A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.01.07.
Inspiráló egyetemi standokkal, ösztöndíjprogramokkal, karrierlehetőségekkel várja Magyarország legnagyobb pályaválasztási rendezvénye, az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás a diákokat csütörtöktől – mondta Hankó Balázs.
Magyarország újranyitja damaszkuszi nagykövetségét – jelentette be Szijjártó Péter.
A Hamász terrorszervezet átadhatta a túszok névsorát – de nem tüntették fel rajta, hogy kik élnek közülük.
Antony Blinken amerikai külügyminiszer hétfőn hivatalos szöuli látogatásán „komoly aggodalmának” adott hangot a dél-koreai belpolitikai válság miatt.
Belföldi hírek:
Inspiráló egyetemi standokkal, ösztöndíjprogramokkal, karrierlehetőségekkel várja Magyarország legnagyobb pályaválasztási rendezvénye, az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás a diákokat csütörtöktől – mondta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter. A Hungexpo két pavilonjában több mint 20 ezer négyzetméteren száznál több kiállító – egyetemek, szakképzési centrumok, cégek – mutatják be az érdeklődőknek, miért jó továbbtanulni, egyetemistának lenni, milyen tudás, karrierlehetőségek, élmények várják a leendő diákokat. Mintegy 50-60 ezer látogatóra számítanak – mondta Hankó Balázs. A diploma Magyarországon mintegy másfélszeres bérszorzót jelent. Már második éve több mint 100 ezren jelentkeznek a felsőoktatásba, összesen 328 ezer egyetemista van, ebből 46 ezer külföldi. Mintegy 260 ezer egyetemista részesül összesen mintegy 100 milliárd forintnyi ösztöndíjban, a magyar egyetemek pedig lépkednek felfelé a világranglistákon – ismertette a miniszter.
Magyarország újranyitja damaszkuszi nagykövetségét – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter a közösségi-oldalán. Szijjártó Péter azt írta, az elmúlt hetekben a világ figyelmének nagy része a szíriai eseményekre irányult. Mostanra a fegyveres összecsapások elcsendesedtek és a helyi biztonsági viszonyok stabilizálódtak, „ezért úgy döntöttünk, hogy újranyitjuk Magyarország Damaszkuszi Nagykövetségét”. A miniszter hozzátette, helyszíni személyes jelenlétünk helyreállítása lehetőséget biztosít arra, hogy első kézből kapjunk hiteles információkat az országban zajló folyamatokról, valamint képviselni tudjuk politikai álláspontunkat, szükség esetén pedig fel tudjunk lépni magyar állampolgárok érdekében. Magyarország a közel-keleti térség békéjében, stabilitásában érdekelt, emellett pedig kiemelt figyelmet fordítunk a régióban élő keresztény közösségekre, akik számára továbbra is humanitárius segítséget nyújtunk. Mindig határozottan felemeljük hangunkat a keresztény közösségek jogainak tiszteletben tartása érdekében, így van ez Szíria esetében is – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke a kormánypárti parlamenti képviselőkhöz írt levélben kéri, hogy támogassák az előrehozott országgyűlési választás kiírását – tájékoztatta a DK hétfőn az MTI-t. „Ugye nem fél a magyar néptől, és támogatja egy előrehozott választás kiírását? Ezt a kérdést szegezem most az összes fideszes képviselőhöz. Lássuk, hogy valójában milyen bátor a 133 bátor ember!” – fogalmazott a Facebookon is nyilvánosságra hozott nyílt levelében a politikus. Mint írta: az elmúlt években a magyar közélet, a politika és a gazdaság területén olyan fejlemények történtek, amelyek alapjaiban és visszavonhatatlanul megingatták a jelenlegi kormány hitelességét és társadalmi támogatottságát. Azok után, hogy az elmúlt 14 évben önök leépítették a kormányzat demokratikus működésének garanciáját jelentő fékek és ellensúlyok rendszerét, a 2022-es választás után még egyértelműbbé vált, hogy a kormány az alkotmányosság szelleme szerint törvénytelen – írta.
