A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.08.04.
Egyelőre lezárult Orbán Viktor békemissziója, amit mind többen bírálnak.
Egyre éleződik a feszültség a közel-keleti konfliktus színterein.
Pakson nem örülnek, hogy különleges gazdasági övezetben élnek.
Kamala Harris vitázna Donald Trumppal, de még nem biztos, hogy lesz vita.
Hírek:
A miniszterelnök várhatóan szeptember közepén ismerteti a magyar uniós elnökség programját az Európai Parlamentben. Elvileg ezt már az újonnan megválasztott testület alakulásának hetében meg kellett volna tenni, de a zsúfolt programra hivatkozva elhalasztották. Megfigyelők szerint azonban ebben jelentős szerepe lehetett a magyar kormány és az uniós szervezetek közötti állandó és egyre erősödő feszültségnek. Brüsszelben, de sok tagállamban is különösen hevesen bírálták Orbán Viktor békemissziónak nevezett július eleji tárgyalás-sorozatát. Noha a miniszterelnök közölte, hogy nem az unió nevében kereste fel az ukrán, majd az orosz és a kínai elnököt, tárgyalópartnerei igyekeztek azt a látszatot erősíteni, hogy a kezdeményezés nem kizárólag magyar érdekeket szolgált.
Az uniós ügyekért felelős magyar miniszter eközben jegyzékben tájékoztatta a tagállamokat, hogy – legalábbis egyelőre – lezárult a békemisszió. Bóka János közléséből azonban az nem derült ki, hogy csak időlegesen szünetelteti a miniszterelnök, vagy végleg befejezte tárgyalásait. Diplomáciai források szerint több országban attól tartanak, hogy Orbán Viktor bármikor belekezdhet egy hasonló manőverbe, amit sokan – enyhén szólva is – ellentmondásosnak tartottak. Eközben a kormányzati kommunikáció azt erősíti, hogy a kormányfő tevékenysége jelentős mértékben elősegítette az ukrajnai béke lehetőségeiről folytatott újabb tárgyalásokat. A magyar álláspont szerint az elhúzódó harcok nem hozhatnak megoldást az orosz-ukrán konfliktusban.
Az Európai Bizottság szerint Magyarország és Szlovákia ellátását nem fenyegeti, hogy Ukrajna szankciókat vezetett be az orosz Lukoil céggel szemben. Az uniós bizottság szóvivője közölte, emiatt nem tartják indokoltnak a sürgős konzultációkat az ügyben. Budapest és Pozsony már majdnem két hete kérte, hogy az unió avatkozzon közbe, de ezt Brüsszelben többször is elutasították. Az uniós válasz értelmében több eszmecserére és elemzésre van szükség, hogy tisztázzák a helyzetet. Elemzők szerint ez a reagálás elsősorban annak tudható be, hogy Magyarország kivonta magát az Ukrajnának megígért és nyújtott támogatásokból. A magyar álláspont szerint viszont Ukrajna zsarolja Magyarországot, amiért következetesen kiáll a béketárgyalások mellett.
A Hamasz terrorszervezet politikai vezetőjének halála felgyorsíthatja a béketárgyalásokat Izrael és a palesztinok között. Elemzők szerint ugyanis az izraeli kormányfő ezt győzelemnek is minősítheti és így elfogadtathatja hazájában a fegyvernyugvást. A New York Times értesülése szerint egy olyan bomba végzett Teheránban Iszmail Hanijével, amelyet több hónapja helyeztek el abban a lakásban, ahol meg szokott szállni. A szerkezetet távirányítással hozták működésbe és az nemcsak a Hamasz vezetőjét, hanem testőrét is megölte. Hanije az új iráni elnök beiktatásán vett részt Teheránban. Irán válaszcsapást helyezett kilátásba Izraellel szemben, miután az ország legfőbb vallási vezetője, Ali Hámenei ajatollah felelősnek tartja a gyilkosságért.
