A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.01.16.
Az elmúlt harmincöt évben a miskolciak az erőfeszítéseiknek köszönhetően „nagyon komoly eredményeket értek el” – mondta Lázár János.
A MÁV fizessen kártérítést azoknak, akik szerdán a vasút miatt elkéstek, nem jutottak el a munkahelyükre, az iskolába vagy az orvoshoz – mondta Arató Gergely.
Megállapodás született az izraeli kormány és a Hamász között a gázai harcok leállításáról, valamint az izraeli túszok és palesztin foglyok szabadon bocsátásáról.
Ideje áttérni a háborús gondolkodásmódra, ami azt jelenti, hogy további beruházások által még erősebbé kell tenni a szövetség védekező- és ellenállóképességét – jelentette ki a NATO-főtitkár.
Belföldi hírek:
Az elmúlt harmincöt évben a miskolciak az erőfeszítéseiknek köszönhetően „nagyon komoly eredményeket értek el”, a város ma már magában hordozza az egyetemmel, a közösséggel és a térséggel együtt a régió felzárkózási esélyeit – mondta az építési és közlekedési miniszter szerdán Miskolcon, a tárcája delegációjának és a város vezetőinek találkozóját követő sajtótájékoztatóján. Lázár János szerint érdemes Miskolcba pénzt fektetni és érdemes a várost „helyzetbe hozni”, amelyre méltó és alkalmas minden miskolci és vármegyei polgár. Elmondta, az új miskolci polgármester feladata, hogy rendet tegyen a városban, a közbiztonság, a rendezettség a legfontosabb kérdések között van. Hangsúlyozta, Miskolcon rendre van szükség az utcákon, a közterületen és a hétköznapi együttélésben. Ezért a kormány támogat minden olyan törekvést, amely a városi rendészet, a közterület-felügyelet megerősítéséről, valamint az úgynevezett járatseriff-rendszer kiépítéséről, vagyis a buszokon és a villamosokon alkalmazott rendészek alkalmazásáról szól – jegyezte meg.
Sikerrel zárult a gazdaságpolitikáról szóló, 14. nemzeti konzultáció, amelyre 1 350 690 válasz érkezett. A 11 kérdésre elsöprő többségben, 95-99 százalék közötti arányban a kormány javaslatait támogató válaszok születtek, ami azt mutatja: a semlegességre alapuló, új gazdaságpolitika kapcsán nemzeti egyetértés van – közölte Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Felidézte: a válaszadás határideje december 20. volt, eddig az időpontig postai válaszadással 1 188 067-en küldték el a válaszokat, míg az online felületen 162 623 válasz érkezett. Hidvéghi Balázs mindenkinek köszönetet mondott, aki részt vett a konzultációban. Ez az egyik legsikeresebb nemzeti konzultáció a részvétel alapján, ami jól mutatja, hogy a magyarok továbbra sem közömbösek az ország ügyeiben – jegyezte meg. A konzultáció eredménye óriási megerősítés a kormány számára, amely a magyarok megerősített támogatásával vághat neki a 2025-ös évnek – hangsúlyozta.
A MÁV fizessen kártérítést azoknak, akik szerdán a vasút miatt elkéstek, nem jutottak el a munkahelyükre, az iskolába vagy az orvoshoz – mondta a Demokratikus Koalíció (DK) frakcióvezető-helyettese. Arató Gergely úgy fogalmazott: alig másfél hete jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter, hogy „most aztán már végképp minden rendben lesz a MÁV-val és most már minden tökéletesen fog működni”. Az ellenzéki politikus hozzátette, leesett az első hó és „abban a pillanatban megint elkezdtek elesni a MÁV-vonalak”, az emberek egy jelentős része nem jutott el iskolába, dolgozni vagy éppen az orvoshoz.
A kormány 2025-ben a tavalyinál több forrást biztosít a Magyar falu programra – közölte a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a közösségi oldalán közzétett videójában. Gyopáros Alpár a videóban azt mondta: elsőként a kistelepüléseken működő civil szervezetek számára biztosítják a Falusi Civil Alap pályázati lehetőségét, jelentős, 5 milliárd forintos keretösszeggel. Felhívta a figyelmet arra, hogy az idén is lesz pályázat az 5000 fő és ez alatti lélekszámú települések önkormányzatainak infrastruktúra fejlesztésére. A kormánybiztos szerint az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó támogatási lehetőség a belterületi út- és járdafelújításokra kiírt pályázat, ezért csak erre a célra 10 milliárd forintot fordít a kormány; a pályázati kiírásra az első félévben lehet számítani.
