Újabb műveleteket hajtott végre az izraeli hadsereg (IDF) a Gázai övezetben, Hán-Júnisznál; a fegyveres erők hétfői közleménye szerint

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.02.06.“Meló az van” – ezzel a jelmondattal posztolt néhány fotót a közösségi oldalán Orbán Viktor miniszterelnök a Sopronbánfalvára kihelyezett kormányülésről.

A Párbeszéd kezdeményezi, hogy a köztársasági elnök lássa el indoklással a kegyelmi döntéseit, és a miniszteri ellenjegyzés után ezeket a döntéseket tegyék közzé.

Újabb műveleteket hajtott végre az izraeli hadsereg (IDF) a Gázai övezetben, Hán-Júnisznál; a fegyveres erők hétfői közleménye szerint.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy interjúban azt mondta, hogy több magas rangú tisztségviselő leváltásával „új kezdetet” fontolgat a csaknem két éve zajló orosz-ukrán háború közepén.

Belföldi hírek:

“Meló az van” – ezzel a jelmondattal posztolt néhány fotót a közösségi oldalán Orbán Viktor miniszterelnök a Sopronbánfalvára kihelyezett kormányülésről. A háromnapos tanácskozás témáit nem hozták nyilvánosságra, de a közelmúlt eseményeinek és nyilatkozatainak ismeretében biztosra vehető, hogy a június 9-ei kettős választással kiemelten foglalkoznak. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel összefüggésben a Kormányinfón azt mondta, „amikor háború és béke kérdésében, a kontinens jövőbeni versenyképessége kérdésében, a tagállami szuverenitás tiszteletben tartása kérdésében kell dönteni, akkor szerencsés, hogy néhány hónap múlva EP-választás lesz”. A kihelyezett kormányülésen minden bizonnyal szóba kerül a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, 75 bázispontos kamatcsökkentése is. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter január 16-án így értékelte a jegybank kamatpolitikáját: „A jegybank jó úton van, elkezdte a kamatcsökkentést, 75-ösével megy. Azt nem tudom elhallgatni, hogy továbbra is azt gondolom, túl óvatos a jegybank, túlóvatoskodja az egész dolgot, kíváncsi leszek a következő lépésére, hiszen az infláció 5,5 százalék volt, a jegybanki alapkamat ennél ugye sokkal magasabb, 10,75 százalék, és számít a reálkamat.”

A legutóbbi EU-csúcs történéseit is át kell beszélniük a kormánytagoknak, ez volt az a pillanat, amikor egyhangú döntés született Ukrajna 50 milliárd eurós támogatási csomagjáról. Orbán Viktor miniszterelnök így értékelte ezt a Kossuth rádióban: „Magyarország is részt vállal az ukrán állam állam működtetésének költségéből, de fegyvert nem küldünk, és Magyarországra továbbra is érkezik az a pénz, ami nekünk jár. A mi pénzünk nem kerül Ukrajnába.” A kormány jogalkotási programja korábban felkerült már az Országgyűlés honlapjára, Svédország NATO-csatlakozásának a jóváhagyása nem szerepel benne, de nem is kell, mert arról már csak parlamenti döntés szükséges. Orbán Viktor legutóbbi nyilatkozata alapján nem biztos, hogy meglesz hozzá a kétharmad. „A kormány tehet ígéreteket időpontokra, de az időpontot egyetlen tényező fogja meghatározni, ez pedig a magyar parlament. Amikor a magyar képviselők úgy látják, hogy eljött az idő. Nincs nagy gusztusuk a döntéshez, aminek az az oka, hogy amikor a finnek csatlakozását jóváhagyta a parlament, a rákövetkező napon Finnország kormánya beperelte Magyarországot egy másik ügyben.

A hétfői napon az állami intézményekben dolgozó tanárok és óvónők számára megérkezett a megemelt bér – közölte Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a pedagógusbérek emelése régóta várt esemény, amellyel az állam a megbecsülését és elismerését tudja kifejezni. Közölte, hogy január 30-ig minden pedagógus megkapta az értesítést, hogy mekkora emelt bérre számíthat, most pedig magát a bért is megkapta. Rétvári Bence hozzátette, hogy a nem állami fenntartók számára is megérkezett a bértömeg, és azt a napokban a pedagógusok számára ki tudják fizetni.