Eközben Izraelben folyamatosan értékelik a helyzetet és az országon belül, de kívül is készültséget rendeltek el. Fokozták az éberséget minden külföldi nagykövetségen, valamint világszerte a zsidó intézményekben és közösségekben. Mindezt indokolja, hogy nemcsak a Hamasz politikai vezetőjét érte támadás az utóbbi napokban, hanem megölték a Hezbollah siíta szervezet egyik parancsnokát is. Izraelben őt tartották felelősnek azért a támadásért, amelyet a megszállt Golan fennsíkon futballozó gyerekek ellen követtek el. Az akció 12 halálos áldozatot követelt. Erre válaszul az izraeli légierő Libanonban több helyszínen, kiterjedt légicsapásokat hajtott végre.
Az izraeli külügyminiszter szerint a NATO-nak ki kellene zárnia Törökországot. Jiszráel Kac emlékeztetett rá, hogy a török államfő megfenyegette országát. Recep Tayyip Erdogan közölte, országa katonailag beavatkozhat a Gázai övezetben folyó háborúba, ahogy korábban megtette Líbiában, illetve Hegyi-Karabahban. Mint mondta, csak így védhetik meg a palesztínokat. Izraelben emiatt a török elnököt a meggyilkolt iraki diktátorhoz, Szaddam Husszeinhez hasonlították, miután ő is Izrael megtámadásával fenyegetőzött. Az izraeli külügyminiszter felidézte, hogy Törökország helyet biztosít az Izrael elleni terrortámadásokért felelős Hamasz központjának is.
A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója helyeselte azt a tavalyi döntést, hogy elengedik a magyar börtönökben fogva tartott embercsempészeket. Bakondi György szerint ez még mindig kevésbé veszélyes, mintha a börtönök zsúfoltsága miatt nem tudnának bűnözőket rabosítani. Mint mondta, csak azok nyerhették vissza szabadságukat, akik sofőrként vettek részt a bűncselekményben. Ők ugyanis – szavai szerint – már nem jelentenek biztonsági kockázatot. Azok, akik fegyvereket használtak vagy megpróbáltak elgázolni valakit, a miniszterelnöki tanácsadó szerint még mindig börtönben vannak. A Magyar Helsinki Bizottság arra hívta fel a figyelmet, hogy a börtönök valóban túlzsúfoltak. A kérdés már csak az – mutattak rá -, hogy valóban az embercsempészeket kellett-e emiatt szabadon bocsátani.
Újabb egyeztetésre készül még a nyáron a főpolgármester és a Tisza párt elnöke. Lényegében csak ennyi derült ki Karácsony Gergely és Magyar Péter első találkozója után. Megállapodtak ugyanis, hogy érdemi nyilatkozatot nem tesznek a megbeszélésről. Így Magyar Péter annyit közölt, hogy Budapest jelenlegi helyzetéről és jövőjéről egyeztettek, később pedig azért szeretnék minden frakcióval megtenni ezt, „mert ez a budapestiek érdeke”. A Városházán hasonló szellemben adtak ki közleményt. Eszerint a főpolgármester sorra tárgyal a Fővárosi Közgyűlésbe bekerült pártok vezetőivel. A júniusi választás eredményeképpen az új közgyűlés tagjai kénytelenek lesznek valamilyen szinten együttműködni egymással, különben gyakorlatilag kormányozhatatlanná válik a főváros.
Pakson rendkívüli testületi ülést kezdeményezett a megválasztott, de csak októbertől hivatalba lépő polgármester. Ennek oka, hogy egy új kormányhatározat értelmében az erőmű iparűzési adójának jelentős részét, 7 milliárd forintot, elvonják a várostól, és átadják a megyegyűlésnek, amely a frissen létrehozott különleges gazdasági övezet kezelője lesz. Emiatt a város elveszíti az atomerőműből származó adóit. Az új polgármester, Heringes Anita azt is közölte, egyeztetést kezdeményeznek az ügyben Lázár János miniszterrel. Mint mondta, az új vezetés nem hagyja magát és nem hagyja magára a várost. Ugyanakkor a testületi ülést csak a jelenlegi, fideszes polgármester hívhatja össze, ő azonban azt közölte, egyelőre szabadságát tölti.
