Híradó – vasárnap – 2023.10.01 HetiTV

Híradó – vasárnap – 2023.10.01 HetiTV

 

Köszöntöm önöket.
Sebes György vagyok a hírekkel.
Ez a Heti TV Híradója.

Főbb híreink:

A miniszterelnök szerint 2024 a gazdaság visszaépítésének éve lesz.

Veszélyeztetné az üzemanyag-ellátást, ha újra árstopot vezetnének be.

Sikertörténet a magyar-kínai együttműködés – mondta a külügyminiszter.

200 helyszín, 2500 program – sikeres volt a Kutatók Éjszakája.

És most a részletek:

„Pontos elszámolás, hosszú barátság, a nyugdíjasok számíthatnak ránk" – mondta a
miniszterelnök, amikor bejelentette, hogy novemberben nyugdíj-kiegészítést fizet a
kormány. Egyúttal azt is közölte, hogy az érintettek akkor csaknem fél havi nyugdíjjal
többet kapnak. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ismertetéséből viszont
kiderült, hogy az összeg a havi ellátás hozzávetőleg egyharmadával lesz nagyobb.
Gulyás Gergely elmondta, hogy a januári 15 százalékos nyugdíjemelést 3,5
százalékkal kell kiegészíteni. Ez a matematika sajátosságai miatt 3,1 százalékos
emelést jelent. A miniszter hozzátette, a mintegy két és félmillió nyugdíjas esetén a
költségvetésből ez mintegy 190 milliárd forintos pluszkiadást igényel.

A miniszterelnök bízik benne, hogy 2024 a gazdaság visszaépítésének éve lesz.
Orbán Viktor szerint a harmadik negyedévben már megindult a bérek és a gazdaság
növekedése és nőtt a gazdaság versenyképessége is. Mint mondta, a magyar nemzeti
banknak beletört a bicskája az infláció elleni küzdelembe, ezért a kormány átvette ezt
a feladatot. Úgy fogalmazott, bicska helyett ehhez fejsze kellett, vagyis a
hagyományos eszközöktől eltérően kellett kezelni a helyzetet és sikerrel is jártak. Így
megkezdődött az infláció letörése és Orbán Viktor úgy látja, jogos a remény, hogy a
pénzromlás az év utolsó hónapjaira egyszámjegyű lesz. Emlékezetes, hogy a hazai
infláció egyelőre több mint kétszerese az uniós tagállamok átlagának.

Egy energetikai szakértő szerint másfél hét alatt leállna a normális üzemanyag-
ellátás, ha a kormány újra árstopot vezetne be. Holoda Attila úgy vélte, ezt nem
fogják meglépni, mert tisztában vannak a veszélyekkel, vagyis azzal, hogy rengeteg
benzinkutas azonnal bezárna. A hatósági ár kérdése azután merült fel, hogy a
gazdaságfejlesztési miniszter a héten tárgyalt a MOL vezetőivel. Nagy Márton közölte,
hogy minden lehetséges eszközzel tompítani kívánja az üzemanyagárak növelését és
havi rendszerességgel kér jelentést az ágazat szereplőitől az árak mielőbbi
moderálására tett lépésekről. Azt is megállapították egyébként, hogy az árak
emelkedése nemzetközi és országspecifikus tényezőkre vezethető vissza. Ugyanakkor
jelezték, hogy Magyarországon stabil és biztonságos az üzemanyagellátás.

Az oktatást is irányító Belügyminisztérium parlamenti államtitkára nem aggódik
amiatt, hogy túl sok pedagógus távozik szakmájából a státusztörvény miatt. Az
érintetteknek péntekig kellett jelezniük, ha nem kívánják az új jogállás szerint
folytatni a munkájukat. Rétvári Bence közölte, a jövő hét közepén lehet
megállapítani, hányan adták be összesen a felmondásukat a júliusban elfogadott
jogszabály nyomán. A Pedagógusok Szakszervezetének adatai szerint több mint 34
ezer szakember hiányzik a közoktatásból, közülük 20 ezer pedagógus, valamint 14
ezren a nevelő és oktató munka segítői. Rétvári azonban úgy vélte, a
pedagógushiány relatív fogalom, sok olyan állam akad, ahol kevesebb a pedagógus,
mint Magyarországon.

