imaidők december 22-28, HANUKA
|
||||
 |
||||
|
2024. DECEMBER 22 – 2025. JANUÁR 04. HANUKA SZÜNET |
ZSINAGÓGAI INFORMÁCIÓK A POLGÁRI ESZTENDŐ UTOLSÓ ZOOM ESEMÉNYEIRE
- december 22 – december 28.
Közvetlen link:
ID szám: 6579029560
Password: 917838
Sábbáti tudnivalók 2024. december 27 – december 28.
| 15:30 | Hanuka gyertyagyújtás és istentisztelet a zsinagógában |
| 09:00 | szombat délelőtti istentisztelet a zsinagógában
HETISZAKASZ: MIKÉC SÁBÁT CHANUKA
ÚJHOLD HIRDETÉS |
|
Hétköznapi imarend
| vasárnap-péntek reggel zsinagóga | 08:00 |
Hanukai istentiszteletek
| december 25., szerda: | 15.30 |
| december 26., csütörtök: | 15.30 |
| december 27., péntek: | 15.30 (pontos kezdés) |
| december 28., szombat: | 15.30: minha, sálesüdesz, hanukai gyertyagyújtás (17 óra) |
| december 29., vasárnap: | 15.00 h Hegedűs-Csáky Zsidóságért díj átadása,
15.30 h 5. hanukai gyertya ünnepélyes meggyújtása, 16.00 h Gregor Bernadett Karády Katalinról szóló műsora, utána hanukai fánk |
| december 30., hétfő: | 16.00 |
| december 31., kedd: | 16.00 |
| január 1., szerda: | 16.00 |
M I K É C
Forrás: OR-ZSE régi honlap
Ezen a héten a Mikéc hetiszakaszát olvassák a zsinagógában, melynek jelentése: „idő-periódus végén”.
Két év plusz börtönbüntetést kapott József az Örökkévalótól, mert szabadulását embertől, a főpohárnoktól remélte, aki megfeledkezett róla.
Ez időtartalom során történt, hogy a fáraó álmot látott, hét kövér és hét sovány tehénről; hét kövér és ugyanannyi sovány kalászról. Az udvar tudósai nem tudták megfejteni az álmokat, a főpohárnok talán nem is jóindulatból, hanem a király kegyének reményében ajánlotta Józsefet, mint álomfejtőt. Mindenesetre a legjobb pillanatban, hiszen komoly feladatot kellett megoldani. Megmosdatták, új ruhába öltöztették az ifjút. 70 lépcső vezetett a királyhoz a legenda szerint, ki mennyi nyelvet ismert, annyi lépcsőfokot tehetett meg. József mind a 70 lépcsőt megjárta.
Az álom rejtélyét is megoldotta: 7 bő termésű esztendőt 7 szűk esztendő követi, amelyre fel kell készülni. Megoldást is javasolt, raktárak, magtárházak építését. A rendkívüli állapotra való felkészülést, a védelem megszervezését a fáraó Józsefre bízta, és alkirállyá nevezte ki.
Feleségül Osznátot adják hozzá, aki a monda szerint Lea lányának, Dívának Sekemtől származó gyermeke volt. Az éhség Kánaánt is elérte, Jákob fiait Egyiptomba küldte élelemért, csak Benjámint, Ráchel másik fiát tartotta maga mellett. A testvérek megbánták, amit Józseffel tettek, Egyiptom országába 10 különböző kapun léptek be, hátha rálelnek testvérükre. Ez volt az alapja József vádjának, hogy kémkedéssel gyanúsítsa fivéreit. Benjámin hiányolta, mert kíváncsi volt, mit éreznek legfiatalabb testvérük iránt, vajon megvédik-e öccsüket bátyjaik. Ennek kiderítését szolgálja a próbák sorozata, mely elé József fivéreit állította.
Ezt a szidrát általában Chanuka ünnepének szombatján szokták olvasni.
Deutsch Gábor
KOMMENTÁR 2.
Részlet Menáchem Meron: Az élő Biblia című könyvéből
MIKÉC
Az Álom
A hetiszakasz elbeszélése leírja a döntő fordulatot József, illetőleg az ő egész családja életében. Hátterét adja őseink egyiptomi szolgaságának, a zsidó történelem születésének.