Az Egyesült Államokban egyelőre még kérdéses, hogy lesz-e újabb elnökjelölti vita. Kamala Harris egy atlantai kampánygyűlésen kihívta Donald Trumpot. Úgy fogalmazott – idézem – „ha akarsz valamit, nézz a szemebe”. A republikánus politikus viszont még nem döntötte el, hogy kiálljon-e a jelenlegi alelnökkel. Egy interjúban arról beszélt, hogy valószínűleg lesz vita, de azt is hozzátette, hogy arra is megvan az indoka, miért ne tegye meg. Azt azonban nem mondta meg, mi ez az indok. Emlékezetes, hogy júniusban már volt egy elnökjelölti vita. Azt Donald Trump nagy fölénnyel nyerte meg a hivatalban lévő elnökkel szemben és a történteknek nagy szerepe volt abban, hogy Joe Biden végül is visszalépett a jelöltségtől. Felmérések szerint döntése egyértelműen jót tett pártjának, mert Kamala Harris most majdnem annyi támogatóra számíthat, mint Trump.
Venezuelában egyelőre nincs nyugalom a múlt vasárnapi elnökválasztás után. A hivatalos eredmény szerint Nicolas Maduro megőrizte hivatalát. A tíz éve hatalmon lévő politikus a szavazatok 51,2 százalékával győzött. Ellenzéki kihívója, Edmundo Gonzalez viszont csalásról beszélt és azt állította, hogy ő nyert. A fővárosban és országszerte hatalmas tüntetések voltak. A rendőrségi rohamosztagok könnygázzal, petárdákkal és ütlegeléssel próbálták felszámolni az utcára vonult tiltakozókat. Maduro bűncselekményekkel és terrorizmussal vádolta az ellenzéket, a történtekért pedig az ellenzéki szövetséget tette felelőssé. Az Európai Unió nyilatkozatban bírálta a venezuelai választást. Budapesten cáfolták, hogy Magyarország megvétózta volna a dokumentumot, mint közölték, csak kivártak az aláírásával.
Itthon szerdán éjfélig adhatják le jelentkezésüket azok, akiket az első menetben nem vettek fel egyetlen felsőoktatási intézménybe sem. A pótfelvételi eljárás egy hétig tart. Többségében költségtérítéses szakokra lehet bekerülni, de államilag finanszírozott képzésekre is lehet pályázni. Az idén 120 990-en adták be jelentkezésüket valamelyik egyetemre vagy főiskolára. Közülük valamivel több mint 30 ezren nem kerültek be egyik képzési helyre sem. Ez lényegében azonos a tavalyi számmal és azt jelenti, hogy a pótfelvételi sikerében a jelentkezők mintegy kétharmada bízhat. Az intézmények azokat a szakokat hirdetik meg a pótfelvételin, amelyeket a hagyományos felvételi eljárásban nem sikerült feltölteni.
A több mint öt éve elhunyt magyar-amerikai filmproducerre és vállalkozóra, Andy Vajnára emlékeztek a héten. Augusztus elsején lett volna ugyanis 80 éves. Ebből az alkalomból a Magyar Hollywood Tanács ezt a napot Andy Vajna-emléknappá nyilvánította. Kiemelték, hogy a volt filmügyi kormánybiztos nagyon sokat tett azért, hogy Magyarország újra a világ filmes élvonalába kerüljön és a magyar film visszanyerje a közönségét. Így méltán írta be magát a hollywoodi filmtörténelembe és egyúttal a magyar film történetébe is.
Időjárás:
Ami pedig az időjárást illeti, tovább tart a kellemes nyár. Ma is sok napsütés várható. Időnként azonban megjelennek gomoly- és fátyolfelhők. Néhol előfordulhat zápor, zivatar. Helyenként megélénkül a szél. A hőmérséklet napközben 28 és 32 fok között alakul, estére 10 és 19 fok közé hűl le a levegő. A hét elején még tart a nyári meleg.