A külügyminiszter igazi sikertörténetnek nevezte Magyarország és Kína eddigi
együttműködését. A kínai nemzeti ünnep alkalmából Szijjártó Péter úgy fogalmazott,
mára a két ország között „stratégiai, átfogó és baráti kapcsolatrendszer" jött létre.
Európán kívül Kína lett Magyarország első számú kereskedelmi partnere. Eközben a
közép-európai térségben ide érkezik a legtöbb beruházás Kínából, ami
nagymértékben segíti, hogy a magyar gazdaságot a nehéz körülmények közepette is

növekedési pályán lehessen tartani. Szijjártó Péter „kifejezetten veszélyesnek és
károsnak" nevezte azokat a hangokat, amelyek az európai és a kínai gazdaság
szétválasztását sürgetik. Szerinte a minél szorosabb együttműködés hozzájárul, hogy
az Európai Unió mielőbb visszanyerhesse elveszített versenyképességét.

A magyar kormány bízik benne, hogy a tegnapi szlovákiai és a két hét múlva
esedékes lengyelországi választás után találkoznak a visegrádi négyek
miniszterelnökei. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint az érdemi
együttműködést nagy mértékben meghatározzák a két választás eredményei. A
tegnapi szlovákiai voksolás egyik fő esélyese a kormányfői tisztséget korábban már
többször betöltő Robert Fico pártja, a Smer volt. Szakértők azonban rámutattak, a
győzelem sem jelenthetné egyértelműen, hogy Fico alakíthat kormányt, mert ehhez
nehezen találna koalíciós partnereket. A közvélemény-kutatások szerint a szlovákiai
magyarok Szövetség nevű pártjának kevés esélye volt, hogy képviselői bejutnak a
150 tagú pozsonyi parlamentbe.

Spanyolországban még két hónap áll a pártok rendelkezésére, hogy működőképes
kormányt hozzanak létre, ha nem sikerül, ismét választásokat kell tartani. A júliusi
voksoláson győztes konzervatív Néppárt elnöke, Alberto Núnez Feijóo a héten hiába
kísérletezett azzal, hogy miniszterelnökké válasszák. A parlament többsége ugyanis
leszavazta, hiába ígért többek között adócsökkentést és a büntető törvénykönyv
szigorítását. VI. Fülöp spanyol királynak tehát most újabb miniszterelnök-jelöltet kell
felkérnie. Az ügyvivő kormányfő, Pedro Sánchez – a választásokon második helyen
végzett Szocialista Munkáspárt főtitkára – már korábban jelezte, megpróbálkozna a
kormány megalakításával. Neki egyébként több esélye is lenne rá, mert számíthat hét
katalán képviselő támogatására és így már meglenne a parlamenti többsége.

A NATO főtitkára úgy látja, hogy az ukrán erők jól állnak az Oroszország elleni
háborúban. Kijevi látogatásán Jens Stoltenberg úgy fogalmazott, az ukránok
"fokozatosan teret hódítanak" az országot támadó orosz csapatokkal szembeni
ellentámadásban. Volodimir Zelenszkij államfővel elsősorban a légvédelem
erősítéséről tárgyalt. Ugyanez volt a téma a brit és a francia védelmi miniszter kijevi
megbeszélésein. Valamennyien arról beszéltek, nyomást kell gyakorolni az
agresszorra, hogy Oroszország visszavonuljon, de ehhez szükséges Ukrajna légi
pajzsának megerősítése. Emlékezetes, hogy a nyáron Litvániában tartott NATO-
csúcstalálkozón kiálltak Ukrajna további támogatása mellett.

A palesztin kérdés központi szerepet játszik Izrael és Szaud-Arábia tervezett
megállapodásában, amelyet amerikai közvetítéssel próbálnak tető alá hozni. Ez derült
ki az izraeli kormányfő múlt heti washingtoni látogatása után. A Walla hírportál
értesülése szerint Benjamin Netanjahu már nem ellenez annyira egy izraeli-palesztin
kétállami megállapodást, mint korábban. Állítólag azt is megerősítette, hogy a
palesztinoknak részt kell venniük az amerikai-izraeli-szaúdi egyezségben, de nem
lehet vétójoguk. Azt viszont nem ismerte el, hogy hajlandó lenne egy esetleges
békemegállapodásra a palesztinokkal. Miután az álláspontok még elég távoliak,
bármilyen egyezség létrehozása hosszú időbe telhet.

