A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.11.05.
Az izraeli hadsereg már körülzárta Gáza városát.
Nemzetközi tárgyalásokon ismét téma a svéd NATO-tagság támogatása.
Már tart az újabb nemzeti konzultáció előkészítése.
Országos hadgyakorlat kezdődött NATO-erők részvételével.
Hírek:
Svédország NATO-csatlakozásáról is tárgyal a jövő héten Brüsszelben a magyar államfő. Novák Katalin a tervek szerint találkozik a NATO főtitkárával is. Jens Stoltenbergnek megpróbálja megmagyarázni, miért késik még mindig a magyar parlament jóváhagyása a szövetség bővítéséhez. A szervezet több tagállamának vezetője már többször kifogásolta, hogy az ukrajnai, majd most az izraeli háború közepette sincs meg a ratifikálás. Novák Katalin korábban jelezte, hogy a parlament kormánypárti többsége még mindig vitázik az ügyről, bár ő személy szerint meggyorsítaná a csatlakozás támogatását, mert fontosnak tartja a szövetség erősítését. Az államfő Brüsszelben tárgyal majd a belga vezetőkkel és az Európai Unió irányítóival is.
A svéd NATO-tagságról is szó volt a magyar miniszterelnök és a török államfő újabb személyes megbeszélésén. Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan Kazahsztánban tárgyalt. Mindketten részt vettek a türk államok szervezetének csúcstalálkozóján. Ezen a régión belüli és azon túli politikai és gazdasági fejleményekről is tárgyaltak, majd véglegesítettek gazdasági, a kereskedelmi, közlekedési és a vámügyi megállapodásokat. Előzőleg Orbán Viktor a kétoldalú együttműködés bővítéséről tárgyalt a vendéglátó ország államfőjével. A miniszterelnök nagyra értékelte, hogy Kaszim-Zsomart Tokajevvel egyeztettek globális biztonsági kérdésekről is. Külön megemlékezett arról, hogy a magyarok keletről indulva érkeztek meg Európába, és – idézem – a magyar emberek azt gondolják, az élet nem más, mint egy szövetség az ősök, a most élők és az utódok között.
Az izraeli hadsereg már körülzárta Gáza városát. A vezérkari főnök korábban azt közölte, hogy új szakaszba lépett országa háborúja, miután egységeik már szárazföldi harcokat is folytatnak Gázában. Herzi Halevi altábornagy arról is beszámolt, hogy a Hamasz terrorszervezet eközben lényegében gerillaháborúba kezdett. A város alatt kiépített alagútrendszerből előjőve támadják az izraeli csapatokat. Mint mondta, a hadseregnek kötelessége hazajuttatni a Hamasz által a négy héttel ezelőtti támadás idején fogságba ejtett 242 embert. A vezérkari főnök azt ígérte, addig folytatják a harcokat, amíg nem győznek. Eközben mindkét oldalon jelentős emberveszteségről számoltak be. Az izraeli hadsereg szerint már több mint egymillió gázait evakuáltak az övezet északi részéből a délibe. Továbbra is arra ösztönzik a helyi civil lakosságot, hogy hagyják el a Gáza folyó medrétől északra eső területet.
Magyar állampolgároknak is sikerült elhagyniuk a Gázai övezetet. Három család, összesen 15 ember rekedt a térségben, közülük nyolcan biztonságban átkeltek a rafahi határátkelőn, és megérkeztek Egyiptomba. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt is elmondta, egy család nem vállalta a némileg kockázatos utat, de velük is tartják a kapcsolatot. Hozzátette, a távozók listáját az izraeli hatóságok hagyták jóvá, de közbenjárására az izraeli és az egyiptomi külügyminiszter is segített a magyarok kimenekítésében.
Az Ukrajnának és Izraelnek nyújtott egyre növekvő támogatás az Egyesült Államok globális vezető szerepének megerősítését is szolgálja. Erről is beszélt kongresszusi meghallgatásán az amerikai külügyminiszter. Antony Blinken úgy fogalmazott, két olyan demokráciáról van szó, amelyeket brutális támadás ért, le akarják törölni nemzeteiket a térképről. Hozzátette, a washingtoni kormány mindkét országnak több milliárd dolláros költségvetési kiegészítést tart szükségesnek. Mint mondta, amennyiben az Egyesült Államok hátat fordítana partnereinek, akkor az hosszú távon hátrányos lenne a nemzetbiztonságra, és országa nemzetközi pozícióira. A kongresszus már meg is szavazott egy több mint 14 milliárd dolláros segélyt Izraelnek. A többségben lévő republikánusok egyébként kettéválasztanák Ukrajna és Izrael segítését, miután az utóbbit egységesen támogatják, de az ukránokét többen ellenzik.
A Fidesz elnökség a jövő héten tárgyal a szuverenitásvédelmi törvénycsomagról – erősítette meg Gulyás Gergely kancelláriaminiszter. A jogszabály gondolata a vezető kormánypárt szeptemberi kihelyezett frakcióülésén merült fel. Azzal indokolták, hogy minden eszközzel meg kívánják óvni Magyarország függetlenségét, egyúttal pedig meg akarják akadályozni a külföldi befolyásszerzési kísérleteket. A javaslat lényege, hogy meggátolják az ellenzéki pártok külföldi támogatását. Ehhez a választási törvény kiegészítésére van szükség. Eszerint a választáson nem pártként induló szervezetekre ugyanazok a szabályok lennének érvényesek, mint a pártokra.