Az elbeszélésben, miként az előbbiekben, az álom játssza a főszerepet. József álma jelezte előre, hogy uralkodó lesz a jövőben. Fáraó álma a hét sovány tehénről, ill. kalászról, mely elnyelte a kövéreket, megjövendölte a hét bőséges és a hét szűk esztendőt Egyiptomban. A fáraó álmának megfejtése emelte Józsefet az alkirályi székbe, és tette lehetővé, hogy a családján segítsen. Végül is e segítség nyomán telepedett le Jákob házanépével együtt Egyiptomban, és így vetette meg alapját az ókori zsidó történelemnek.
Érdekes megállni egy percre az álom fogalmánál. Ha mai értelemben beszélünk álomról, mindig átélt események tudatalatti felvetődésére gondolunk. Vagyis az álom a múlt újra átélése – ha rendszertelenül is. Az álom ezzel szemben az ókorban általában, de a bibliai elbeszélésekben különösen, a JÖVENDŐ hírül adása, azaz a prófécia egyik formája. Amikor Áháron és Mirjám Mózes ellen beszéltek (Mózes házassága miatt), Isten így szólt hozzájuk:
„Halljátok szavamat. Ha Isten prófétái lesztek, látomással jelenek meg: ÁLOMBAN BESZÉLEK VELÜK” (Num. 12/6).
Az álom, mint jövendölés, úgyszólván központi gondolat a Bibliában. A gyermek Sámuel álomban kapta a jövendölést Éli főpap és családja pusztulásáról. Salamon király álmában értesült róla, hogy bölcsebb lesz minden embernél. Mikor Jeremiás a megváltásról prófétált, így szólt: „Álmot láttam és alvásom édes volt nekem” (Jer. 31/25).
Hetiszakaszunk az álomfejtésen kívül nagyvonalú emberi tulajdonságokkal foglalkozik. József testvérei, akik nem ismerték fel az egyiptomi alkirályban a szolgának eladott testvért, megbánták tettüket. „Bizony bűnösök vagyunk testvérünkért kinek láttuk szenvedését és hallottuk könyörgését, de nem hederítettünk rá” (Gen. 42/21).
A megbánás a megtérés első fázisa. De a megtérés lényege cselekedetekben kell, hogy megnyilvánuljon. Jóvá tenni a bűnt, vagy az ellenkezőjét gyakorolni. A testvérek vezetője, Júda, védelmére kelt az ártatlanul lopással vádolt Benjáminnak, és magát ajánlotta szolgának helyette.
Másik emberi jótulajdonságot a hatalomhoz jutott Józsefben találhatunk. A bosszúállás az őt szolgaságba küldött testvérei ellen távol állt tőle. Megleckéztette és próbára tette, de végül is megsegítette és megmentette őket a Kánaánban dúló éhínségtől. Még a gabona árát sem fogadta el tőlük, hanem titokban visszatétette málhájukba.
„József megparancsolta, hogy töltsék meg zsákjaikat gabonával, és tegyék vissza mindegyik zsákjába a pénzt” (Gen. 42/25). Hetiszakaszunkat Chanuka szombatján olvassuk általában. Az e napra rendelt prófétai részben (Háftárá) Zecharja próféta is álmában prófétált. Jehosua főpapot látta, akit a Sátán ártatlanul vádolt.
„Isten megrótta a vádlót, mondván, hiszen ez a tűzből megmentett üszök” (Zecharja 3/22). Zecharja próféta a Második Szentély felállításának idején élt. (i.e. 620 körül). A babiloni fogságból visszatért nép egy része fáradtan és ellenségektől körülvéve nehezen szánta rá magát a Szentély építésére. Ekkor látta Zecharja híres látomását a menóráról, és így szólt a vezetőkhöz: „Lo bechájil velo bekoách” – nem erővel, hanem Isten szellemével (u.o. 4/6) fog sikerülni az új zsidó élet megalapítása.
Népünk és országunk Chanuka ünnepén megújult erővel néz a jövő elé. És miként a szolga Józsefből alkirály lett, miként az ő álmai valóra váltak, úgy a mai Cion megálmodója is igaz álmot látott, amikor azt mondta: „Ha akarjátok, nem mese!”