Külföldi hírek:
Megállapodás született az izraeli kormány és a Hamász között a gázai harcok leállításáról, valamint az izraeli túszok és palesztin foglyok szabadon bocsátásáról. Basszem Naim, a Hamász magas rangú tisztviselője újságíróknak megerősítette, hogy a terrorcsoport elfogadta a megállapodást. Katari tisztviselők sajtótájékoztatót tartottak a megállapodás bejelentéséről. Az izraeli biztonsági kabinet csütörtök 9 órakor ült össze, hogy szavazzon a tűzszünet jóváhagyásáról. A fogva tartott túszok családjai tüntetéseket tartottak Tel-Avivban, felszólítva a minisztereket, hogy biztosítsák a Hamász által fogva tartott összes túsz visszaszolgáltatását. Eközben az emberek Gázában is az utcákra vonultak, hogy örömükben kántálva és táncolva ünnepeljék a bejelentést. Donald Trump megválasztott amerikai elnök is közleményt adott ki, amely szerint „megegyeztünk a túszokról”, és „hamarosan kiszabadítjuk őket”. Az elnök azt is megígérte, hogy „együttműködik Izraellel” annak érdekében, hogy Gáza „soha ne váljon terroristák menedékévé”. A megállapodás végrehajtása valószínűleg vasárnap kezdődik, amikor a Hamász az első szakaszban várhatóan 33 túszt enged szabadon. Az egyezség részeként ugyanakkor több száz, izraeli börtönökben fogva tartott palesztin terroristát is szabadon engednek.
Az izraeli légierő a Sabak belbiztonsági szolgálattal együttműködve az elmúlt nap során csapást mért körülbelül 50 terrorcélpontra a Gázai övezetben. A célpontok között voltak terrorsejtek, fegyverraktárak, földalatti infrastruktúrák, páncéltörő rakéta posztok és a Hamász terrorszervezethez tartozó katonai épületek. Továbbá az éjszaka drónnal célzott csapást mértek egy prominens terroristára, aki egy korábban iskolaként szolgáló létesítménybe ágyazott parancsnoki helységből tevékenykedett Gázaváros Daradzs-Tufa negyedében. A létesítményből a terrorista terrorcselekményeket tervezett és mozdította elő az izraeli erők és Izrael Állam ellen. Szintén az éjszaka drónnal csapást mértek számos célpontra, köztük a Hamász terroristáira a dél-gázai Khan Juneszben és Deir al-Balachban. A légicsapások előtt a hadsereg számos intézkedést tett, hogy csökkentse a civilek bántódásának kockázatát beleértve precíziós lőszerek használatát és egyéb hírszerzési eszközöket.
Michael Kurilla négycsillagos tábornok, az Egyesült Államok Központi Parancsnokság (CENTCOM vezetője, aki a héten érkezett Izraelbe, helyzetértékelést tartott az izraeli hadsereg vezérkari főnökével, Herci Halevi altábornaggyal. Az Izraeli Védelmi Erők szerint ,,a stratégiai” találkozó a ,,regionális helyzetértékelésre” összpontosított, és megvizsgálta a közel-keleti fenyegetések és fejlemények kezelésére irányuló cselekvési lehetőségeket. ,,Számos lehetséges forgatókönyvet tárgyaltak mind a közeli, mind a távoli fronton, hangsúlyozva az operatív együttműködés erősítését és a készültség fokozását minden forgatókönyvre” – közölte a hadsereg.
Szerdán több tucat ultraortodox tüntető gyűlt össze a toborzó iroda előtt Tel Hasomerben, hogy tiltakozzanak a sorkatonai törvény ellen. A demonstrálók elzártak egy utat és összecsaptak a rendőri erőkkel, akik illegálisnak nyilvánították a demonstrációt, és megkezdték a tüntetők erőszakos evakuálását. A kneszet külügyi és védelmi bizottsága tegnap tárgyalta a készülő sorkatonai törvényt. A megbeszélésen Iszrael Katz védelmi miniszter ismertette a készülő tervezet elveit. Katz miniszter kijelentette: „A cél az, hogy a haredi társadalom tagjainak 50%-át fokozatosan besorozzuk. Az 50%-ot a hetedik évben tervezik elérni. A célok teljesülésének biztosítása érdekében javasolt intézményi pénzügyi szankciókat bevezetni minden jesivával szemben, valamint személyi szankciókat mindazokkal szemben, akiket behívtak szolgálatra [de nem jelentek meg], akár tanulnak, akár nem” – tette hozzá. A Katz által benyújtott törvényjavaslat szerint 4800 ultraortodox férfit soroznak be a törvényt követő első évben, és 5700-at a második évben. Katz a harmadik évtől kezdődően nem határozna meg konkrét kvótát. Az újoncok száma azonban fokozatosan növekszik.
Az Atlantic Councilban tartott beszédében Antony Blinken amerikai külügyminiszter bemutatta a háború utáni Gázára vonatkozó tervét, amely magában foglalja egy ideiglenes kormány felállítását a Palesztin Hatóság képviselőiből, a gázai és arab országokból származó palesztinokból, a Hamász terrorszervezet részvétele nélkül. Blinken azzal érvelt, hogy a Hamászt nem lehet pusztán katonai eszközökkel legyőzni, és politikai tervre van szükség a Hamász-kormány leváltására Gázában. Hangsúlyozta, hogy tervének vagy bármely más háború utáni tervnek az elveit az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatában kell rögzíteni. Blinken világossá tette, hogy az arab országok beleegyeztek abba, hogy részt vegyenek a terv végrehajtásában, de csak azzal a feltétellel, hogy Gázát és a palesztin területeket egyesítik a Palesztin Hatóság alatt, a Palesztin Hatóság reformokon megy keresztül, és az egész folyamat egy jövőbeli palesztin állam létrehozásához vezető út politikai kontextusában fog zajlani.
