A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.02.12.
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke Alice Weidellel, az Alternatív Németországért Párt (AfD) elnökével tárgyalt szerdán Budapesten.
Magyarország az ukrajnai fegyverszállítások finanszírozása helyett 400 millió forinttal támogatja a libanoni hadsereg megerősítését – közölte Szijjártó Péter.
Bezalel Smotrich pénzügyminiszter ultimátumot szeretne a Hamásznak, miután a terrorcsoport közölte, hogy elhalasztja a túszok közelgő szabadon bocsátását.
Valóban intenzívebbé vált a Moszkva és Washington közötti interakció a kormányhivatalok vonalán – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Belföldi hírek:
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke Alice Weidellel, az Alternatív Németországért Párt (AfD) elnökével tárgyal szerdán Budapesten – közölte a Miniszterelnöki Sajtóiroda. A két vezető korábban még nem találkozott egymással. A megbeszélés legfontosabb témája az európai migrációs válság. A magyar kormányhoz hasonlóan az AfD évek óta elkötelezett az illegális migráció megállítása mellett.
Az időseket meg kell védeni Brüsszeltől és a hazug, mindenkit lenéző „Brüsszel Pétertől” is – mondta Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója a közösségi-oldalán kedden közzétett videójában. Így működik a „brüsszeli gépezet”. A céljuk az, hogy a 13. havi nyugdíjat elvegyék az idősektől, és ezt a pénzt másoknak, például spekulánsoknak, bankoknak vagy multiknak adják. Ilyenkor készítenek egy dokumentumot, egy úgynevezett ajánlást. „Ezt ajánlásnak hívják, de persze ez egy parancs” – mondta a kormánypárti politikus. Most is így történt, s ebben a dokumentumban világosan leírták, hogy „vegyük el a pénzt az idősektől”! – tette hozzá.
Magyarország az ukrajnai fegyverszállítások finanszírozása helyett 400 millió forinttal támogatja a libanoni hadsereg megerősítését az Európai Békekeretből a közel-keleti ország stabilitásának fenntartása érdekében – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Bejrútban. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy a közel-keleti válság erősen megütötte Libanont is, így emberek ezrei, tízezrei kényszerültek a lakóhelyük átmeneti elhagyására, és a helyzet csak az Izraellel kötött tűzszünettel javult, amelyet a magyar álláspont szerint meg kell hosszabbítani, fenn kell tartani a tartós béke megteremtése érdekében. Üdvözölte, hogy az utóbbi időszakban az ország stabilitása sokat javult, ugyanis ez kulcskérdés az egész régió biztonsága szempontjából, a Közel-Kelet biztonságának pedig komoly kihatása van Európa, és így Közép-Európa biztonságára is.
A szálló por miatt az ország több pontján veszélyessé vált a levegő minősége a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) kedden közzétett, az előző napi méréseket ismertető térképe szerint. A levegőhigiénés index rendszere négy kategóriát tartalmaz: elfogadható, kifogásolt, egészségtelen és veszélyes. A kedden közölt adatok szerint veszélyes a levegő minősége Kecskemét, Békéscsaba, Debrecen, Nyíregyháza, Eger, továbbá a Sajó völgyében Miskolc, Kazincbarcika és Putnok levegőjének minősége egészségtelen minősítést kapott. A mérések adatai szerint Hernádszurdok, Sajószentpéter, Salgótarján, Szolnok, Vác, Esztergom, Budapest, Százhalombatta, Várpalota és Szentgotthárd levegőjének minősége kifogásolt. A többi mérőállomás elfogadható értéket rögzített, vagy nem közölt adatot.
Február 15-én éjfélig lehet jelentkezni az ősszel induló alap-, osztatlan és mesterképzésekre, illetve felsőoktatási szakképzésekre a felvi.hu oldalon elérhető E-felvételiben – közölte az Oktatási Hivatal (OH). Azt írták: a felvi.hu honlapon közzétett felvételi tájékoztatóban a jelentkezéshez szükséges valamennyi információ elérhető, illetve a meghirdetett képzések között a teljes képzéskínálat. A szakkereső, a pontszámító kalkulátor, statisztikák és egyéb tájékoztató anyagok további segítséget nyújtanak az érdeklődőknek a jelentkezési folyamatban – jegyezték meg. Hozzátették: a felvételizőknek február 15-én éjfélig kell lezárniuk (hitelesíteniük) jelentkezésüket, Ügyfélkapu+ vagy Digitális Állampolgárság Program (DÁP) alkalmazásának segítségével.