Izraelt is bevették az Egyesült Államok vízummentességi programjába. Ezt közölték
Antony Blinken amerikai külügy- és az amerikai Egyesült Államok Alejandro Nicholas Mayorkas  belbiztonsági minisztere, Jeruzsálem már több éve próbált csatlakozni a
programhoz, de korábban nem teljesítette a feltételeket. Hosszan tárgyaltak ezekről,
az amerikaiak többek között azt akarták elérni, hogy a palesztin származású amerikai
állampolgárok szabadon beléphessenek Izraelbe etnikai származásuktól függetlenül.
Izrael most a 40. ország lett a vízummentességi listán. Egyelőre azonban az izraeli
állampolgároknak még vízumot kell igényelniük az amerikai utazáshoz. Várhatóan
november végétől, egy elektronikus kérdőíves rendszer üzembe helyezése után
lesznek jogosultak arra, hogy üzleti vagy turisztikai céllal vízum nélkül beutazzanak
legfeljebb 90 napra az Egyesült Államokba.

A Nigerben két hónapja puccsot végrehajtó katonák jelentős nemzetközi sikert
könyvelhettek el. Franciaország ugyanis visszahívta diplomatáit a nyugat-afrikai
országból és megszűntette a katonai együttműködést is egykori gyarmatával.
Nigerben mintegy 1500 francia katona tartózkodik. A francia államfő közölte, hogy
továbbra is az ország „egyetlen legitim vezetőjének" tekinti a puccsisták által két
hónapja fogva tartott Mohamed Bazoum elnököt. Emmanuel Macron úgy fogalmazott,
Franciaország „nem lesz a puccsisták túsza”, nem ismeri el az új vezetést. A
hatalomátvétel jelentős csapást mér Franciaország terrorizmusellenes műveleteire a
Száhel-övezetben, és a francia befolyásra a régióban.

Budapesten ma zárul a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expo és
élményprogram. Az esemény fővédnöke, Áder János, volt államfő arra hívta fel a
figyelmet, hogy összhangban kell tartani a fejlődés három egymástól
elválaszthatatlan tényezőjét, a társadalmat, a környezetet és a gazdaságot. Úgy
vélte, a klímaváltozás, a vízválság, a biológiai sokféleség csökkenése, a termőföldek
kimerülése és az erdők pusztítása stresszhelyzetet teremtett az emberiség számára.
Ezért meg kell találni az alkalmazkodás különböző formáit. Áder János rendkívül

veszélyesnek nevezte, hogy a jelenlegi tempó mellett a felmelegedés mértéke nem
tartható másfél fok alatt, de már a két fok is kérdéses.

Országszerte csaknem kétszáz helyszínen, mintegy 2500 programmal várták a
tudomány iránt érdeklődőket a péntekről szombatra megrendezett Kutatók
Éjszakáján. A program legfontosabb céljának azt nevezték, hogy a kutatók munkája
vonzóvá váljon a fiatalok számára. A Műegyetemen előadást tartottak a mesterséges
intelligencia etikájáról, valamint arról, hogy ki felel a Facebookon megjelenő
tartalmakért. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen volt esztétikai önismereti
műhely, kocsmakvíz, és beszélgetés a társadalmi traumákról. Magyarországon először
17 évvel ezelőtt rendezték meg a Kutatók Éjszakáját. Azóta hagyománnyá vált, hogy
kutatóintézetek, egyetemek, könyvtárak, levéltárak, múzeumok, hatósági
laboratóriumok megnyitják kapuikat a nagyközönség előtt.

Még mindig nincs vége az őszi nyárnak. Ma is napos idő várható gomoly- és
fátyolfelhőkkel. Csapadék nem valószínű. Többfelé megélénkül az északi,
északnyugati szél. A hőmérséklet napközben 19 és 25 fok között alakul, estére pedig
7 és 15 fok közé hűl le a levegő. A jövő hét elején is tart még ez a kellemes idő.

Eddig tartott a híradó. További információkat találnak két honlapunkon, a Hetitv.com
és a Breuerpress.com portálon. Köszönöm figyelmüket.