A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.04.14.
Az idén már nem nyáron, csak az év végén nyújtják be a következő évi költségvetést.
Újabb izraeli hadművelet zajlott az utóbbi napokban a Gázai övezetben.
A magyar kormány továbbra is ellenzi a brüsszeli migrációs csomagot.
A magyar államfő ismét elítélte az Ukrajna elleni orosz agressziót.
Hírek:
A kormány visszatér ahhoz a több mint tíz évvel ezelőtti gyakorlathoz, hogy csak ősz végén nyújtja be a következő évi költségvetés tervezetét. A pénzügyminiszter ezt azzal indokolta, hogy meg akarják várni a novemberi amerikai elnökválasztás eredményét. Varga Mihály az év elején még arról beszélt, hogy a korábbi évek gyakorlatának megfelelően már a nyár elején az országgyűlés elé terjesztik a büdzsét. Szakemberek, de még a költségvetési tanács is régóta mondták, hogy ezen változtatni kellene, hiszen minden évben kiderült, hogy a kormány nem látja előre a gazdasági folyamatokat és így az elfogadott törvényt állandóan változtatni kellett. Vajda Zoltán, a parlament költségvetési bizottságának szocialista elnöke úgy fogalmazott, a kormány homokból próbált várat építeni.
A nemzetgazdasági miniszter azt várja az üzemanyag forgalmazásban érintett cégektől, hogy tartsák be a korábbi megállapodásban foglalt vállalásaikat. Ezt közölte Nagy Márton, amikor tárgyalt a Magyar Ásványolaj Szövetség és a Mol képviselőivel. Mint közölték, egyértelműen figyelmeztette az ágazati szereplőit, tegyenek meg mindent, hogy az üzemanyagáraknak mielőbb a régiós középmezőnybe kerüljenek. Napjainkra ugyanis túlságosan magas árak alakultak ki a hazai piacon. Nagy Márton egyébként arra is kitért, hogy – megfogalmazása szerint – a hazai infláció összeomlott és lent is maradt. Nagyra értékelte, hogy márciusban az árak csak 3,6 százalékkal nőttek az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A miniszter mindezt a kormány hatékony intézkedéseinek tudta be.
A Gázai övezetben a hét második felében újabb izraeli hadművelettel igyekeztek tovább gyengíteni a Hamasz iszlamista terrorszervezetet. A hadsereg közlése szerint a szárazföldi erők bevonulása előtt a légierő több tucat célpontot támadott az övezet közepén. Utaltak rá, hogy pontos hírszerzési útmutatások alapján hajtották végre az akciót, miután számos terrorista infrastruktúra és fegyveres jelenlétét jelezték a térségben. Előzőleg Jeruzsálemben arról szóltak a hírek, hogy az izraeli csapatok túlnyomó többségét kivonták a térségből. Eközben Kairóban folytatódtak a tűzszüneti tárgyalások is. Amerikai, egyiptomi és katari közvetítéssel egyeztetnek, de az álláspontok változatlanul távoliak az októberben elrabolt túszok szabadon engedése ügyében.
Az amerikai elnök megerősítette, hogy országa mindent megtesz Izrael biztonságának megvédéséért. Joe Biden azonban azt is egyértelművé tette, hogy nem értenek egyet Izrael gázai válaszlépéseivel és háborús stratégiájával. Csakhogy Washingtonban reális fenyegetésnek tartják, hogy Irán meg akarja torolni egyik legmagasabb rangú katonai parancsnokának halálát. A Forradalmi Gárda egyik tábornoka akkor vesztette életét, amikor lecsaptak Irán damaszkuszi nagykövetségére. A támadásért Izraelt okolták, noha Jeruzsálemben nem voltak hajlandók sem megerősíteni, sem cáfolni a vádat. Az Egyesült Államok mindenesetre figyelmeztette Teheránt, hogy nem hagyja annyiban, ha támadás éri Izraelt.
A magyar államfő megerősítette, hogy Magyarország elítéli az orosz agressziót és humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának. Sulyok Tamás kiállt a tűzszünet és az igazságos, fenntartható béke mellett. Minderről Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek beszélt, akivel a Vilniusban tartott Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozón találkozott. Ez a Balti-, a Fekete- és az Adriai-tenger között fekvő 13 ország minden évben megrendezett politikai és üzleti fóruma. Az államfő külön is tárgyalt még a román és a lett elnökkel. Kifejtette, hogy Magyarország számára kiemelten fontos a kölcsönös tiszteleten alapuló gazdasági és diplomáciai kapcsolatok továbbfejlesztése, valamint a közép- és kelet-európai országok összeköttetése.
A magyar kormánynak továbbra is meggyőződése, hogy az Európai Parlament rossz döntést hozott, amikor elfogadta az úgynevezett migrációs paktumot. A Miniszterelnökséget vezető miniszter megerősítette, hogy Budapesten elutasítják a migránsok kötelező elosztását és azt is, hogy azoknak a tagállamoknak, így Magyarországnak is pénzt kelljen fizetnie, ha nem vesz át migránsokat. Gulyás Gergely úgy vélte, ez a döntés jelenlegi formájában végrehajthatatlan, Európa számára nem jelent segítséget, és a migrációtól szenvedő társadalmaknak sem jutnak vele előbbre. Nagyra értékelte, hogy hasonló a véleménye Donald Tusk lengyel kormányfőnek is. A miniszter egyúttal aggasztónak tartotta, hogy a NATO egyre inkább bevonódik az ukrajnai konfliktusba.