Ideje áttérni a háborús gondolkodásmódra, ami azt jelenti, hogy további beruházások által még erősebbé kell tenni a szövetség védekező- és ellenállóképességét – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben. A NATO Katonai Bizottságának találkozója előtt Mark Rutte köszöntőjében hangsúlyozta: fokozni kell a védelmi beruházásokat, a katonai erők felkészültségét, amelyek elengedhetetlenek, de még midig nem elegendőek ahhoz, hogy a szövetség megbirkózzon a következő négy-öt évben rá váró veszélyekkel. „A háború megelőzése érdekében fel kell készülnünk a háborúra” – fogalmazott. Emlékeztetett: dúl Oroszország háborúja Ukrajna ellen, a szövetségesek elleni oroszok ellenséges fellépések, köztük a kibertámadások, merényletek, szabotázsakciók és egyéb fenyegetések felgyorsulnak. „Ezen destabilizációs kampányokkal Oroszország keményen dolgozik azon, hogy megpróbálja meggyengíteni demokráciáinkat és elrabolni szabadságunkat” – fogalmazott Rutte, majd arra figyelmeztetett, hogy Oroszország nincs egyedül, felsorakozik mögötte Kína, Észak-Korea és Irán.
A koszovói hatóságok szerdán bezártak tíz szerb önkormányzati épületet, illetve postahivatalt, a lépést Belgrád a helyi szerbek elleni támadásnak nevezte. Xhelal Svecla koszovói belügyminiszter közölte, hogy „Koszovóban lejárt a párhuzamos és bűnözői önkormányzatok és intézmények ideje”. A belügyi tárca vezetője arra utalt, hogy Szerbia saját, déli tartományának tartja Koszovót, így teljes szerb intézményrendszert tart fenn az országban, ami ellenkezik a koszovói alkotmánnyal. A koszovói szerb hivatalokat bezárták, az ott dolgozókat hazaküldték. Milos Vucevic szerb miniszterelnök szerint ezzel a lépéssel is csak Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerbek elleni „szégyentelen törvényellenes tortúrája” folytatódik. Hozzátette: Szerbia követi az eseményeket, és megtesz mindent annak érdekében, hogy megvédje a koszovói szerb lakosságot Kurti támadásaitól. A szerb miniszterelnök szerint Albin Kurti a február 9-i parlamenti választási kampánya részévé tette a szerbek elleni támadásokat.
Lengyelország washingtoni nagykövetsége magyarázatot kért az amerikai féltől a fejlett chipek exportját érintő korlátozások kapcsán – közölte Dariusz Standerski lengyel digitalizációügyi miniszterhelyettes a Polskie Radio 1 közszolgálati csatornán. A miniszterhelyettes az amerikai kereskedelmi tárca hétfői bejelentésére reagált, miszerint korlátozzák a mesterséges intelligenciát tartalmazó chipek és technológiák kivitelét a világ több országába – köztük egyes európai uniós államokba is. Az új szabályozást biztonsági aggályokkal indokolták. Lengyelország az amerikai kormányzat által meghatározott keret kevesebb mint 10 százalékát fogja felhasználni, azonban az ilyen korlátok bevezetése problémát jelent a többéves tervezés szempontjából – kommentálta Standerski azt, hogy Lengyelországba ezentúl legfeljebb évi 50 ezer MI-chipet szabad exportálni az Egyesült Államokból. Idén és jövőre az amerikai kormányzat által meghatározott keret nem fogja megállítani az MI fejlesztését Lengyelországban, hosszú távon azonban „a kereskedelem összes szabályától elszigetelt amerikai döntések önkényessége” problémát jelent – fejtette ki a miniszterhelyettes.
Nincs szükség arra, hogy a Németországban élő szíriai menekültek sürgősen hazatérjenek – jelentette ki szerdán az új szíriai kormány külügyminisztere. Aszaad Haszan es-Sibani Damaszkuszban Svenja Schulze német fejlesztési miniszterrel tartandó tárgyalása előtt a sajtónak azt mondta: a szíriaiak „biztonságosabb helyen vannak Németországban”. Hozzátette, hogy az európai országban élő honfitársai „jobban élnek”, mint számos szír menekült vagy otthonát elhagyni kényszerülő a világ más részein. Németországban mintegy 975 ezer szíriai él, zömmel menekültek, akik az arab országban 2011-ben kirobbant polgárháború miatt hagyták el az országot.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp változóan felhős-napos időre készülhetünk. Este ködös, nyugodt, de csillagfényes lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 0 – 3 fok körül alakul.
