A Hezbollah terrorszervezet a héten több száz rakétát lőtt ki Libanonból Észak-Izraelre

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.06.15.A vasárnapi választás eredménye megerősítette a kormánypártokat – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a „bliccelés elleni programja következő állomásaként” bővíti a jegyérvényesítési lehetőségeket.

A Hezbollah terrorszervezet a héten több száz rakétát lőtt ki Libanonból Észak-Izraelre.

Oroszország a héten befejezte békefenntartó egységeinek kivonását a volt Hegyi-karabahi Köztársaság területéről.

Belföldi hírek:

A vasárnapi választás eredménye megerősítette a kormánypártokat, és szilárd alapot ad a kormánynak, hogy a nemzetközi kapcsolatokban továbbra is a béke üzenetét képviselje – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. Gulyás Gergely úgy értékelt: ha a választások nem erősítik meg békepárti álláspontját, a kormány nem tudta volna elérni, hogy Magyarország kimaradjon a NATO ukrán katonai missziójából. A miniszter kiemelte: a választási eredményeknek köszönhető, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral szerdán sikerült „korrekt módon”, a magyar érdekeket érvényesítve megállapodni. „Magyarország sem pénzzel, sem fegyverrel, sem katonával nem vesz részt a NATO ukrán missziójában” – mondta, hozzátéve, a kormány nagyon veszélyesnek tartja a missziót, amely a háború kiterjedésével járhat Magyarország közvetlen közelében. Ugyanakkor jelezte, Magyarország a háború elől menekülőknek, ahogy a háború kitörése óta eltelt bő két évben, úgy a továbbiakban is menedékjogot biztosít, „senkit nem küldünk vissza sorozásra Ukrajnába”.

Gulyás Gergely felháborítónak, igazságtalannak és elfogadhatatlannak nevezte az EU-bíróság ítéletét, amellyel 200 millió eurós bírság megfizetésére kötelezte Magyarországot az uniós bevándorlási politika megsértése miatt. Az ítélet ellentmond az Európai Unió jogának, összeegyeztethetetlen a magyar alkotmánnyal, és azt az országot bünteti, amelyik a kezdettől fogva elutasítja a migrációt és védi a saját, illetve Európa külső határait – mondta. Hozzátette: az ítélet egy „normális bíróságon soha nem születhetett volna meg”. Gulyás Gergely felhívta a figyelmet arra is, hogy az ítélet a kereseten is túlterjeszkedett. Az Európai Bizottság 7 millió eurós elmarasztalást és az ítélet teljesítéséig napi 6 millió forint bírságot kért, a bíróság ezzel szemben 200 millió euróra marasztalta el Magyarországot és az ítélet teljesítéséig napi 1 millió eurót, tehát a kért bírság hetvenszeresét állapította meg. Ez a miniszter szerint a kommunista rémuralom és a Rákosi-rendszer azon ítéleteire emlékeztet, amikor csak börtönt vagy életfogytiglant kértek, de halált szabott ki a bíró. Az ítélet teljesen szembemegy mindazzal, amit az európai jogról, a magyar alkotmányról, a külső határvédelemről és a migrációval szembeni hatékony fellépésről gondolunk – jelentette ki.