A Párbeszéd kezdeményezi, hogy a köztársasági elnök lássa el indoklással a kegyelmi döntéseit, és a miniszteri ellenjegyzés után ezeket a döntéseket tegyék közzé a Magyar Közlönyben – közölte hétfői sajtótájékoztatóján az ellenzéki párt frakcióvezetője. Tordai Bence azt mondta, a napokban került napvilágra az államfő azon „szégyenteljes döntése”, ami ha nem is egy pedofil bűnözőt, de annak egy bűntársát engedte szabadon. Novák Katalin, akinek a nemzet egységét és a magasabb morális szempontokat kellene képviselnie, visszaélt a helyzetével, visszaélt a hatalmával – értékelt a képviselő, kijelentve: az államfő elvesztette az emberek bizalmát, és „nem lehet tovább Magyarország köztársasági elnöke”.

A nagyvárosokban, megyeszékhelyeken, Budapesten elsősorban a politikai pártok jelennek meg a választáson a szavazópolgárok előtt, mondta Szalay-Bobrovniczky Vince, a miniszterelnökség társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Heti TV Pirkadat című műsorában. A politikai pártok mellett, és itt az ellenzéki pártokra kell gondolni, jegyezte meg a politikus, megjelennek olyan álcivil szervezetek is, amelyek a saját eszközeikkel is igyekeznek a választásokat befolyásolni. Az államtitkár kijelentette, az álcivil szervezeteknek a tevékenysége nem más, mint a politikai harc része, és ezt így is kell felfogni, így is kell hozzáállni. Példaként hozta fel a politikus az Ökotárs Alapítványt, amely csak és kizárólag olyan szervezeteket támogatott, amelyek kulcsfontosságú ügyekben, mint például a genderkérdés, erősen szembe helyezkedtek a kormánnyal. Azonban, pont ez az alapítvány volt az, amelyik nagyon sok kritikát kapott a nemzetközi zöld mozgalmaktól, hogy miért visel olyan nevet, ami a zöldgondolathoz sorolja, miközben a tevékenysége ezt nem igazolja. Végezetül az államtitkár kijelentette, a magyar kormány valóban azon van, hogy február 11-én semmilyen szélsőséges aktivisták ne randalírozhassanak a fővárosban.

Külföldi hírek:

Újabb műveleteket hajtott végre az izraeli hadsereg (IDF) a Gázai övezetben, Hán-Júnisznál; a fegyveres erők hétfői közleménye szerint a város déli részén folyó harcokban több tucat palesztin fegyveressel végeztek. A hadsereg azt is bejelentette, hogy vasárnap támadást intézett a Gázai övezetet ellenőrző Hamász terrorszervezet fegyveres szárnyát, az Izzedín al-Kasszám Brigádokat vezető Mohammed Szinvár – a Hamász gázai vezetője, Jahja Szinvár öccsének – irodája ellen, ahol feltehetően az Izrael elleni október 7-i támadást megtervezték. Az IDF emellett ismét műveleteket indított az övezet északi részén is, ahol a Gázát irányító Hamász terrorszervezet fegyveresei újra erőre kaptak, valamint razziákat tartott hétfő éjjel Ciszjordániában. Ez utóbbiak során 33 palesztint vettek őrizetbe. A Hamász október 7-én hajtott végre összehangolt támadást Izrael déli részén, az offenzívában 1200 ember meghalt, és több mint 3000 megsebesült. A Hamász Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül azóta mintegy 100-at engedett el. Izraeli források szerint 132-en még mindig az övezetben raboskodnak, 28-an pedig feltehetően már nincsenek életben. Válaszul Izrael hadműveletet indított a Hamász felszámolására.

Késelési kísérlet történt hétfőn al-Eizarija faluban, Maale Adumim közelében. A terrorista felkeltette a határrendészet erőinek gyanúját, és amikor át akarták vizsgálni, kést húzott elő és megpróbálta megsebesíteni vele az erőket, akik lövésekkel reagáltak és megölték. Az izraeli erők körében sérülés nem történt. Katonákat vezényeltek a helyszínre, hogy átfésüljék a környéket és a Maale Adumimba vezető bejáratokat, további terroristák után kutatva.

