogadtak el a magyar családok és az ország szuverenitásának védelmére. A kormányfő megerősítette, hogy a kormány változatlanul támogatja az amerikai elnök politikáját.
Donald Trumpnak viszont ezen a héten sem sikerült meggyőzni az orosz elnököt, hogy tegyen lépéseket a háború befejezése felé. Sőt, Vlagyimir Putyin azt is megerősítette, országa nem hagyja megtorlatlanul, hogy ukrán drónokkal jelentős károkat okoztak az orosz harci repülőgép-flottának. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat egy hete arról számolt be, hogy négy orosz légitámaszpont ellen támadtak és több mint 40 harci, illetve felderítő repülőgépet sikerült megsemmisíteniük. Mindez röviddel a két ország képviselőinek isztambuli egyeztetése előtt történt és nyilván ennek is szerepe volt abban, hogy az újabb megbeszélésen lényegében semmire sem jutottak. Az amerikai és az orosz elnök már többször tárgyalt telefonon, de a személyes találkozójukról egyelőre nincs szó.
Itthon a nyári szünet előtti utolsó ülés-sorozatát kezdi meg pünkösd után a parlament. Lezárnak több vitát és végszavazások is lesznek. A jövő évi költségvetést várhatóan holnaphoz egy hétre hagyja majd jóvá a fideszes többség. Még előtte szintén kétharmados többséggel meg kell választani az Alkotmánybíróság új elnökét. Erre a posztra a korábbi legfőbb ügyész, a két hete immár alkotmánybíróvá avanzsált Polt Péter esélyes. Előreláthatólag megválasztják a még hiányzó, 15. alkotmánybírót is, erre a kormánypártok Kozma Ákost, az alapvető jogok biztosát jelölték. Polt Péter utódára is voksolnak majd a képviselők a jövő héten. Az államfő a vádhatóság elnökének volt kabinetfőnökét, Nagy Gábor Bálintot nevezte a tisztségre. Megtárgyalja az Országgyűlés a veszélyhelyzeti rendeleteket törvényi szintre emelő jogszabályt is. Ezt Sulyok Tamás jogtechnikai aggályok miatt küldte vissza a törvényhozásnak.
A parlamentben elmarad viszont a szavazás az úgynevezett átláthatósági törvényről, amely többek között megtiltaná, hogy a sajtó és a civil szervezetek külföldi támogatást kapjanak. A Fidesz frakcióvezetője a héten váratlanul bejelentette, hogy még dolgoznak a szövegen, amely egyébként valóban nagy vitát váltott ki. Kocsis Máté hozzátette, hogy ősz előtt nem is tervezik a szavazást róla. A Bankszövetségtől kezdve a Magyar Ügyvédi Kamarán át a Reklámszövetségig nagyon sok szervezet írt a Fidesznek érdemi észrevételeket, amiket Kocsis Máté szerint érdemes „legalább átgondolni, megvitatni”. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, még nem zárultak le a Fideszben a politikai viták. Gulyás Gergely bölcsnek nevezte a frakció döntését, amit – mint mondta – a miniszterelnök is elfogadott.
A Polgári Ellenállás címmel meghirdetett tüntetést azonban ennek ellenére megtartják kedden a Kossuth téren. Az egyik szervező, Puzsér Róbert publicista úgy fogalmazott, a hatalom megtorpanását egy szemernyi sikernek könyvelhetik el, de szerinte a Fidesz frakcióvezetőjének szavai – idézem – csak a hatalom sokszor megtapasztalt szemfényvesztéséről szólnak. Emlékeztetett rá, hogy az átláthatósági törvényjavaslatot nem vonták vissza, csak elnapolták. Így szerinte békésen, de határozottan továbbra is fel kell emelniük szavukat a szabadság, a jogállam és az európai értékrend mellett.
Miközben a Gázai övezetben változó intenzitással ugyan, de továbbra is folytatódnak a harcok, újra feszült lett Izrael és Szíria viszonya is. Az izraeli hadsereg több hullámban is csapásokat mért Dél-Szíriára, miután onnan két nagyobb méretű lövedék érkezett a területükre. Az izraeli védelmi miniszter a néhány hónapja hatalomra került szíriai elnököt tette felelőssé a történtekért. Felidézte, hogy hasonló támadás nem volt azóta, mióta megbuktatták a volt szír elnököt, Bassár el-Aszadot. Damaszkuszban azt közölték, hogy az izraeli csapások súlyos emberi és anyagi veszteségeket okoztak. Hozzátették, hogy Szíria nem jelent fenyegetést egyetlen regionális szereplőre sem.
Izrael változatlanul az iszlám terroristákat okolja a rafahi segélyosztó állomásnál egy hete történt incidensért. A hadsereg közleménye szerint az izraeli katonák azért nyitottak tüzet, mert gyanús egyének hatoltak be a területre. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a segélyszállítmányok egy részét a Hamász kaparintja meg, majd az élelmiszert, tisztálkodószereket vagy üzemanyagot elképesztő haszonkulccsal adja tovább. A segélyezésben résztvevő ENSZ adatai szerint vasárnap és kedd között különböző incidensekben összesen 80 ember halt meg, több százan pedig megsebesültek.
