A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.10.07.
Orbán Viktor miniszterelnök Granadában, Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójára érkezve Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is találkozott.
Az ukrán gabona ügye egy újabb fontos ügy, ahol a fejünk fölött akarnak döntéseket hozni, mások elvárásai, mások érdekei alapján a mi kárunkra – vélekedett Dömötör Csaba.
Eltűnt az Izrael barát szaúdi blogger, aki még egy szukkát is épített rijádi otthonában és meghívta az országban tartózkodó Slomo Karhi izraeli kommunikációs minisztert.
Hamarosan Budapestre látogat Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egyészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter.
Belföldi hírek:
Orbán Viktor miniszterelnök Granadában, Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójára érkezve Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is találkozott. A miniszterelnök a közösségi-oldalán osztott meg egy rövid videót arról, ahogy többekkel – köztük Zelenszkijjel – üdvözlik egymást a tanácskozás előtt. A tanácskozás előtt a miniszterelnök – mások mellett – Alekszandar Vucsics szerb elnökkel, Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel, Leo Varadkar ír miniszterelnökkel, Kiriákosz Micotákisz görög és Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnökkel is szót váltott.
Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Heti TV Pirkadat című műsorában beszélt a migrációs helyzetről. A főtanácsadó beszélt az elmúlt napokban a szlovák-magyar határon történt incidensről. Mint elmondta, egy embercsempészt próbáltak feltartóztatni, aki fegyvert használt, ezért kellett az autót célzott lövésekkel megállítani. A járműben nyolc magát szírnek és afgánnak mondó ember ült. Mint megjegyezte, többször is került már sor a határszakaszon hasonló incidensre, volt hogy a magyar rendőröknek Szlovákiában is üldözniük kellett a határsértőket, természetesen az ottani hatóságokkal együttműködve. Bakondi György szerint Magyarországot és a szomszédos országokat elsősorban a balkáni útvonal érinti, túlnyomórészt közel-keletiek, de voltak már migránsok Sri Lankáról és más távoli területekről is. Elmondta, az európai migrációs paktum szerint egy nagy tábort kellene létrehozni, ahol eldöntik, ki léphet be Európába, de a magyar kormány határozott véleménye az, elég gyorsan ki lehet deríteni ezt az információt az emberekről. Bakondi György említést tett az olaszországi helyzetről is. Az Európai Bizottság elnöke nemrégiben látogatást tett Lampedusa szigetén, ahol a helyzet kritikus már. Most az olasz kormány zárt táborok létrehozását tervezi, aminek kapcsán a főtanácsadó megjegyezte, Magyarországgal szemben eljárást indított az EU annak idején a tranzit zónák miatt, amiket meg is kellett szüntetni. Most ezeket a táborokat több ország figyeli, például a nem EU tag Szerbia is, ahol nyílt táborok vannak, ami egyre komolyabb problémát okoz az ottani lakosságnak. Egyre nagyobb feszültségek vannak.
Az ukrán gabona ügye egy újabb fontos ügy, ahol a fejünk fölött akarnak döntéseket hozni, mások elvárásai, mások érdekei alapján a mi kárunkra. Még egy ok, hogy változást érjünk el az uniós politikában – hangsúlyozta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára az ukrán gabona körüli viták kapcsán a közösségi oldalára feltöltött videóban. A politikus azt mondta: „az Európai Bizottság magasról figyelmen kívül hagyja a gazdák helyzetét, a nemzeti kormányok elvi álláspontját, főleg, ha kelet-európai államokról van szó.” „Nem szeretnénk kockáztatni a magyarok kenyerét” – jelentette ki Dömötör Csaba, aki rámutatott, hogy Brüsszel a kelet-európai tagállamok „hangos kérése” ellenére sem hosszabbította meg az ukrán gabonastopot, mindeközben az Európai Bizottság elkezdte fellazítani a génmódosított növények uniós szabályozását.