Nincs joga az orvosok által előidézett mesterséges halálhoz a gyógyíthatatlan ALS betegséggel élő Karsai Dániel alkotmányjogásznak – közölte a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön. Karsai Dániel azt szeretné elérni, hogy ha állapota már elfogadhatatlanná válik, méltósággal fejezhesse be életét, mert a magyar szabályozás az eutanázia minden formáját tiltja. Az Európa Tanács felügyelete mellett működő bíróság hat szavazattal, egy ellenében úgy ítélte meg, hogy nem sérültek a panaszos emberi jogai az Emberi Jogok Európai Egyezményében a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog, valamint a megkülönböztetés tilalmáról szereplő rendelkezésekkel összefüggésben. A strasbourgi bírák úgy foglaltak állást, hogy Magyarország biztosította a palliatív ellátást Karsai Dániel számára, a meghallgatott szakértői bizonyítékok szerint pedig az ilyen ellátásban rendelkezésre álló lehetőségek általában enyhülést nyújtanak a kérelmező helyzetében lévő betegek számára, és lehetővé tudják tenni a békés elhalálozást. Karsai Dániel nem állította, hogy ez az ellátás elérhetetlen lenne számára – tették hozzá.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a „bliccelés elleni programja következő állomásaként” bővíti a jegyérvényesítési lehetőségeket: csütörtöktől több lépésben a villamos és HÉV-szerelvények járművezető fülkéin is mobiljegy-érvényesítő matricákat helyeznek ki – közölte a közlekedési társaság. A tájékoztatás szerint a BKK az ügyfelek visszajelzéseit és az ügyfélelégedettségi kutatások eredményeit elemezve arra jutott, hogy „a belső kódmatricák kontrollált kiterjesztése növelheti a jegyérvényesítési hajlandóságot”, így július végére az autó- és trolibuszok mellett minden felszíni járműtípus utasterében egységesen elérhetővé válik a belső mobiljegy-érvényesítés. Ezeket a matricákat a villamosokon és HÉV-eken csak az eseti jegyeknél kell használni, a bérlettel utazóknak csak ellenőrzéskor kell felmutatniuk a bérletet – hívta fel a figyelmet a BKK.

Külföldi hírek:

Miután kiderült, egy a közösségi oldalakon megjelent videókból, hogy az izraeli hadsereg egy hajítógépet használ, hogy tüzet gyújtson a Libanonnal közös határ másik oldalán, felkerült még egy felvétel, amin ezúttal egy izraeli katona íjjal lő ki lángoló nyilakat. A hadsereg a tüzes hajítógépről korábban azt mondta, hogy egy helyi kezdeményezés, és nem használják széles körben. A libanoni határt sziklák, bozótosok és sűrű tövisnövényzet jellemzik, ami kihívás elé állítja a védelemre bevetett csapatokat, valószínűleg ezt hívatottak az ókori és középkori katonai megoldások segíteni. A KAN közszolgálati műsorszolgáltató szerint a hadsereg hivatalosan nem ismerte el, de becslések szerint a határon túli növényzet felégetésének célja a terület feltárása, hogy könnyebben azonosítsák a határra igyekvő terroristákat, sőt akár előkészítsék a terepet egy libanoni szárazföldi manőverhez – és feltárják a Hezbollah terrorszervezet robbanóeszközeit és posztjait.

A Hezbollah terrorszervezet a héten több száz rakétát lőtt ki Libanonból Észak-Izraelre. A lövedékek egy részét elfogták a légvédelmi rendszerek, a maradék nyílt területeken landolt. Sérülés nem történt, de több helyen tüzek keletkeztek. Az Izraeli Védelmi Erők a héten többször tájékoztattak újabb és újabb légicsapás sorozatokról, melyeket a Hezbollah posztjait támadva hajtott végre Dél-Libanonban. A célpontok között voltak katonai épületek, és több terror-infrastruktúra is. A légvédelem nagy erőkkel dolgozik a kilőtt rakéták hatékony elfogásán, és folyamatosan vizsgálják az incidenseket.

A CNN egyik, a héten készült riportja arról számolt be, hogy amerikai hírszerzési tisztviselők úgy vélik, hogy a Hamász terrorszervezet gázai vezetője, Jechíje Szinwar valószínűleg azt hiszi, a Hamász túléli Izrael felszámolási kísérletét, és úgy érzi, hogy jó helyzetben van ahhoz, hogy erő pozícióban irányítsa a tárgyalásokat. A Hamász célja a túlélés, ami a források szerint győzelem lenne a terrorszervezetnek. Szinwar valószínűleg úgy véli, hogy a Hamász képes kitartani, miközben Izrael globális helyzete egyre romlik, melyben folytatódik a civilek halálát is okozó gázai háború. Ha Szinwar úgy gondolja, hogy a csoport kibírhatja az izraeli offenzívát, az azt jelentené, hogy még nem érez kellő nyomást egy olyan megállapodásra, amely véget vetne a harcoknak – vélekedett egy magas rangú amerikai tisztviselő. A Wall Street Journal felfedte Szinwar és a terrorszervezetben lévő társai közötti üzenetváltásokat. A lap tucatnyi üzenetre támaszkodott, amelyekben Szinwar a szervezet külhoni tagjaihoz szól, és figyelmen kívül hagyja és ridegséget mutat az elvesztett emberéletekkel kapcsolatban.