Eközben Izraelben politikai válság fenyeget, miután a jobboldali koalíció egyik pártja azzal fenyegetőzik, hogy kilép a kormányból. Az ultraortodox Agudat Jiszráél párt arra készül, hogy nyújtson be saját törvényjavaslatot a Knesszet feloszlatására. A legújabb izraeli közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy Benjamin Netanjahu koalíciója valószínűleg elveszítené a hatalmat, ha ma tartanák a választásokat. Az ellentétek azért éleződtek ki, mert az ultraortodox (haredi) férfiaktól megvonnák azt a lehetőséget, hogy ne kelljen katonai szolgálatot teljesíteniük. Izraelben a fériaknak három, a nőknek kért évig kell katonáskodniuk, és a gázai háború miatt most ez a haredi férfiaknak is kötelező lenne.
Budapest kész tárgyalni a kormányzattal – erősítette meg a főpolgármester. Karácsony Gergely azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a főváros átlépte a pénzügyi fenntarthatóság kritikus határát. A helyzet azután vált kritikussá, hogy az állam több mint tízmillió forintot inkasszált a főváros számlájáról. A budapesti közszolgáltató cégek szakszervezetei már sztrájkbizottságok megalakításáról döntöttek. A főpolgármester pedig támogatásukra elrendelte, hogy pénteken tíz percre álljon le csaknem mindenütt a tömegközlekedés. Ezt a kormánypárti képviselők törvénytelennek nevezték, sőt Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője nem tartotta kizártnak, hogy ez bűncselekménynek minősül.
Jeszenszky Géza a jövő héten meg akarja tartani korábban tervezett előadását Ukrajnáról. A volt külügyminiszter és nagykövet állapota sokat javult a kórházban, ahová azért került, mert egy ember kalapáccsal megtámadta őt. A 83 éves történész-professzor koponya-műtéten esett át, a tettest pedig azóta letartóztatták és szándékos emberölés kísérletével gyanúsítják. Nagy feltűnést keltett, hogy a volt politikus fia, az ismert dj úgy reagált a történtekre, hogy apja régóta a sátánt szolgálja, a támadás pedig egyfajta isteni figyelmeztetés volt a számára. Jeszenszky Géza szerint fia egy betegségben szenved, amely hasonló, mint a vallási fanatizmus vagy a drogfüggés, vagyis egy politikai és vallási fanatizmus áldozata. Úgy fogalmazott, az Orbán-hit olyan, mint egy szekta, a hívei vakon hisznek mindenben, amit a próféta mond, másrészt pedig olyan magabiztosak, hogy aki mást gondol, azt lesöprik, mondván, biztos nincs igaza.
A Demokratikus Koalíció új elnöke azért kíván dolgozni, hogy jövőre kormányváltás legyen. Dobrev Klára kifejtette, ehhez mindenkire szükség van, így azokra a baloldaliak emberekre is, akik – szavai szerint – nem fogják magukat jobboldaliaknak maszkírozni. A párt jelenlegi európai parlamenti képviselője egyetlen jelölt volt az egy hete lezárult elnökválasztáson. Mint mondta, feladatának tekinti, hogy a jövőre esedékes parlamenti választáson minden egyes baloldali szavazót elvigyen az urnákhoz. Hozzátette, olyan vezető lesz, aki a jelenlegi „férfiak uralta, kicsit erőszakosan macsó” magyar politikai világban megmutatja, hogy az erő nem egyenlő az erőszakkal
Lengyelországban még nincs időpontja a kormány fennmaradásáról tervezett bizalmi szavazásnak. Donald Tusk miniszterelnök röviddel azután jelentette be, hogy kezdeményezi a szejm voksolását, miután kiderült, a jelenleg ellenzéki Jog és Igazságosság párt jelöltje, Karol Nawrocki győzött. Ez egyben azt is jelenti, hogy változatlanul nehéznek ígérkezik a négy pártból álló polgári kormánykoalíció helyzete, hiszen az államfő megvétózhatja szinte valamennyi javaslatukat. Tusk kijelentette, kormánya nem lép vissza az új helyzetben. Ugyanakkor már most látható, hogy nehéz lesz egyben tartani a koalíciót. Szymon Hołownia alsóházi elnök, az egyik kisebb koalíciós partner, a Lengyelország 2050 párt vezetője máris javasolta, hogy tárgyalják újra a koalíciós szerződést
A floridai űrközpontból a tervek szerint kedden startol az az űrhajó, amelynek legénységében helyet kapott a második magyar űrhajós is. A kilövést már többször elhalasztották. Az Axiom-4 fedélzetén Kapu Tiborral együtt egy amerikai, egy lengyel és egy indiai űrhajós érkezik a nemzetközi űrállomásra. 14 napot töltenek majd ott és a tervek szerint rekordszámú tudományos és technikai kísérletet végeznek el. Kapu Tibor elmondta, hogy rengeteg jó tanácsot kapott az első magyar űrhajóstól, Farkas Bertalantól, aki személyesen is ott lesz az indításnál.
Időjárás:
Ami pedig az időjárást illeti, a nap végére végtér az első idei kánikula. Kezdetben sok napsütés várható, de aztán északnyugat felől hidegfront érkezik. Sok helyen lehet zápor, zivatar. Az eleinte erős szél később viharossá fokozódik. A hőmérséklet napközben még 32 és 37 fok között lesz, de estére 15 fokig hűlhet le a levegő. A front holnap már el is vonul, utána azonban jelentősen csökken a hőmérséklet.
