A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.02.29.
Biztonsági és gazdasági téren már jelenleg is rendkívül lényeges a Magyarország és Olaszország közötti együttműködés – közölte Szijjártó Péter.
Az LMP elvárja a kormánytól, hogy tartsa tiszteletben a sóskútiak akaratát a tervezett akkumulátorbontó ügyében és vonja vissza a kiemelt beruházássá minősítésről szóló tervezetet.
Gyalogmenetben Jeruzsálembe vonulnak az izraeli túszok kiszabadulását követelő családtagok 4 nap alatt.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök veszélyekkel kapcsolatos félelmei alaptalanok – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Belföldi hírek:
A kormányablakok intézményrendszere az egyik legsikeresebb projektje a magyar állam közigazgatás-fejlesztésének – közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Túrkevén, ahol új kormányablakot adtak át. György István elmondta: a túrkevei a háromszáztizenötödik kormányablak az országban. Míg 2019-ben 14,6 millió ügyfél fordult meg a kormányablakokban, 2023-ban már csak 12,8 millió – számolt be. Megjegyezte: a csökkenésben szerepe lehetett a digitális platformoknak, amelyekkel a személyes ügyintézés egy része már kiváltható.
Biztonsági és gazdasági téren már jelenleg is rendkívül lényeges a Magyarország és Olaszország közötti együttműködés, az energetikai együttműködés fejlesztése pedig a kapcsolatok újabb dimenzióját fogja jelenteni – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Rómában. A tárcavezető az olasz kollégájával, Antonio Tajanival való tárgyalása kapcsán leszögezte, hogy Olaszország még soha nem játszott olyan fontos szerepet a magyar gazdaság szempontjából, mint ma, az ország tavaly hazánk exportjának második legfontosabb célpontja volt Németország után. Szavai szerint ráadásul 2023-ban meghaladta a nyolcmilliárd eurót, s ezzel rekordot döntött a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke, így mindenképp rendkívül eredményes évet zárhattak a felek. Arra is kitért, hogy Olaszország mára bekerült a tíz legnagyobb beruházó közé Magyarországon, az olasz cégek a tizedik legnagyobb beruházói közösséget alkotják, s ami még újdonság, hogy a védelmi iparban is egyre fokozódik az együttműködés, egyre több közös beruházás indul.
Az LMP elvárja a kormánytól, hogy tartsa tiszteletben a sóskútiak akaratát a tervezett akkumulátorbontó ügyében és vonja vissza a kiemelt beruházássá minősítésről szóló tervezetet. Tetlák Örs, Érd LMP-s alpolgármestere, a párt országos elnökségének tagja szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, a sóskúti civilek és a környező települések lakói „mintaszerűen” megszervezték magukat, folyamatosak a tiltakozó akciók azóta, hogy januárban megjelentek a gyárról szóló hírek. Sóskúton eddig 1300, Tárnokon 1700 tiltakozó aláírás gyűlt össze, és Sóskúton sikerült a képviselő-testületet is maguk mellé állítaniuk. Kitért a témában elfogadott helyi népszavazási kérdésre is, jelezve: a népszavazás bármikor kiírható. Hozzátette, február 20-án azonban megjelent a kormányrendelet módosításának terve, amely egy – szerintük egyébként teljesen alkalmatlan – raktárépületet és több mint 30 hektárnyi területet kiemelt beruházássá minősítene. A politikus értékelése szerint a hatásvizsgálati lap nevetséges megállapításokat tartalmaz a várható egészségi és környezeti kockázatokról. Tetlák Örs idézte a miniszterelnöknek a témában, Keresztes László Lóránt LMP-s képviselő kérdésére adott válaszát is, miszerint a kormánynak nem áll szándékában megakadályozni bármilyen közösségnek a saját életéről szóló döntését.