Külföldi hírek:
Miután zsidók ezrei mentek fel a Templom-hegyre szukkot ünnepén, kemény kritika hangzott el az askenázi ultraortodox Degel Hatora elnökétől, Mose Gafni képviselőtől, aki bejelentette, követeli a kormánytól, hogy zárja be a helyszínt a zsidók elől azzal az indokkal, hogy odamenni bűn. Az ultraortodox zsidók, köztük a főrabbinátus, úgy vélik, hogy a zsidóknak nem szabad felmenniük a Templom-hegyre, mert a hely szent, a mai zsidók pedig tisztátalanok. A Templom-hegy a zsidó vallás legszentebb helye, az első és a második templom helyszíne. Az 1967 után létrejött status quo értelmében a Templom-hegyet a Waqf irányítja Jordánia védnöksége és Izrael ellenőrzése alatt. A zsidók bár látogathatják, de nem imádkozhatnak a helyszínen. Az al-Aksza mecset az iszlám harmadik legszentebb helye, a Templom-hegy déli oldalán található, nem messze az aranykupolás Sziklamecsettől. Gafni szavai közvetlen támadást jelentenek Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter ellen, aki azon dolgozik, hogy a nap minden órájában megnyissák a Templom-hegyet a zsidók számára, és imák tartására. Ben-Gvir egyébként éppen a héten üdvözölte a szent helyre látogató zsidók számának növekedését.
Mohammed Szaúd szaúdi blogger, aki még egy szukkát is épített rijádi otthonában és meghívta az országban tartózkodó Slomo Karhi izraeli kommunikációs minisztert, titokzatos eltűnéséről számolt be a Kan közszolgálati műsorszolgáltató. Szaúd Benjámin Netanjahu miniszterelnök lelkes támogatásáról vált híressé. Karhi miniszter a szaúd-arábiai útjával kapcsolatos üzenetében korábban kijelentette, hogy találkozni kíván a bloggerrel, akit Izrael barátjaként jellemzett, az otthonában. Azonban, az elmúlt két napban Szaúd eltűnt. Kedd délelőtt tíz órakor posztolt utoljára egy videót és egy képet Karhiról, amint a szállodájában imádkozik. Ráadásul később több sajtóorgánumnak is interjút adott volna, de az interjúkat lemondták, mert nem lehetett elérni. Egyelőre nem lehet biztosan megmondani, mi okozta Szaúd hirtelen eltűnését, és letartóztatták-e, de az sem lehetetlen, hogy a rijádi hatóságok nem nézték jó szemmel a közösségi médiában tapasztalt, a normalizációval összefüggésbeli közelmúltbeli magatartását, és talán azt a szándékát sem, hogy találkozna Karhi miniszterrel, és úgy ábrázolja magát, mint aki hivatalosan Szaúd-Arábiát képviseli.
A világ megszabadul egyes országok diktatúrájától, amelyek megpróbálnak másokat gazdasági rabságba taszítani – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a dél-oroszországi Szíriusz központban a III. pénzügyi biztonsági nemzetközi olimpián. „A világ fokozatosan megszabadul annak a pénzügyi és gazdasági modellnek a diktatúrájától, amelynek célja csak az, hogy adósságba, rabszolgaságba hajtson, gazdasági gyarmattá változtasson, a világnak egész régióit megfossza a fejlődéshez szükséges erőforrásoktól” – hangoztatta az orosz államfő. Putyin a világ fizetőeszközeinek jelenlegi rendszerét pénzügyi piramishoz hasonlította, amelynek csúcsán egyes országok vezetői állnak. Mint mondta, ez nem felel meg az emberiség többsége érdekeinek. Kitért az ázsiai és közel-keleti központi bankok projektjére is, amely lehetővé teszi a digitális valuták kibocsátását és cseréjét. „Egyetlen harmadik félnek sincs lehetősége a visszaélésre, hogy a fizetésekbe beavatkozzon, beleértve például egy tranzakció blokkolását, számlák befagyasztását, mások pénzének vagy vagyonának eltulajdonítását” – hangoztatta.