DECEMBER 25 – JANUÁR 2. HANUKA ÜNNEPE
חנוכה
1) zsinagógáinkban és a zsidó otthonokban újból fellobbanNak az egyik legszebb ünnepünket, a fény ünnepét, a nagy történelmi hagyományokkal rendelkező chanukát köszöntő lángok. égnek a gyertyák, s pislákoló lángjuk mellett bűvkörébe vonz az ókori történelem.
Hellenizmus és judaizmus.
Két fogalom, két karakter, mely különbözik egymástól, mely formálólag hatott az emberiség kultúrájára. A hellén gondolatkörben élők mindig alkotókedvű, az élet különböző szeszélyeit kipróbáló embert neveltek. Klasszikus vonalú épületek, szép formájú szobrok kerültek ki a mesterek kezéből. A szír-görög kultúrának szerves része volt a testfejlesztés. Törekedtek az ideális testi szépség kialakítására. Sportjátékokat, lovasversenyeket, olimpiákat rendeztek. Versenyzett az ember, az arénában viaskodott az állat. A görög művészet két istenségnek hódolt. Dionysosnak és Apollónak. Dionysos a bor, a kicsapongás, az extázis, a dal, a zene, a tragédia istene. Apolló a békéé, a pihenésé, az esztétikai érzésé, a logikai rendé, a festészeté és a szobrászaté. Az e kultúrkörben élő emberhez talán Dionysos állt közelebb. Kívül fény derű, pompa, de belül a sötét sikátorok leple alatt elégedetlenség és fájdalom honolt. Érdekeikről ritkán szólott a törvény.
,,A könyv népe” – így hívták az ókorban a zsidóságot. Nem véletlen ez a meghatározás, sőt nagyon is tudatos. Életüket nem azok a tényezők határozták meg, melyek a szír-görögökét. A Szentélyen kívül nem voltak megcsodált épületeik, sehol sem emelkedtek nagyjait megőrző szobrok. Nem voltak hívei a testkultúrának. A zsoltáros így énekel: „Nem a lovak erejére vágyakozik, nem a testi erőben leli örömét.” A szellemre áhítoztak. A bibliai gondolkodás majd a talmudi eszmevilág volt lényeges számukra. Vallották az emberiség egységét, a felebaráti szeretetet, mások és saját jogaik védelmét. Hirdetták a hit fontosságát, eszményét. Kötelezővé tették a szenvedések enyhítését. Követelték a munkát, az alkotás és a teremtés szükségességére hívták fel a figyelmet. Tanították az igazság szeretetét, a szerénységet. Példaképül állították az erkölcsi tisztaságot, embertársuk javának előmozdítását. Mindenek előtt, s mindenek felett vallották Isten egységét. A Láthatatlanét, ki emberi érzékszervekkel nem észlelhető, ki téren és időn felül helyezkedik el.
A hellenizmust, a görög gondolkodást erőszakkal terjesztették a Földközi-tenger medencéjében. A nép mely behódolt, a vallás, mely a hódító hitbe beleolvadt, fennmaradhatott. Júdea népe azonban nem fogadta el az idegen uralmat. Az egyistenhit meggyőződésével, az igazság biztos tudatával szívükben keltek fel a makkabeusok, hogy kiűzzék a betolakodókat.
Győzelmük emlékére lobbannak fel a zsinagógai, a köztéri, s az otthoni hánukijában, az ünnepi gyertyatartóban, a hannukai lángok.
2) „Van olyan szellemi forrás, mely megerősíti a hősöket, van, amely erőt ad a gyengülőnek. Van, amely naggyá teszi a szerényt, s van, amely szilárdítja a lankadót.
(Jalkut Simoni, Joel 4.)
A zsidóság olyan szellemi forrásból merített, mely erőt adott neki, mely erőssé tette és megszilárdította. A hit forrásából táplálkozott Mátitjáhu hősiessége, ez segítette a győzelem, s a vallásszabadság kivívásában.
