A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.05.07.
A háború és a béke peremén egyensúlyoz a világ és Európa, jelentette ki Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Heti TV-ben.
Ha a jog tisztelete nem áll helyre Európában, akkor „nagyon nehéz lesz az Európai Uniót hosszú távon egyben tartani” – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Hétfőn reggel 10 órakor 2 percre országszerte megszólaltak a szirénák Izraelben a náci üldözés hat millió zsidó áldozatának emlékére.
A Kína és az Európai Unió közötti stratégiai együttműködés és partnerség fontosságát hangoztatta hétfőn Hszi Csin-ping kínai elnök Párizsban.
Belföldi hírek:
A háború és a béke peremén egyensúlyoz a világ és Európa, jelentette ki Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Heti TV Pirkadat című műsorában. A főtanácsadó elmondta, olyan feszült helyzetet él át jelenleg a világ, amilyenre a második világháború után született nemzedékek nem is gondoltak, amikor egy újabb nukleáris háború veszélye jelenhet meg. Egy uniós kutatás is bizonyítja, az európai polgárok 67 százaléka tart egy harmadik világháborútól, és ők azok, akik szerint békére van szükség. Az emberek belátták, nem engedheti meg magának senki a mindenre kiterjedő háborút. Sajnálatos módon azonban vannak olyan vezető politikusok, akik egyfajta háborús pszichózisban élnek, és így is látják a világot. Bakondi György szerint hasonló feszültségeket jelent a migrációs helyzet is. Ebben a kérdésben is már kimutatta egy kutatás, az európai polgárok számára gazdasági és biztonsági veszélyt jelent az ellenőrzés nélküli migráció. Európai országok vezetői is egyre többen mondják, hogy a túlzott migráció komoly problémákat jelent. Ezzel kapcsolatban a főtanácsadó megjegyezte, kicsit korábban is gondolhattak volna erre. Ám hiábavalóak ezek a felismerések, mert az EU vezetői olyan politikát folytatnak, amelyből az látszik, semmit nem tanultak 2015 óta. Bakondi György szerint ezekre a problémákra a választópolgároknak kell megadni a választ június 9-én. Olyan Európai Parlamentre van szükség, ahol a szuverenista képviselők kerülnek többségbe, egy olyan Európai Bizottság kell, amelyik felelős módon képes gondolkodni a közösség jövőjéről.
A holokauszt az egész magyar társadalom, az egész világ legnagyobb tragédiája volt, soha többé nem engedhetjük meg, hogy az akkor történtek valaha is megismétlődjenek – hangsúlyozta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára hétfőn az auschwitzi egykori náci német haláltáborban. Vargha Tamás az Élet menete nevű nemzetközi megemlékezésre érkezett az auschwitzi emlékhelyre. Az általa vezetett magyar küldöttség, ezen belül 21 holokauszt-túlélő és 500 fiatal délelőtt külön megemlékezést is tartott az Auschwitz I. tábor 18-as számú épülete előtt, ahol a magyar áldozatoknak szentelt kiállítás látható. „Kegyelettel emlékezünk azokra a zsidó emberekre, akiket származásuk és vallásuk miatt üldöztek és gyilkoltak meg” a második világháború idején – mondta Vargha Tamás, majd így folytatta: „Kegyelettel emlékezünk 6 millió zsidó embertársunkra, emlékezünk 600 ezer magyar honfitársunkra, emlékezünk 2 ezer székesfehérvári zsidó emberre is, akiket elhurcoltak”. „Soha többé nem engedhetjük meg, hogy az akkor történtek valaha is megismétlődjenek” – hangsúlyozta.
