A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.09.14.
A kormány célja, hogy jövőre jelentős minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés lehessen Magyarországon – közölte Gulyás Gergely.
Kettős mércét alkalmaz az Európai Unió, Magyarországot ugyanis megbünteti a külső határok védelme miatt – vélekedett Rétvári Bence.
Joáv Gallant védelmi miniszter nyilvánosságra hozott egy dokumentumot, amelyet a Hamász Khan Junesz Dandárjának egykori parancsnoka írhatott.
Japánban rekordszámú, kilenc jelölt jelentkezésével kezdődött meg a verseny, hogy ki kerüljön a távozó Kisida Fumio jelenlegi kormányfő helyére.
Belföldi hírek:
A kormány célja, hogy jövőre jelentős minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés lehessen Magyarországon – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón. Tájékoztatása szerint a kormány a jövő évi költségvetésről még nem, de annak célkitűzéseiről már tárgyalt, és felhatalmazást adott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek, hogy tárgyaljon a munkaadókkal és a munkavállalókkal. Jelezte: a kormány a kiszámíthatóság jegyében azt szeretné, ha többéves megállapodást lehetne elérni, és ha a minimálbér a bruttó átlagkeresetekhez lenne kötve. A munkaadóktól és munkavállalóktól függ, hogy ezt mikor tudjuk elérni, de az biztos, hogy Magyarországnak és a munkavállalóknak is az az érdeke, hogy a minimálbér minél magasabb legyen, mert ennek emelése az átlagos bérszínvonalba is átgyűrűzik – fejtette ki, jelezve, a kormány minden eszközzel támogatni fogja, hogy a munkaadók és a munkavállalók megegyezésre jussanak.
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt. A Heti TV többek közt azt szerette volna megtudni, igaz-e a hír, hogy Magyarország, pontosabban Budapest meg kívánja pályázni a 2036-os olimpiai, illetve paralimpiai játékok megrendezését. Gulyás Gergely válaszában kijelentette, bár a kormány támogatja a sportot, és olimpia párti, de a pályázatról nem dönthet, arról csak és kizárólag Budapest és a magyar sportvezetés közös akarata dönthet. Azt is szerette volna megtudni a Heti TV, tervezik-e a paralimpiai játékokon pontszerző helyen végző sportolók díjazásának emelését. A kérdésre a kormányszóvivő válaszolt, aki elmondta, az idei párizsi játékok sikeresek voltak, 15 érmet szereztek a magyar paralimpikonok. Magyarország eddig is kiemelten díjazta a sportolókat, a paralimpikonoknál is tíz százalékos volt az emelés Tokióhoz képest. A sportállamtitkárság feladata, hogy amennyiben úgy látja, akkor a díjazás emeléséről javaslatot terjesszen be a kormánynak. A kormányszóvivő felhívta a figyelmet arra is, hogy bár a magyar paralimpikonok díjazása kevesebb, mint az olimpikonoké, de a világon egyedülálló életjáradék tekintetében, amit 35 éves koruktól kapnak a sportolók, ugyanakkora összeget kapnak az olimpiai érmesek és edzőik, mint a paralimpikonok és edzőik.
Kettős mércét alkalmaz az Európai Unió, Magyarországot ugyanis megbünteti a külső határok védelme miatt, Franciaországnak és Németországnak viszont le szabad zárnia az összes határát – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Rétvári Bence elmondta, a héten Magyarországon tartott biztonság- és védelempolitikai konferencián szinte az összes felszólaló azt hangoztatta, hogy a migráció az egyik legnagyobb probléma, az egyik legfontosabb megoldandó kérdés Európában. De a migrációs hullám tíz éve kezdődött, és tíz éve ugyanazokat a kérdéseket teszik fel a képviselők, ugyanazokat a dilemmákat osztják meg, a brüsszeli vezetők ugyanazt a liberális, migrációpárti álláspontot követik annak ellenére, hogy a „willkommenskultur” nem oldotta meg a problémát – mutatott rá az államtitkár, hozzátéve, hogy Magyarország is egy évtizede áll támadás alatt Brüsszelből a külső határok védelme miatt.