Már tart az újabb nemzeti konzultáció előkészítése. Erről Orbán Viktor beszélt először. A miniszterelnök szerint ez magabiztosságot ad a kormánynak, hogy – szavai szerint – akár viharos ellenszélben is megvédhesse a magyarok érdekeit. Azóta különböző nyilatkozatokból már kiderült, hogy elsősorban az uniós vezetés tevékenységéről akarják megkérdezni a magyar állampolgárok véleményét. A kormányszóvivő úgy fogalmazott, hogy Brüsszel megtámadta Magyarországot, miután el akarja érni, hogy eltöröljék a rezsicsökkentést, a kamatstopot és az extraprofitadót. Szentkirályi Alexandra szerint ezekről kérdéseket tesznek majd fel. Kovács Zoltán államtitkár pedig azt közölte, hogy a migráció ügye is újra napirendre kerül, miután az unió új migrációs csomag elfogadtatását tervezi.
A szerb elnök abban bízik, hogy karácsonyra megerősödve kerülhet ki a belpolitikai harcokból. Aleksandar Vucic azt mondta, olyan időket élünk, amikor arra van szükség, hogy mindannyian egységesek legyenek a létfontosságú nemzeti és állami érdekek megőrzéséért folytatott harcban. Ennek érdekében írta ki december 17-ére az előrehozott parlamenti választást. Valamivel több mint 6,7 millió választópolgár járulhat az urnák elé és 65 településen önkormányzati választást is tartanak, illetve vajdasági tartományi választásra is számítani lehet. Vucicot tavaly tavasszal választották újra államfővé, már az első fordulóban győzött. Akkor parlamenti választást is tartottak, de az elnök azonnal közölte, hogy az új kormány nem marad a helyén két évnél tovább.
A kormányok és a technológiai cégek mostantól közösen ellenőrzik a mesterséges intelligencia modelljeinek biztonságát. Erről született megállapodás azon a nemzetközi konferencián, amelyet Nagy-Britanniában tartottak. Rishi Sunak brit kormányfő történelmi jelentőségűnek nevezte a közös tesztelésről született egyezséget, mert – mint mondta – nem lehetett hagyni, hogy az modelleket kifejlesztő vállalatok egyedül szavatolják a biztonságos alkalmazhatóságot. A kétnapos tanácskozáson 28 ország képviselői voltak jelen, többen magas szinten. Ott volt Kamala Harris amerikai alelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Guterres ENSZ-főtitkár is. A találkozót Bletchley Park kastélyában, a brit katonai hírszerzés kódfejtésre szakosodott egykori titkos központjában rendezték. Ott működött a második világháború idején az a csoport, amely feltörte a német hadvezetés által megfejthetetlennek hitt Enigma-kódot.
Itthon egy 40 éves tábornok áll mától a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat élén. Tajti Norbert több mint tíz évig a Budapest Őrezrednél szolgált, járt Cipruson az ottani ENSZ békefenntartó erőkkel és többször is Afganisztánban. Kétszer is tanult az Egyesült Államokban, 2009 és 2010, valamint 2018 és 2019 között. Parlamenti meghallgatásán a honvédelmi miniszter úgy mutatta be őt, mint a teljes magyar védelmi szektorban szükséges fiatal, dinamikus vezetői kultúra megszemélyesítőjét. Szalay-Bobrovniczky Kristóf megerősítette, stílus-, tempó- és fókuszváltás történik a haderőn belül, és minden, a haderőt támogató szervnek is e szerint kell működnie. Az eddigi főigazgatót, Béres Jánost a magyar katonai hírszerzés egyik legnagyobb tudású szakemberének nevezte.
Nagyszabású országos hadgyakorlat kezdődött a hét végén. NATO-erők részvételével tesztelik Magyarország védelmi képességeit. Mint közölték, a Magyar Honvédség több héten át katonai műveleteket hajt végre az ország több pontján. Cél az is, hogy erősítsék a civil közigazgatással megvalósuló együttműködést. A honvédelmi miniszter kifejtette, hogy a veszélyek korában, amikor háború, illegális migráció és azzal együtt terrorveszély sújtja Európát, a kormány számára fontos a béke és a biztonság megőrzése. A hónap végéig a fő- és mellékutakon is megnövekedett katonai járműforgalomra kell számítani.
Belgiumban és Hollandiában halálos áldozatokat is követelt a Ciarán névre keresztelt vihar. A nyugat belgiumi Gent belvárosában egy fa rádőlt egy emberre. Egy ötéves gyerekre pedig egy faág zuhant rá egy játszótéren. A kelet-hollandiai Venray városában is egy kidőlt fa okozta egy járókelő halálát. A két ország egész területén kidőlt fák és leszakadt ágak nehezítették a közlekedést. Több vonat nem, vagy késéssel, illetve terelőúton közlekedett. A regionális repterek forgalmát a brüsszeli nemzetközi légikikötőre irányították át, de jelentős késések voltak. A vihar házak tetejét rongálta meg, több helyen letépte a napelemeket, a leszakadt villanyvezetékek számos településen áramkimaradásokat okoztak. A vihar miatt Rotterdam tengeri kikötője bezárta az összes konténerterminált.
Időjárás:
Itthon egyelőre nem kell ekkora viharra számítani, de már nem lesz jó idő. Erősen felhős vagy borult marad az ég, bár délután helyenként felszakadozik a felhőzet. Sokfelé várható eső, zápor. Erős lesz a szél. A hőmérséklet napközben már csak 10 és 19 fok között alakul, estére pedig 7 és 13 fok közé hűl le a levegő.