Az uniós intézmények vezetői Ukrajna támogatását és az azeri–örmény béke fontosságát emelték ki az Európai Politikai Közösség (EPC) granadai találkozóján. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy a megbeszélések középpontjában Ukrajna támogatása áll, meggyőződése szerint az Európai Politikai Közösség továbbra is elkötelezetten támogatja Kijevet. A találkozón újabb egyértelmű üzenetet küldenek Vlagyimir Putyin orosz elnöknek arról, hogy nem tűrnek el agressziót szuverén államok ellen – szögezte le. Hangoztatta azt is, hogy az EU-ban jelentősen csökkentek az energiaárak. Ez azt mutatja, hogy az uniónak sikerült felülemelkednie a válságon, amelyet Oroszország okozott a fosszilis energiával való zsarolással. Az orosz függőségtől való megszabadulás érdekében uniószerte jelentős befektetésekről döntöttek a megújuló energiákba. Kitért a hegyi-karabahi helyzetre is: hangoztatta, hogy az EU támogatja Örményországot, és segít kielégíteni a humanitárius szükségleteit. Bejelentette, hogy az unió megduplázza, 10,4 millió euróra növeli humanitárius támogatását, és már döntött 15 millió eurónyi közvetlen költségvetési segítségről is Jerevánnak. Kiemelte: az unió párbeszédre szólít Hegyi-Karabah ügyében, és elítéli a fegyveres beavatkozást.
Lengyelország „kemény nemet” fog mondani az illegális bevándorlók befogadására, és konkrét tervet mutat be a migráció kezelésére az Európai Politikai Közösség granadai csúcstalálkozóján – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az Andrzej Duda államfővel közösen. A „brüsszeli diktátum” nem oldja meg a migráció problémáját, hanem „újabb problémákat teremt” – mondta a granadai csúcstalálkozó előtt tartott sajtótájékoztatón, ahol az uniós migrációs csomag „kemény” megvétózását ígérte. Mateusz Morawiecki és Andrzej Duda egyaránt arra szólította fel a lengyel választókat, hogy vegyenek részt az október 15-i parlamenti választásokkal egy időben tartandó, a migránsok elosztásáról szóló népszavazáson.
Hamarosan Budapestre látogat Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egyészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter a közösségi-oldalán. Szijjártó Péter, miután Genfben találkozott Tedrosz Adhanom Gebrejeszusszal, azt írta, hogy már régóta dolgoznak együtt, hiszen korábban hazájának a külügyminisztere volt és oda datálódik vissza a kapcsolatuk.”Mindig nagyra becsültem a munkáját, képes volt a WHO-t megtartani politikamentes, professzionális szervezetként és ez a koronavírus legyőzésében nagyon fontos volt” – fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette: ismét egyetértettek abban, hogy az emberek egészségének megvédésének semmi köze a geopolitikához, a vírusok nem ismernek sem határokat, sem politikai megközelítést, sem geopolitikai konfliktusokat, így az emberek egészségének védelme érdekében egységes globális fellépésre van szükség. „Az egészségügy területén nincs helye a Kelet-Nyugat vitának” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
A brit miniszterelnök szerint a brit EU-tagság megszűnése óta lendületesebben növekszik a brit gazdaság teljesítménye, mint a nagy EU-gazdaságoké. Sunak, aki a kormányzó Konzervatív Párt Manchesterben rendezett éves kongresszusának zárónapján szólalt fel, bejelentette azt is, hogy az utóbbi évtizedek messze legnagyobb brit infrastrukturális beruházását, a Londontól eredetileg éppen Manchesterig tervezett nagysebességű vasútvonal kiépítését a kormány jelentős részben törli. Rishi Sunak aki miniszterelnökként és a Konzervatív Párt vezetőjeként először vett részt tory kongresszuson közölte: az így felszabaduló 36 milliárd fontot, azaz mintegy 16 200 milliárd forintot több száz egyéb infrastrukturális fejlesztésre fordítják majd az észak-angliai térségben.
Időjárás:
Ma egy hidegfront hatására mindenütt felerősödik a szél.
Este mindenütt kitisztul az ég, folytatódik a viharos szél.
A hőmérséklet jellemzően 20 – 25 fok körül alakul.