Külföldi hírek:
Az izraeli hadsereg (IDF) bejelentette, hogy az eddig élőként nyilvántartott Slomó Manszúr nevű túsz már 2023 október 7-én, az iszlamista Hamász terrorszervezet Izrael elleni támadásában életét vesztette, és csak a holtteste van a Hamász birtokában a Gázai övezetben. A megállapodás szerint a halálakor 85 éves Manszúrt a túszok kiszabadulását lehetővé tevő tűzszüneti megállapodás első, humanitárius szakaszában kell átadni Izraelnek hét másik izraeli túsz földi maradványaival együtt. Az IDF az elmúlt hónapokban összegyűjtött hírszerzési adatokra alapozva jelentette be, hogy a férfi már nincs életben. A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet az elmúlt hetekben bejelentette, hogy a tűszüneti megállapodás jelenlegi, szakaszában megjelölt 33 emberből 8 már nem él. A megállapodás szerint a tűzszünet végrehajtása első szakaszának végén adják át a holttesteket Izraelnek.
Bezalel Smotrich pénzügyminiszter ultimátumot kér a Hamásznak, miután a terrorcsoport közölte, hogy elhalasztja a túszok közelgő szabadon bocsátását – írta a Times of Israel. „Ultimátumot kell adnunk a Hamásznak. Kapcsoljuk ki az áramot és a vizet, és szüntessük be a humanitárius segélyeket. Nyissuk ki a pokol kapuit” – mondta a miniszter a biztonsági kabinet ülése előtt tartott konferencián, amelyen a Hamásznak adandó válaszlépéseket vitatják meg. „Meg kell mondanunk a Hamásznak abban a pillanatban, amikor visszatérünk a háborúba, hogy miután letartóztattuk az összes terroristát, minden túszért, akinek Isten ments, hogy baja essen, még aznap annektáljuk az övezet területének öt százalékát” – mondta.
Miután a Hamász terrorszervezet bejelentette, hogy további értesítésig elhalasztja az izraeli túszok következő körének szombaton esedékes szabadon bocsátását, az Izraeli Védelmi Erők közölte, hogy megemelte a készültségi szintjét, és törölte a Déli Parancsnokság csapatainak eltávját. A harci és más alapvető egységek katonái továbbra is a térségben maradnak, és nem mehetnek szabadságra, közölte a hadsereg. Ezenkívül „jelentősen” megerősítik a védelmi küldetések végrehajtására szolgáló erőket a gázai határon. Egy friss helyzetértékelést követően a hadsereg törölte a keddre tervezett faültetést a Gázai övezet határa közelében. A Zsidó Nemzeti Alap Be’eri melletti rendezvénye az október 7-i mészárlásban és a háborúban megöltek emlékére volt. Több száz gyászoló család vett volna részt rajta. A hadsereg szerint egyelőre nincs más változás a civilekre vonatkozó irányelvekben.
Az Izrael és a Gázai övezetet ellenőrző Hamász palesztin terrorszervezet közötti harcok kiújulásától óvott kedden az ENSZ-főtitkár, valamint felszólította a Hamászt, tartsa magát a Gázában fogva tartott izraeli túszok elengedéséhez, amelyet a tűzszüneti egyezmény is előirányoz. „Mindenáron el kell kerülnünk az erőszakcselekmények kiújulását Gázában” – szögezte le egy videóüzenetben António Guterres, és figyelmeztetett, hogy az újabb harcok „hatalmas tragédiához vezetnének”. „A feleknek teljes mértékben teljesíteniük kell vállalásaikat, és folytatniuk kell a tűzszünet második szakaszáról szóló dohai megbeszéléseket” – jelentette ki a főtitkár. „Az egyetlen hosszú távú megoldás egy életképes, szuverén palesztin állam, Izrael mellett, békében és biztonságban. (…) Nem léphetünk újra arra az útra, amely csak még több halált és pusztítást hoz” – tette hozzá.