Magyarország és Örményország nagykövetséget nyit egymás fővárosában, ez újabb fontos lépés a két ország között sokat javuló viszonyban a diplomáciai kapcsolatok másfél évvel ezelőtti helyreállítása óta – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az örmény kollégájával, Ararat Mirzojannal közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy hasonló látogatásra utoljára tizenöt évvel ezelőtt volt példa, így fontos mérföldkőről van szó. Emlékeztetett, hogy a két ország 2022 decemberében döntött a diplomáciai kapcsolat helyreállításáról, s azóta sok fontos gyakorlati ponton tudtak kölcsönösen előnyös előrelépést elérni, ami mindkét ország gazdaságának és állampolgárainak a javára vált. Elmondta, hogy ennek jegyében megegyezést írtak alá a gazdasági és külügyi együttműködésről, így a két kormány között gazdasági vegyes bizottság állhat fel a kapcsolatok további erősítése céljából. Bejelentése szerint megállapodtak arról is, hogy kölcsönösen nagykövetséget nyitnak egymás fővárosában.
Ha a jog tisztelete nem áll helyre Európában, akkor „nagyon nehéz lesz az Európai Uniót hosszú távon egyben tartani” – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyarország 20 éve az Európai Unióban című konferencián. Gulyás Gergely megnyitó beszédében rámutatott: Magyarország továbbra is világos, határozott politikát visz. Mi úgy gondoljuk, hogy a jogszabályokat be kell tartani – fűzte hozzá. Éppen ezért nagy jelentősége van annak, hogy a következő évek vitáiban a magyar álláspont támogatást kapjon, illetve kellő erővel jelenjen meg például a háború és béke kérdésében – fogalmazott. Gulyás Gergely hangsúlyozta: aki békét akar, aki azt akarja, hogy ne folytatódjon az „őrült genderpolitika”, és aki nemet mond a migrációra, annak a kormánypártokra kell szavaznia a közelgő választásokon.
Külföldi hírek:
Hétfőn reggel 10 órakor 2 percre országszerte megszólaltak a szirénák Izraelben a náci üldözés hat millió zsidó áldozatának emlékére. A sziréna idejére megállt az élet, a forgalmas utcákon közlekedő buszok valamint az autópályákon utazó járművek félrehúzódtak, hogy sofőrjeik, a járókelőkhöz hasonlóan, mozdulatlanul állva, fejet hajtva emlékezzenek az áldozatokra. A szirénák után koszorúzással folytatódott az emléknap a Jad Vasemben.
Az izraeli kormányon belüli források szerint a Biden-kormányzat késletetett egy Izraelnek szánt amerikai fegyverszállítmányt a múlt héten. A mostani az első ilyen késedelem október 7-e óta, ami aggodalmat keltett az izraeli kormányban, és arra késztette az izraeli tisztviselőket, hogy amerikai kollégáiktól kérjenek felvilágosítást. Magas rangú izraeli tisztviselők elárulták, hogy a szállítmányt, amely az Izraeli Védelmi Erők (IDF) számára kulcsfontosságú fegyvereket tartalmazott volna, Washingtonból érkező utasításokra állították le. Többszöri megkeresés ellenére sem a Fehér Ház, sem az amerikai védelmi és külügyminisztérium nem adott hivatalos magyarázatot a késedelemre. Nem meglepő, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök a holokauszt emléknapján hangsúlyozta az önvédelem fontosságát, kijelentve: „Ha mi nem védjük meg magunkat, senki más nem fog megvédeni minket. És ha egyedül kell kiállnunk – egyedül fogunk kiállni” – mondta.
Az izraeli hadsereg (IDF) hétfőn megkezdte a palesztin civilek evakuálását a Gázai övezet legdélibb, még el nem foglalt városából, Rafahból. A térségben tervezett szárazföldi hadművelet előkészítése érdekében szórólapokon, hangüzenetekben és telefonhívásokkal távozásra szólították fel a várostól keletre fekvő, és az Egyiptommal szomszédos lakónegyedekben élőket. Arra utasították a civileket, hogy meneküljenek a tengerparti al-Mavaszi negyedbe vagy Hán-Júnisz környékére. Az IDF becslése szerint mintegy százezer palesztin él az evakuálásra felszólított területeken. Az IDF bejelentette, hogy korlátozott műveletre, és nem Rafah elfoglalására készül. A civilek elköltöztetéséről az IDF tájékoztatta a nemzetközi és a palesztin segélyszervezeteket. A hadsereg szóvivője azt közölte, hogy kiterjesztik a humanitárius övezetet al-Mavaszira, ahol sátorvárost állítottak fel, élelmiszerraktárakat emeltek, és létrehoztak egy tábori kórházat is. Arról is beszámoltak, hogy a kiürítés fokozatosan, a változó helyzetértékeléseknek megfelelően fog haladni. Izrael azt reméli, hogy a lakosság távozása meggyőzi az Egyesült Államokat a rafahi szárazföldi hadművelet támogatásáról.