Októberben Magyarországra várják az uniós tagállamok vezérkari főnökeit – közölte a Honvéd Vezérkar főnöke. Böröndi Gábor elmondta, hogy egy éleslövészettel egybekötött hadgyakorlaton bemutatják nekik a magyar védelmi erők képességeit. A vezérezredes arról is beszámolt, hogy a Honvédség számára továbbra is kiemelt helyen szerepel a Nyugat-Balkán helyzete, a magyar szerepvállalás hűen tükrözi ezt. Minderről az Európai Unió Katonai Bizottságának elnökének beszélt. Robert Brieger vezérezredes a júliusban kezdődő magyar uniós elnökség előkészítése jegyében tárgyalt Budapesten. Úgy vélte, az Ukrajnában és a Vörös-tenger vidékén kialakult helyzet mindenképpen személyes találkozót igényelt.
Az Európai Unió Vörös-tengeri új missziója eredményesen védi a kereskedelmi hajók áthaladását és erősíti a tengerhajózás biztonságát a térségben. Erről beszélt az unió külügyi főképviselője, amikor beszámolt arról, hogy négy tagország ajánlott fel hajókat a művelethez, és eddig 19 tagállam járult hozzá katonákkal, illetve más személyzettel a misszió sikeréhez. Josep Borrell szerint a misszió létrehozása gyors és egyértelmű válasz volt a kereskedelmi hajózást és a régió stabilitását fenyegető helyzetre. Leszögezte, hogy a szárazföldön nem lépnek fel a húszik ellen, kizárólag az Európába tartó kereskedelmi hajók biztonságát szavatolják. A Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben tevékenykedő húszi lázadók támadásai miatt a kereskedelmi hajók útvonalai 10-14 nappal hosszabbodtak és így kétszeresére nőttek a szállítás költségei.
A brit külügyminiszter arról próbálta meggyőzni a bukott amerikai elnököt, hogy Ukrajna háborúja Amerika háborúja is, és helyes támogatni Kijevet és a NATO-t. David Cameron floridai birtokán kereste fel Donald Trumpot és azzal érvelt, nem hagyhatják, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök erővel próbálja megváltoztatni Európa határait. Trump pártja, a republikánusok kongresszusi képviselői egyelőre blokkolják Joe Biden elnök 95 milliárd dolláros segélycsomagját. Nyilván Trump utasítására csak akkor engednék át, ha az elnök cserébe hozzájárulna a déli határ védelmének szigorításához. Ráadásul Cameron korábban azzal bőszített fel néhány republikánus képviselőt, hogy az ukrán segélyt fékezőket azokhoz a múltbéli vezetőkhöz hasonlította, akik puhák voltak Adolf Hitlerrel szemben.
Az amerikai elnök kész megfontolni, hogy ejtsék a vádakat a Wikileaks-alapító Julian Assange ellen. Joe Biden utalt rá, hogy ezt az ausztrál kormány kérte. Az ausztrál újságíró ellen 17 pontban emeltek vádat, többek között kémkedés és számítógépes visszaélés miatt. Az ügyészek szerint életeket veszélyeztetett, amikor segített az amerikai hadsereg hírszerzési elemzőjének, Chelsea Manningnek közzétenni diplomáciai és katonai iratokat. Manninget 35 év börtönre ítélték, mert titkos információkat adott át a WikiLeaksnek, de Barack Obama egykori elnök hét év után enyhítette büntetését. Julian Assange jelenleg Londonban van egy szigorúan őrzött börtönben és azért küzd, nehogy kiadják az Egyesült Államoknak.
Itthon a Nemzeti Választási Bizottság nyilvántartásba vette a Tisztelet és Szabadság Pártját, rövid nevén a TISZA-t. Ez az a párt, amelynek alelnöke lett Magyar Péter és amelynek segítségével indulna júniusban az európai parlamenti, valamint az önkormányzati választáson. A volt igazságügy-miniszter volt férje a múlt szombati budapesti tüntetés előtt azt is bejelentette, pályázatot hirdetett, hogy megfelelő jelölteket találjon az európai parlamenti képviselői helyekre. Mint közölték, erre mintegy ötszázan jelentkeztek. Magyarnak egyébként azért kellett egy már létező pártot találnia közösségének, mert a júniusi voksolás előtt már nem volt idő újat alapítani. A választási bizottság ugyanis csak azokat a pártokat veheti jelölőszervezetként nyilvántartásba, melyeket már a választás márciusi kitűzése előtt jogerősen bejegyzett a bíróság.
Kisvasúti nappal ünnepelte alapításának 76. évfordulóját a budapesti Gyermekvasút. A hűvösvölgyi járműtelepen és a széchenyihegyi végállomáson színes programokkal várták tegnap az érdeklődőket. A Gyermekvasút – korábbi nevén Úttörővasút – vonalát 1948. április 11-én kezdték el építeni a Széchenyi-hegyen. Minden évben április második szombatján erre emlékeznek. A nyílt napon a gyerekek nyomtathattak jegyet a jegykiadó számítógéppel, felpróbálhatták az egyenruhát, valamint kisfilmeket nézhettek a mozikocsiban. A Gyermekvasút vonatai Hűvösvölgy és a Széchenyihegy között a megszokott tavaszi menetrend szerint járnak: a hagyományos személyvonatok 40-50 percenként indulnak a két végállomásról és a teljes vonalon kétszer közlekedik a gőzvontatású nosztalgiavonat is.
Időjárás:
Egyelőre még tart a nyárias idő. Ma is sok napsütésre számíthatunk. Néha befelhősödik az ég, de csapadék nem várható. Megélénkül a szél, gyakran erős lökések kísérik. A hőmérséklet napközben 26 és 31 fok között alakul, estére 7 és 14 fok közé hűl le a levegő. A jövő héten viszont hidegfront hoz lehűlést.