Külföldi hírek:
Három izraelit megöltek és nyolcat megsebesítettek a palesztin ellenőrzésű Ciszjordánia északi részén hétfőn egy autóbuszra támadó fegyveresek – jelentette a katonai rádió az izraeli mentőszolgálat jelentését idézve. A közlés szerint két, a hatvanas éveiben járó nő, és egy, a negyvenes éveiben járó férfi vesztette életét. Az autóbusz sofőrje súlyosan megsebesült, hárman közepesen, hárman pedig könnyebb sebesültek meg a mentőszolgálat jelentése szerint. A fegyveresek autóval érkeztek a palesztin al-Funduk faluba, az ott áthaladó 55-ös úton kiszálltak, majd lövéseket adtak le az izraelieket szállító autóbuszra és két, izraeli rendszámú magánautóra, majd autójukba visszaülve elmenekültek. Az izraeli hadsereg közleménye szerint a csapatok a támadás elkövetőinek nyomába eredtek, útlezárásokat állítottak fel a merénylet helyszínének közelében, és körülvettek számos környékbeli palesztin települést.
Egy izraeli tisztségviselő a KAN közszolgálati műsorszolgáltatónak azt nyilatkozta, hogy a Miniszterelnöki Hivatal tagadásával ellentétben a Hamász terrorszervezet átadta a túszok névsorát – de nem tüntette fel rajta, hogy kik élnek közülük. A brit BBC és a szaúdi Al-Sharq csatorna közzétette a listát, a listán szereplő túszok státusza nem derül ki belőle. A Miniszterelnöki Hivatal a lista megjelenése után ismét kijelentette, hogy nem kapott semmilyen listát a Hamásztól. A tárgyalások részleteit ismerő források a katonai rádiónak azt mondták, hogy ez egy Izrael által hónapokkal ezelőtt benyújtott lista. A Hamász nem küldött listát, nem erősítette meg a listát Izrael felé. A listán fel kell tüntetni, hogy ki él és ki halt meg. Ez a követelmény, és hiányzik róla.
Aggasztónak nevezte a második generációs bevándorló fiatalok Milánóban ismétlődő gyűlöletmegnyilvánulásait és tiltakozásait Ilan Boni, az észak-olaszországi város zsidó közösségének alelnöke az Il Giornale napilapban. A milánói zsidó közösség alelnöke az interjúban hangsúlyozta, hogy a városban élő zsidók „aggodalmat és keserűséget éreznek amiatt, ami hónapok, sőt évek óta Milánó terein ismétlődik meg”. Ilan Boni mindenekelőtt a szilveszter éjszaka történtekre reagált, amikor a milánói Dóm téren zajló tömeges ünneplésben egy csoport észak-afrikai fiatal felmászott II. Viktor Emánuel volt olasz király lovasszobrára, palesztin és más arab államok zászlóit lobogtatták, és Izrael megsemmisítését skandálták, miközben arab nyelven a Korán sorait mondták fel, a rendőri beavatkozásra pedig trágár szavakkal támadták az Olasz Köztársaságot és a rendfenntartó erőket. Más csoportok „Allah akbár”-t kiáltottak és videofelvételeket készítettek arról, hogy szerintük Milánó központi terén több a muszlim, mint a keresztény.
Elutasítva parlamenti mentelmi jogára való hivatkozását, az államügyészség levélben szólította fel Tali Gotliv [Likud] képviselőt, hogy jelenjen meg a Moszad főnöke – David Barneaval, illetve a tüntetések vezetője – Sikma Breszlerrel kapcsolatos állításainak tisztázása végett előírt meghallgatáson. A különleges feladatokért felelős helyettes államügyész, Alon Altman által jegyzett levélben – Gotliv bejelentését követően, miszerint nem nem jelenik meg, világossá tette, hogy a rendőrségi nyomozással kapcsolatos idézés, nem választás kérdése, hanem kötelező jellegű. A Sábák belbiztonsági szolgálat főnöke kérésére Gali Baharav-Miara főügyész tavaly júniusban rendelte el, hogy a rendőrség indítson bűnügyi nyomozást Gotliv ellen „bizalmas információk nyilvánosságra hozatalának” gyanújával.
Az izraeli kormány március 1-jén megkezdi egy sor pénzügyi juttatás nyújtását az otthonaikba visszatérő északi lakosoknak – közölte Betzalel Szmotrich pénzügyminiszter és Zeév Elkin pénzügyminisztériumi miniszter. A két miniszter szerint biztonsági felméréseken alapul, hogy a lakosok márciusban megkezdhetik a hazatérést és bár Szmotrich nem részletezte hogy milyen feltétetlezésekről van szó, azt elismerte, hogy azt a nyilvánosság 15 napon belül (Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése után) megtudhatja. Szmotrich minden bizonnyal arra utalt, hogy az izraeli hadsereg még nem fog kivonulni Dél-Libanonból, annak ellenére, hogy Izrael vállalta, hogy január 27-ig kivonja csapatait a Hezbollahhal kötött 60 napos tűzszüneti megállapodás részeként, mivel a Hezbollah nem tartja magát a megállapodáshoz.