Irán a novemberi amerikai választások előtt valószínűleg fokozni fogja az Izrael elleni háborúját a Közel-Keleten élő, „apokaliptikus” ideológia mellett elkötelezett megbízottjai révén – figyelmeztettek a héten Irán-szakértők. A Hezbollahhal való konfliktus eszkalálódása közben Izrael libanoni határa mentén Kaszra Aarabi és Beni Sabti felszólalt egy kerekasztal-beszélgetésen, amelynek házigazdája Lord Bew, a brit Izrael Future Projects elnöke volt. Aarabi, a United Against Nuclear Iran kutatási igazgatója elmondta: „Az IRGC-t és megbízottjait az a törekvés vezérli, hogy elpusztítsák Izrael államot és minden zsidót. Ez a világ legantiszemitább intézménye. „A cél az, hogy bekerítsék Izraelt; törést okozzanak az USA és Izrael között; kiszorítsák az USA-t a Közel-Keletről, hogy Izrael még inkább elszigeteltebb legyen, és ne legyen biztonsági ernyője; és mindent megtesznek azért, hogy megsemmisítsék a normalizálódást a muszlim világ és Izrael Állam között.”

Rekordot ért el tavaly év végére a világban azoknak a száma, akik valamilyen fegyveres konfliktus vagy üldöztetés miatt otthonuk elhagyására kényszerültek – derül ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) csütörtökön közzétett jelentéséből. Filippo Grandi, az UNHCR vezetője elmondta: 117,3 millión állt tavaly év végén a menekültek száma világszerte. A globális trendeket elemző jelentésben kiemelték: az utóbbi 12 évben minden évben emelkedett a menekülni kényszerülők száma. Az UNHCR becslései szerint az emelkedő trend 2024 első négy hónapjában is folytatódott, és április végére a menekültek száma valószínűleg a 120 milliót is meghaladhatta. „Hacsak nem mozdul el más irányba a nemzetközi geopolitika, ezek a számok, sajnos, tovább fognak növekedni” – mondta el Grandi, utalva arra, hogy világszerte újabb konfliktusok veszélye fenyeget.

Oroszország a héten befejezte békefenntartó egységeinek kivonását a volt Hegyi-karabahi Köztársaság területéről – jelentette be Azerbajdzsán védelmi minisztériuma. A közleményben azt írták, hogy a fegyverekkel és egyéb felszerelésekkel együtt az utolsó orosz katona is elhagyta a helyi örmények által egyoldalúan kikiáltott korábbi szakadár köztársaságot. A csapatkivonás Vlagyimir Putyin orosz és Ilham Alijev azeri elnök korábbi megállapodásának megfelelően, április közepén kezdődött meg. Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatt háborús konfliktus robbant ki 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor, és a viszály azóta is fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmény és az azeri erők között. Azerbajdzsán 2020 őszén katonai offenzívát indított, és sikeresen ellenőrzése alá vonta az enklávé egy részét. Az 1960 fős orosz békefenntartó haderő ezután vonult be a területre, hogy ellenőrizze a katonai akciót lezáró tűzszüneti megállapodás betartását, illetve az örmény katonák kivonását a területről.

Időjárás:

Ma országszerte napos időre számíthatunk, jellemzően erős UV sugárzással.

Este kisebb záporok kialakulására kell számítani.

A hőmérséklet jellemzően 24 – 29 fok körül alakul.