Egy arab diplomáciai forrás azt állította, hogy arab országok magas rangú tisztviselői a háború alatt tárgyalást folytatnak a Nemzeti Egység vezetőjével, Beni Gantz miniszterrel, aki a háború idejére csatlakozott a kabinethez. A forrás szerint Gantz a régió jó néhány országának szemében a kormány megbízható képviselője, a radikális jobboldallal szemben, valamint olyan emberként jelenik meg, aki megfékezi a Netanjahu-kormány meggondolatlan cselekedeteit. Az arab diplomata szerint egyre nagyobb a bizalomhiány a jelenlegi kormányban, és ebben a légüres térben nyílt egy folyosó Gantz miniszterrel. Elmondta azt is, hogy sok arab országban érdeklődve követik az izraeli közvélemény-kutatásokat, és Gantzra potenciális miniszterelnök-jelöltként tekintenek, ezért jelenleg is nagy az érdeklődés iránta.

Olaszországnak vigyáznia kell, ha megtámad bennünket, célponttá válik – üzente Mohamed Ali al-Húszi, a jemeni húszi lázadók egyik vezetője, aki a La Repubblica napilapban a nyugati szövetségesek vörös-tengeri missziójának lehetséges következményeiről beszélt. A jemeni húszi vezető felszólította Olaszországot, hogy maradjon semleges, ne vegyen részt a vörös-tengeri katonai beavatkozásban. Az Aspides (Pajzs) európai katonai misszió a tervek szerint február 19-én indul, francia, német, görög és olasz részvétellel. A misszió célja a Vörös-tengeren áthaladó kereskedelmi hajók védelmének biztosítása. A misszió felhatalmazással bír a hajókat támadó jemeni húszik állásaival szembeni ellentámadásra. A katonai beavatkozás taktikai parancsnokságát a Duilio olasz hadihajó látja el. Mohamed Ali al-Húszi tévesnek nevezte az állítást, miszerint a húszik lezárták a Vörös-tengert. „Kizárólag az izraeli vagy az Izraelhez köthető hajókat vesszük célba, valamint azokat, amelyek az Izrael elfoglalta kikötőkbe tartanak. Bármilyen más hajó, mely semmilyen kapcsolatban nem áll Izraellel, nem szenved kárt” – hangoztatta a húszi vezető.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy interjúban azt mondta, hogy több magas rangú tisztségviselő leváltásával „új kezdetet” fontolgat a csaknem két éve zajló orosz-ukrán háború menetében. Hetek óta olyan nyilatkozatok jelentek meg az ukrán és a nemzetközi sajtóban, hogy az ukrán elnök Valerij Zaluzsnijnak, a fegyveres erők népszerű főparancsnokának menesztésére készül az orosz hadműveletek elleni védekezés és ellentámadás kérdéseiben köztük kialakult vita miatt. Zelenszkij azonban hangsúlyozta, hogy az esetleges változások túlmutatnak egyetlen személy leváltásán. „Amikor váltásról beszélek, akkor valami komoly dologra gondolok, ami nem csupán egyetlen személyt érint, hanem az ország vezetésének irányát” – mondta az ukrán államfő az interjúban, amikor Zaluzsnijról kérdezték. „Azokról van szó, akik Ukrajnát vezetni fogják. Újraindításra van szükség, számos állami vezető leváltásáról beszélek, nem csak a hadsereg területén. (…) Gondolkodom ezen a váltáson. Ez az ország teljes vezetésének kérdése” – tette hozzá.

Megerősödött az együttműködés hazánk és Észtország között – számolt be Szijjártó Péter a kormány Sopronbánfalván tartó két és fél napos kihelyezett üléséről. Az észt külügyminiszterrel való beszélgetésen érintették a svéd NATO-csatlakozást, valamint az Oroszország elleni szankciók témakörét is. A kétoldalú kapcsolatok megerősítésében állapodott meg Szijjártó Péter és Margus Sacna észt külügyminiszter – számolt be közösségi oldalán élő közvetítésben a magyar külügyminiszter. Hozzátette: a kormány Sopronbánfalván tartó két és fél napos kihelyezett ülésén meghívta észt kollégáját Budapestre is, aki örömmel vette és remélhetőleg még az EU-s elnökségi ciklusunk előtt ellátogat hozzánk. A beszélgetésük során szóba került Svédország NATO-hoz való csatlakozása is. A magyar kormány pozitív hozzáállása változatlan, hiszen már nagyon régóta a parlament elé beterjesztette a kormány azt az előterjesztést, amelynek értelmében a ratifikáció meg tud történni – hangsúlyozta vendégének Szijjártó.

Időjárás:

Ma mindenütt szeles, de derült időre számíthatunk.

Este is országszerte tiszta égboltra számíthatunk.

A hőmérséklet jellemzően 11 – 15 fok köré emelkedik.