Külföldi hírek:
Joáv Gallant védelmi miniszter nyilvánosságra hozott egy dokumentumot, amelyet a Hamász Khan Junesz Dandárjának egykori parancsnoka, Rafa Szalameh írt, a Hamász gázai vezetőjének, Jechíje Szinwarnak és testvérének, Muhammadnak címezve, amelyben leírja a terrorszervezet „nehéz helyzetét”. „Kérjük, vegyétek figyelembe a következőket: Karbantartjuk a megmaradt fegyvereket és felszereléseket, mivel elvesztettük rakéta képességeink 90-95%-át; és elvesztettük személyes fegyvereink 60%-át; a páncéltörő indítóink és rakétáink legalább 65-70%-át elveszítettük, és ami a legfontosabb, hogy szent harcosaink legalább 50%-át elveszítettük a mártírhalált és sebesültek között, és már csak 25%-uk maradt. Népünk – azaz a terroristák – utolsó 25%-a olyan helyzetbe jutott, hogy a nép már nem tolerálja őket többé, mentálisan vagy fizikailag meg vannak törve” – áll a dokumentumban a Védelmi Minisztérium által kiadott fordítás szerint. Gallant szerint a dokumentum ,,igazi nehézséget mutat, amely a Hamászt és a legrangosabb parancsnokokat érinti.
Négy személy, köztük anya és két gyermeke, meghalt, amikor egy autó felrobbanása következtében tűz ütött ki egy ramlei boltban Izraelben. Egy négy hónapos baba állapota válságos, másik nyolc járókelő különböző fokú sérüléseket szenvedett, közülük öt állapota közepesen súlyos. A nyomozás részleteire hírzárlatot rendeltek el. A rendőrség a helyzetértékelést követően úgy véli, bűnöző családok közötti konfliktus áll a zsúfolt utcán történt eset hátterében. Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter Dani Levy rendőrfőkapitánnyal a helyszínre ment. Az első információk szerint az áldozatok közül sokan a robbanás után bemenekültek az üzletbe, hogy menedéket keressenek, de a hely kigyulladt. A helyszínre érkező nagy számú mentős erők csatlakoztak a a tűzoltósághoz, ellátták a sérülteket, majd kórházakba szállították őket.
A régióban növekvő feszültség árnyékában, szabadon engedtek és vissza engedtek néhány magas rangú Hamász-tagot Júdea és Szamáriába, akiket adminisztratív parancsok keretében tartottak őrizetben, jelentette a KAN. Az október 7-i mészárlás után a magas rangú tagokat adminisztratív parancsok keretében letartóztatták, hogy megakadályozzák a fellángolást és egy újabb konfliktus kezdetét Júdeában és Szamáriában. Most, majdnem egy év után, a végzések lejártak, és Izrael megkezdte a fogvatartottak szabadon bocsátását. Jogi szempontból az adminisztratív végzések tíz hónapon vagy egy éven túli meghosszabbítása nehézkes, és előre, korlátozott időtartamra adják.
Jickák Goldknopf lakásügyi miniszter az askenázi ultraortodox Jahadut Hatorából közölte Netanjahu miniszterelnökkel, hogy pártja már régen kilépett volna a kormányból az ultraortodox férfiakat mentesítő sorkatonai törvény hiánya miatt, ha nincs a háború, jelentette a Kan közszolgálati műsorszolgáltató. „Régen kiléptünk volna a kormányból a sorkatonaságra vonatkozó ígéretek megszegése miatt” – mondta Goldknopf Netanjahunak egy megbeszélésen. A 12-es csatorna riportja szerint Netanjahu a héten egy megbeszélésükön megígérte Goldknopfnak, hogy felgyorsítja a tervezett törvény megalkotását, amely megkönnyítené a kötelező katonai szolgálat alóli mentesítését az ultraortodox férfiaknak. Netanjahu állítólag azt mondta Goldknopfnak, hogy a kneszet újbóli összeülésekor szorgalmazni fogja az eljárás felgyorsítását. Goldknopf azzal fenyegetőzött, hogy a készülő költségvetés ellen fog szavazni, ha a törvényt nem mozdítják elő, ami új választásokat eredményezhet.