Donald Trump amerikai elnök a Hamász bejelentésére reagálva máris leszögezte: ragaszkodik a túszok elengedéséhez, máskülönben, mint mondta, „elszabadul a pokol”. Jens Laerke, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) szóvivője keddi sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy jelentősen több humanitárius segély érkezett a térségbe a tűzszünet január 19-i életbe lépése óta. A szállítmányok tartalmaztak élelmiszert, gyógyszereket és átmeneti szállások kialakításához szükséges cikkeket is. A Hamász a túszok szabadon engedésének elhalasztásakor arra hivatkozott, hogy Izrael nem engedte be az övezetbe azokat a segélycsomagokat, amelyekben olyan cikkek voltak, amelyeket Izrael szerint nemcsak civil, hanem katonai célokra is használhatnak a palesztinok. Izrael egyébként tagadja ezt a vádat.
Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök azt szorgalmazta kedden, hogy a palesztinok kitelepítése nélkül kezdjék meg a Gázai övezet újjáépítését. Szíszi telefonon beszélt Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel, és hivatalának közleménye szerint a beszélgetés során hangsúlyozta, hogy oly módon kellene a romokban heverő Gázai övezetet újjáépíteni, hogy az ott élő palesztinoknak biztosítsák a jogot arra, hogy a területükön maradhassanak. A közlemény szerint megerősítette továbbá azt a nézetét, hogy tartós békét a Közel-Keleten kizárólag az garantálhat, ha Izrael mellett létrehoznak egy önálló palesztin államot.
Az ukrán parlament megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalatnak, hogy orosz reaktorokat vásároljon Bulgáriától a nyugat-ukrajnai hmelnickiji atomerőmű 3. és 4. blokkjának építéséhez – hozta nyilvánosságra kedden Jaroszlav Zseleznyak, a Hang párt parlamenti képviselő a Telegramon. Az előterjesztést a 450 tagú parlament 261 képviselője hagyta jóvá, elfogadásához legalább 226 támogató szavazatra volt szükség. Noha maga a törvényjavaslat nem nevezi meg a szerződés összegét, szakértők szerint több száz millió dollárról is szó lehet. A bolgár parlament már engedélyt adott arra, hogy tárgyalásokat folytassanak a berendezések eladásáról legalább 600 millió euróért – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.
Valóban intenzívebbé vált a Moszkva és Washington közötti interakció a kormányhivatalok vonalán – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, aki azzal kapcsolatban nem kívánt részletekbe bocsátkozni, hogy az ukrajnai rendezés ügyében érkezett-e konkrét javaslat Washingtontól. Az orosz és az ukrán közösségi médiában megjelent közlésekre reagálva Peszkov azt mondta: a Kremlnek nincs tudomása arról, hogy Moszkvába érkezett volna Stephen Whitkoff, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja. Közölte, hogy Moszkva nem tervez ilyen kapcsolatfelvételt. Az elnöki szóvivő hangot adott álláspontjának, miszerint aligha jelzi Moszkva és Washington álláspontjának közeledését az a tény, hogy Donald Trump megosztotta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az amerikai-európai kapcsolatokra vonatkozó kijelentését, miszerint az európai elitek hamarosan „a gazda lábához fognak állni, egy kicsit csóválják majd a farkincájukat”, és így „minden a helyére kerül majd”.
A bevándorló hátterű emberek az ország részét képezik, csaknem a népesség harmadát teszik ki, „ők a kollégáink, az osztálytársaink, a szomszédaink és a barátaink. Mi mindannyian Németországhoz tartozunk, efelől szemernyi kétségünk sem lehet” – hangoztatta Olaf Scholz német kancellár, aki azzal vádolta meg kedden a parlamentben az ellenzéki konzervatívok kancellárjelöltjét, hogy a választási küzdelemben néhány százalékpont előny reményében „csapást mér az európai kohézióra”. Egyetlen más tagállam sem profitál olyan sokat Európa egységéből, mint Németország – jelentette ki Scholz a február 23-án tartandó előrehozott választások előtti utolsó parlamenti vitanapon, azt vetve Friedrich Merz szemére, hogy árt az európai együttműködésnek azzal, hogy egyoldalú szigorításokat akar bevezetni a migrációs politikában. „Micsoda őrültség ez ezekben a válságos időkben!” – jelentette ki a német kancellár.
Időjárás:
Ma egy melegront hoz változást, országszerte borult idő lesz. Este helyenként havazásra kell számítani. A hőmérséklet jellemzően 1 – 6 fok körül alakul.