Az izraeli hadseregnek a rafahi civilek számára kiadott evakuálási parancsa a legrosszabbat vetíti előre: még több háborút és éhínséget; ez elfogadhatatlan – figyelmeztetett hétfőn Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője. „Az EU a nemzetközi közösséggel együtt cselekedhet és cselekednie is kell, hogy megakadályozza ezt a forgatókönyvet” – tette hozzá. Borrell felhívta a figyelmet: Izraelnek le kell mondania a szárazföldi offenzíváról, és végre kell hajtania az ENSZ Biztonsági Tanácsának márciusi határozatát, miszerint azonnali tűzszünet szükséges Izrael és a Hamász között. Az izraeli hadsereg hétfőn a terület elhagyására szólította fel a Rafah keleti részén élő civileket. Bejelentette egyúttal, hogy korlátozott műveletre és nem Rafah elfoglalására készül.
Utasította az orosz fegyveres erők vezérkarát Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy készüljön fel egy olyan hadgyakorlatra, amelyen nem hadászati nukleáris fegyverek használatát fogják gyakorolni – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium. „A nem hadászati nukleáris erők harci feladatteljesítésére való felkészültségének növelése érdekében a vezérkar megkezdte az előkészületeket a Déli Katonai Körzet rakétaalakulatai (…) hadgyakorlatának megtartására” – áll a sajtóközleményben. A hadgyakorlatba, amelyet a közeljövőben tartanak meg, a légierőt és a haditengerészetet is bevonják. Célja a moszkvai katonai tárca szerint azon egységek személyi állománya és felszerelése reagálási készségének fenntartása, amelyek nem hadászati nukleáris fegyvereket vethetnek be harcászati célból, valamint az orosz állami területi integritás és szuverenitás biztosítása.
A Kína és az Európai Unió közötti stratégiai együttműködés és partnerség fontosságát hangoztatta hétfőn Hszi Csin-ping kínai elnök Párizsban, aki a kínai–francia–európai uniós háromoldalú csúcstalálkozóra érkezett a francia fővárosba. Francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal, valamint Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével az Élysée-palotában tartott megbeszélésen a kínai államfő partnerségre buzdított a kereskedelem, valamint az emberi jogok terén fennálló nézetkülönbségek ellenére is. „Nagyhatalmakként Kínának és az Európai Uniónak meg kell őriznie a partnerséget, folytatnia kell a párbeszédet és az együttműködést, mélyíteni kell a stratégiai kommunikációt, valamint erősíteni a kölcsönös bizalmat” – szögezte le.
John Swinney korábbi miniszterelnök-helyettes lesz Skócia következő kormányfője, miután hétfőn ő vette át a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetői tisztségét. Swinney elődje, Humza Yousaf egy hete jelentette be, hogy távozik az SNP és így a skót kormány éléről. Döntésének előzményeként Yousaf felmondta az SNP és a Zöldek 2021-ben kötött kormányzati együttműködési megállapodását, mire a zöldpárti miniszterek kiléptek a kormányból. A hétfő délután lejárt nevezési határidőig senki nem jelentette be indulási szándékát, így a 60 éves John Swinney ellenjelölt nélkül lett az SNP új vezetője.
Időjárás:
Ma mindenütt túlnyomóan felhős égboltra számíthatunk.
Este többfelé alakulhatnak ki záporok.
A hőmérséklet jellemzően 20 – 25 fok körül alakul.