Külföldi hírek:
Gyalogmenetben Jeruzsálembe vonulnak a palesztin Gázai övezettől a Hamász palesztin szélsőséges szervezet fogságában lévő izraeli túszok kiszabadulását követelő családtagok. A Hamász Izrael elleni, tavaly októberi terrortámadásában a Gázai övezetbe hurcolt túszok családjai szerdán indultak el Jeruzsálembe, szeretteik képét magasra tartva és az elraboltak szabadon bocsátását követelve. Az izraeli hadsereg szerdán engedélyezte egy huszonnégy és egy huszonöt éves katonatiszt nevének közlését, akik a Gázai övezetben, egy pokolgép felrobbanásakor estek el előző nap. Ezzel 242-re emelkedett a szárazföldi hadművelet októberi kezdete óta elesett izraeli katonák száma. A robbanásban heten súlyosan megsebesültek. A hadsereg szóvivője azt is közölte, hogy az izraeli légierő a libanoni síita Hezbollah szervezet számos célpontját lőtte Dél-Libanonban. A Gázai övezetet uraló Hamász magára vállalta a legutóbbi, Libanonból Észak-Izraelre lőtt rakétasorozatot, amely szerintük negyven, de az izraeli hadsereg szerint csak tíz rakétából állt.
Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter arra figyelmeztetett, hogy Irán, a Hezbollah és a Hamász a ramadánt arra próbálja majd felhasználni, hogy növelje a feszültséget a régióban, és egy újabb október 7-i katasztrófát idézzen elő Izraelben. Gallant szerint, Teherán a júdea-szamáriai (ciszjordániai) palesztinokat, a Hezbollahot, valamint a régió muszlimjait arra akarja buzdítani, hogy támadjanak, és dühüket Izrael ellen fordítsák, a Templom-hegyet és a ciszjordániai feszültségeket ürügyként felhasználva. A védelmi miniszter a Hamász szétzúzásának egyik vezető hangja volt, és a háború korábbi szakaszában megpróbálta meggyőzni a háborús kabinetet, hogy indítson megelőző csapást a Hezbollah ellen. Jelenleg azonban úgy véli, hogy a háború megvívásának együtt kell járnia a feszültségek csökkentésével azokon a területeken, ahol ez lehetséges. Gallant ezért határozottan ellenzi Itamar Ben- Gvir nemzetbiztonsági miniszter azon törekvését, hogy a ramadán idején korlátozzák egyes izraeli-arabok vagy palesztinok számára a Templom-hegyre való belépést. Továbbá több mint egy hónapja szorgalmazza, hogy a Sin Bét által jóváhagyott ciszjordániai arab dolgozók visszatérhessenek izraeli munkahelyükre.
Jelentősen meghaladta az egymilliót tavaly az európai országokban menedéket kérők száma – közölte az Európai Unió máltai székhelyű menekültügyi ügynöksége (EUAA). A hivatal adatai szerint összesen 1,14 millió menedékkérőt regisztráltak 2023-ban az unió 27 tagállamában, valamint Norvégiában és Svájcban. A tavalyelőtt rögzített számokhoz képest ez 18 százalékos emelkedést jelent. A menekültügyi ügynökség éves jelentése szerint a menedékkérők többsége továbbra is a polgárháború sújtotta Szíriából, illetve Afganisztánból érkezett. Az év vége felé, a Gázai övezeti háború kirobbanása után a palesztin menekültek száma is érezhetően megugrott. Németország maradt változatlanul a legfontosabb úti cél: 334 ezer új kérelmet nyújtottak be ott január és december között. Tavalyelőtt az Európában regisztráló menedékkérők száma 996 ezer volt, tehát még az egymilliós küszöb alatt maradt. A 2010-es évek közepén jelentősen magasabb számokat rögzítettek: 2015-ben 1,4 millió, 2016-ban pedig 1,3 millió menedékkérőt jegyeztek fel az európai országokban.
Oroszország nem jelent veszélyt azokra államokra, amelyekből nem éri fenyegetés, Orbán Viktor magyar miniszterelnök ezzel kapcsolatos félelmei alaptalanok – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak. „Messze nem mindenben értünk egyet Orbán úrral, Oroszország nem jelent semmilyen veszélyt – ellentétben azzal, amit most irigylésre méltó állandósággal ismételgetnek az Európai Unióban – egyetlen olyan államra sem, amely nem ellenséges Oroszországgal szemben, amely nem próbál meg ellen-Oroszországgá válni, tehát az ezzel kapcsolatos félelmek alaptalanok” – mondta Peszkov a magyar kormányfőnek azt a kijelentését kommentálva, miszerint Magyarország nem szeretne közös határt Oroszországgal. Peszkov hangsúlyozta, hogy Oroszország „a maga és gyermekei számára” igyekszik biztonságot nyújtani.