Az orosz csapatok elfoglalták a kelet-ukrajnai Kurahove települést – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium, míg orosz haditudósítók arról számoltak be, hogy az orosz erők a Kurszki területen nagyobb ukrán támadással néznek szembe. A tárca tájékoztatása szerint az orosz hadsereg elfoglalta a kelet-ukrajnai Kurahovét, amivel erőik műveleti teret nyertek, lehetővé téve a „Donyecki Népköztársaság felszabadítási ütemének” növelését. A település feletti ellenőrzés megteremtése a közlemény szerint jelentősen megnehezítette az ukrán fegyveres erők donyecki csoportosulásának logisztikai és műszaki támogatását. „A fontos logisztikai csomópont feletti ellenőrzés megteremtése jelentősen megakadályozta az ukrán fegyveres erők donyecki csoportosulásának logisztikai és műszaki támogatását, megfosztva a kijevi rezsimet attól a lehetőségtől, hogy tüzérségi rendszerekből lövesse a terület fővárosának békés lakosságát” – olvasható a jelentésben.
Volodimir Zelenszkij egy tűzszünet előtt „erős Ukrajnát” akar látni biztonsági garanciákkal. Az ukrán elnök erről egy vasárnap megjelent amerikai podcastban nyilatkozott, és a megvalósítás lehetséges módjairól is beszélt. Az ukrán államfő Lex Fridman, Austinban élő amerikai médiaszemélyiség podcastjának vendégeként fejtette ki véleményét, aminek a felvétele december utolsó napjaiban volt Kijevben. Volodimir Zelenszkij a biztonsági garanciák egy részének nevezett egy „részleges NATO-tagságot”. A biztonsági garanciákhoz sorolta azt is, hogy Ukrajna kapjon egy komoly nagyságrendű fegyvercsomagot, részben az Egyesült Államoktól, részben európai országoktól, amelyet „nem használna fel, ha a tűzszünet működik”. Úgy fogalmazott: „nem akarom ugyanazt a helyzetet, mint Bidennel, azonnali szankciókat kérek, és azonnal fegyvereket, azután pedig meglátjuk”. A fegyvercsomaggal kapcsolatban arról beszélt, hogy írásban létezik erre egy terv, ami nem nyilvános, de Donald Trump is ismerheti.
Antony Blinken amerikai külügyminiszer hétfőn hivatalos szöuli látogatásán „komoly aggodalmának” adott hangot a dél-koreai belpolitikai válság miatt, egyúttal Washingtonnak „a dél-koreai demokrácia ellenálló képességébe” és Csve Szangmok megbízott államfőbe vetett teljes és töretlen bizalmáról biztosította ázsiai szövetségesét – közölte a dél-koreai kormány. Blinken kijelentette, hogy a Dél-Koreában tavaly év végén néhány óráig érvényben lévő statáriális állapot bevezetése miatt indított eljárás „békés és teljesen következetes, valamint összhangban áll az alkotmánnyal és a jogállamisággal”. „Megerősítjük a koreai nép iránti rendíthetetlen támogatásunkat, és bízunk abban, hogy Korea mint a világ vezető demokráciája teljes mértékben az alkotmányának és a jogállamiságnak megfelelően fog eljárni” – fogalmazott.
Észak-Korea ballisztikus rakétát indított hétfőn. A rakéta 1100 kilométert tett meg, majd a Koreai-félsziget és Japán közötti tengerbe csapódott – közölte a dél-koreai hadsereg. A közlés szerint a rakétát az észak-koreai főváros, Phenjan közeléből indították, és az amerikai és dél-koreai hadsereg előre észlelte az indítási előkészületeket. Dél-Korea szerint a rakétaindítás provokáció, komoly veszélyt jelent a Koreai-félsziget békéjére és stabilitására. Az első adatok szerint közepes hatósugarú ballisztikus rakéta kilövésére akkor került sor, amikor Antony Blinken amerikai külügyminiszter Szöulba látogatott, hogy dél-koreai szövetségesével tárgyaljon az észak-koreai nukleáris fenyegetésről és egyéb kérdésekről.
Időjárás:
Ma mindenütt beborul az ég, hideg szélre kell készülni. Este felhős lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 6 – 13 fok körül alakul.