A Talmud röviden meséli el a zsidóság fennmaradásáért vívott harcát. (Sábát 21/b) Folytatólagosan találhatjuk Hillél és Sámmáj, a két iskolateremtő rabbi vitáját a gyertyagyújtás rendjét illetően. Érvek, és ellenérvek csatájában győz a köreinkben máig is elfogadott gyakorlat.
„Az emelkedő számú gyertyák” elvét alkalmazzuk. Így az itt található hilléli mondásnak alkotókészsége, szellemformáló ereje, s alakító hatása van.
Amikor a hanuka gyertyákat fokozatos sorrendben gyújtjuk, vallási kötelezettségünk mellett hitet teszünk e gondolat mellett is. Hisszük az alkotás szépségét, fontosságát, a fokozatosan megszerezhető ismeretek jelentőségét.
A hanuka mécsek vessenek fényt, világosságot az útra, melyen járni kívánunk. Hűek akarunk lenni önmagunkhoz, hogy eleget tegyünk a makkabeusi elvárásnak. Emlékeink élednek fel, amikor hálatelt szívvel fordulunk az Alkotó felé és énekeljük a Máóuz cur ismert dallamát.
חג אורים שמח…שמחת חנוכה
—————————————————————————————————–
| TÉVÉT HÓNAP |
Eliezer Shlomovits
Tévét a zsidó naptár negyedik hónapja a világteremtési számítás szerint (tudjuk, hogy többféle Újév felfogás van a zsidó hitvilágban), szóval Ros Hásánától – Tisritől számítva, és a tizedik az egyiptomi kivonulást számításba vevő Niszántól.
Tévét 29 napos hónap és általában december – január hónapra esik.
A „tévét” szó babilóniai eredetű, és akhád nyelven „tavito”-nak nevezik, ami javulást jelent, a mezőgazdaság javulását, az esős időszaknak köszönhetően .
Csillagképe a Bak. Újholdja (Ros Chodes) csak vasárnapra, hétfőre, keddre, szerdára és csütörtökre eshet.
A Tánáchban (Bibliában) mint tizedik hónap van említve és a „Tévét” név csak egyszer fordul elő, méghozzá az Eszter Könyvében: „a tizedik hónapban, mely Tévét hónapja” (2. fejezet).
Tévétben három böjt van, közel egymáshoz
Nyolcadikán „Táánit Cáddikim” (Jámborok böjtje) ezt azért tartják, mert ezen a napon fejezték be a Szentírás (Tánách) lefordítását görögre (Tárgum hás’viim), az ezt megelőző generációknak a Szentírás idegen nyelvekre való fordítása a Tóra megszentségtelenítését, meggyalázását jelentette. Bölcseink szerint a Szentírás görögre fordítása súlyos bűn volt Izrael számára, hasonló, mint az aranyborjú bűne. (Szofrim traktátus 1.fejezet).
Tévét kilencedikén is böjt van, „Táánit cádikim”, a Babilóniából való visszatérés vezetőjének, Ezrának halála napja. Tévét tizedikén kezdte el Nabukandecár, a babilóniai király hároméves ostromát Jeruzsálem ellen. Az ostrom harmadik évében, Áv hó kilencedikén rombolta le a Szentélyt a „Bét Hámikdás”-t, az Első Templomot. (Királyok Könyve 2. 25, 1. Ezékiel Könyve 24. 1-2). Ennek emlékére e-napot bölcseink böjtnapnak hirdették, amelyet „A tizedik böjtnek” neveztek el (Zakariás 8. 19. Rosh Hásáná 18, 2.).
„Általános böjtnapnak” (Táánit cibur) a múlt század 50-es éveitől kezdve az izraeli főrabbinátus ezt a böjtnapot a Holokauszt megemlékezési napjának hirdette meg, és általános gyásznapnak („Jom Hákádish Hákláli”): mindenki Káddist mond e napon meggyilkolt hozzátartozói és barátai emlékére.
Az oldalt szerkesztette:
Schöner Alfréd
BZSH Hegedűs Templomkörzet
1136 Budapest Hegedűs Gyula u. 3
Tel: 06-30-644-9083
Honlap: hegedus-zsinagoga.bzsh.hu/
Bankszámlaszámunk: 11707024-20405287