Moszkvában pénteken temetik el a február 16-án egy szibériai büntetőtáborban elhunyt Alekszej Navalnijt – jelentette be a néhai ellenzéki politikus szóvivője szerdán. Kira Jarmis közlése szerint a politikust a főváros központjától távol eső, Marjino városrész egy templomában búcsúztatják, a temetés pedig a közeli temetőben lesz. A Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található börtönben meghalt Navalnij holttestét csak több mint egy héttel elhunyta után, családja és munkatársai követelésére adták ki anyjának, Ljudmila Navalnajának. Navalnij halálhíre nemzetközi felháborodást váltott ki, több nyugati vezető, közöttük Joe Biden amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz elnököt tette felelőssé Navalnij elhunytáért. Az orosz hatóságok egyelőre csak annyit közöltek, hogy halálának oka ismeretlen.
Vlagyimir Putyin orosz elnöknek felelnie kell Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus haláláért és mindazért, amit Oroszországgal, valamint egy szomszédos békés országgal tett – jelentette ki Julija Navalnaja, a február 16-án elhunyt orosz ellenzéki politikus özvegye Strasbourgban szerdán. Julija Navalnaja beszédében kijelentette: férje, Alekszej Navalnij gyilkosság áldozata lett, ami megmutatta, hogy Putyin elnök bármire képes, tárgyalni nem lehet vele. Közölte: Navalnij felismerte, ha valóban le akarják győzni Putyint, akkor újító gondolatokra van szükség. További szankciók, további állásfoglalások nem érnek célt, az orosz elnöknek ugyanis nincsnek elvei, erkölcsei, szabályai – mondta. „Nem politikussal van dolgunk, hanem egy gengszterrel, egy bűnözővel” – fogalmazott. Navalnaja azt mondta, a rendőrség megzavarhatja férje péntek délután esedékes temetését. „Még nem tudom, hogy békés lesz-e, vagy a rendőrség letartóztatja azokat, akik eljöttem.
A Lengyelországnak járó második világháborús német jóvátétel ügye továbbra is nyitott kérdés – hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök azon a szerdai varsói ünnepségen, amelyen állami kitüntetéseket adott át a lengyel háborús veszteségekről szóló, 2022-ben közzétett jelentés szerzőinek. A csaknem negyven szakértő által készített jelentés 6,2 ezer milliárd zlotyra (563 ezer milliárd forint) becsüli a háborús károkat. „Ezeket a veszteségeket ki kell egyenlíteni, ezt senki, aki becsületes és igazságos, nem vonja kétségbe” – jelentette ki Andrzej Duda. A jóvátétel ügyét „nem intézték el, és nem zárult le” – hangsúlyozta. A lengyel elnök „szégyenletesnek” nevezte, hogy Donald Tusk lengyel kormányfő februári berlini látogatása során eltérő álláspontot képviselt. Tusk Berlinben úgy ítélte meg: „formális, jogi, nemzetközi szempontok szerint a jóvátétel ügye sok évvel ezelőtt lezárult, az erkölcsi, pénzügyi, anyagi elégtételre viszont soha nem került sor”. Az ügy nem zárult le – ismételte Duda, hozzátéve: az ügy pénzügyi értelemben is „legalább vitásnak számít”, annak ellenére, hogy Németország „természetesen nem akar fizetni”. Annak dacára, hogy a témát „szőnyeg alá próbálják söpörni, mert valakinek politikailag kényelmetlen”, egyszer újból napirendre kerül – vélekedett Duda.
Időjárás:
Ma mindenütt napsütéses időre számíthatunk.
Este kisség megerősödhet a felhőzet.
A hőmérséklet jellemzően 16 – 20 fok körül alakul.