Bemutatta új külügyminiszterét, Andrij Szibihát Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – számolt be róla az Ukrinform ukrán hírügynökség. A miniszter most úgy irányíthatja a diplomáciai szolgálatot, hogy Ukrajna elérje a legfontosabb eredményt, a megbízható, igazságos békét minden ukrán számára, Ukrajna győzelmét – vázolta Szibiha legfontosabb feladatát az államfő. Magyar szempontból azonban jóval érdekesebb az, amit a második számú prioritásként emelt ki Zelenszkij: az új külügyminiszternek meg kell erősítenie Ukrajna kapcsolatait a szomszédos országokkal. Több figyelmet kell szentelnünk a szomszédainkkal való kapcsolatoknak. Nem veszíthetjük el ezt a szomszédságot, bármilyen is legyen az – fogalmazott az elnök, hozzátéve, hogy „mindez tapintatot, kitartást és az ukrán érdekek védelmét igényli”. Az államfő sürgette egy második békecsúcs megtartását még ebben az évben, amihez viszont „maximális globális részvételre van szükség”. Az ukrán nagyköveteknek világszerte azon kell dolgozniuk, hogy fogadó országukkal megértessék a Zelenszkij által felvázolt, de az orosz fél által következetesen elutasított békeformulát, és felsorakoztassák mögötte azokat az országokat, amelyek eddig nem csatlakoztak a kudarccal végződött júniusi békecsúcs során kiadott nyilatkozathoz – olvasható az ukrán elnöki hivatal honlapján.
Vitába szálltak, Donald Trump és Kamala Harris amerikai elnökjelöltek a héten. A gazdaság, az illegális bevándorlás, a nemzetközi konfliktusok, a terhesség-megszakítás, valamint a szociális juttatások kiemelt témaként szerepeltek az amerikai elnökjelöltek kiélezett vitájában. A Philadelphiából, az ABC News televízió szervezésében sugárzott több mint 90 perces esemény a demokrata Kamala Harris számára az első elnökjelölti vita volt, míg Donald Trump már második televíziós vitáján vett részt a 2024-es választási kampány során. Június végén a republikánus politikus vitapartnere még Joe Biden elnök volt, aki részben a vitán nyújtott teljesítménye nyomán lépett vissza, és engedte át a jelöltséget alelnökének, Kamala Harrisnek. A két politikus azonos időkeretben szólalhatott meg és reagálhatott a másikra. Az összegzések szerint Donald Trump 42, Kamala Harris 37 percen keresztül beszélt. A két politikus hivatalos eseményen korábban még soha nem találkozott, vitázott vagy beszélt egymással. A vitát követően Kamala Harris kampánytanácsadója a közösségi médiában közzétett bejegyzésben újabb vitára tett javaslatot. A Fox News hivatalosan is meghívást küldött a két jelölt kampányszervezetének egy második, októberi vitára.
Japánban rekordszámú, kilenc jelölt jelentkezésével kezdődött meg a verseny, hogy ki kerüljön a távozó Kisida Fumio jelenlegi kormányfő helyére a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) és a kormány élén. Az LDP elnöki posztjára az esélyesebb jelöltek között van a 67 éves Isiba Sigeru volt védelmi miniszter és Koidzumi Sindzsiro volt környezetvédelmi miniszter, az egykori japán miniszterelnök Koidzumi Dzsunicsiro fia. A jelöltek között két nő is van. Egyikük a 63 éves Takaicsi Szanei gazdasági biztonsági miniszter, aki az LDP konzervatív szárnyát képviseli. Rendszeresen látogatja a japán háborús halottaknak – köztük elítélt háborús bűnösöknek – szentelt Jaszukuni szentélyt. Ugyancsak jelölt a jelenlegi külügyminiszter, a 71 éves Kamikava Jóko. Japánnak még sosem volt női miniszterelnöke. A választást szeptember 27-én tartják – közölte a párt. A japán politikai rendszer szerint a belső választás győztese egyből a kormányfő utódja lesz.
Időjárás:
Ma még hűvösebb, felhős, szeles esős idő lesz. Este kitisztulhat az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 9 – 13 fok körül alakul.
