Ma naplementekor veszi kezdetét és holnap estig tart a zsidóság egyik legnagyobb ünnepe, a Jom Kippur

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.09.24.Holnap kezdődik az országgyűlés őszi ülésszaka, mégpedig Orbán Viktor beszédével.

Elképzelhető, hogy a kormány csak novemberben dönt a nyugdíjkorrekcióról.

Izraelben vitát váltott ki a szaudi kapcsolat normalizálása.

Nem hibáztak a rendőrök az esztergomi robbantás előtt.

Hírek:

A miniszterelnök beszédével kezdődik holnap az országgyűlés őszi ülésszaka. Orbán Viktor a hagyományoknak megfelelően értékeli az utóbbi hónapok eseményeit. A kormánypárti frakciók hét közepén tartott esztergomi ülésén már kijelölte a kétharmados többség feladatait. Közölte, hogy a jövő tavasszal esedékes európai parlamenti és önkormányzati választás tétje Magyarország szuverenitásának megőrzése. Úgy vélte, politikai, gazdasági és kulturális téren is veszély fenyegeti az önálló magyar politikát. A Soros-birodalmat és a brüsszeli bürokráciát jelölte meg a fő ellenségnek és leszögezte, hogy- idézem – a kesztyűt fel kell venni minden egyes témában, nem szabad engedni Magyarország döntési szabadságából.

Egyelőre nem szerepel a parlament napirendjén Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálása. Az erről szóló javaslatot a kormány ugyan már egy éve benyújtotta, de azóta különböző ürügyekkel elhalasztották megvitatását. Kocsis Máté most azt közölte, csekély esélyt lát arra, hogy ősszel szavazzanak a kérdésről. Kijelentése azért is figyelemre méltó, miután a magyar és az amerikai kormány képviselői az ENSZ e héten nyílt közgyűlése előtt tárgyaltak az ügyről. Az amerikai védelmi tárca egyik magas rangú vezetője ezután azt közölte, hogy mind a török, mind a magyar kormány jelezte: a jövő hónapban törvénybe iktatja Svédország NATO-csatlakozását. A svéd tagságot már csak ez a két ország blokkolja.

Elképzelhető, hogy a nyugdíjasok mégsem kapják meg az inflációs számok alapján kiszámított emelést novemberben. A pénzügyminiszter ugyanis megváltoztatta egy héttel korábbi közlését, amely szerint már e hónap végén döntenek a törvény által előírt korrekcióról. Varga Mihály elmondta, meg akarják várni a jegybank inflációs prognózisát, amely egyébként a jövő héten esedékes. Ennek ellenére lehetséges, hogy csak novemberben döntenek a nyugdíjak kiegészítéséről. A miniszter elismerte, hogy nehéz helyzetben van a költségvetés, márpedig az adókedvezmények és családtámogatási intézkedések kiterjesztése ezzel függ össze. Amennyiben a nyugdíjakat négy százalék körüli összeggel kell majd emelni, akkor az legalább 200-220 milliárd forintnyi plusz kiadást jelent a költségvetésnek.

Eközben a pénzügyminiszter és a jegybank elnöke ismét egymásnak feszült Egerben a közgazdász vándorgyűlésen. Varga Mihály többek között arról beszélt, hogy a kormány fenn akarja tartani a fiskális szigort és csökkenteni a hiányt. A korábbi kijelentésekkel ellentétben nem a háborút és a szankciókat említette az infláció fő okának, hanem a magyar gazdaság energiakitettségét. Ugyanakkor elismerte, hogy a szigor eddig nem volt jellemző: mind a jegybank, mind a kormány öntötte a pénzt a gazdaságra. Matolcsy György „gazdaságpolitikai tömegbalesetnek” nevezte a rendkívül magas magyarországi inflációt. Nem pusztán az aszályt és az energiaárakat tette felelőssé a történtekért, szerinte ugyanis a kormány lépései növelték az inflációt. Úgy fogalmazott: lehet, hogy tüzet akartak oltani, csak éppen olajjal.

A magyar államfő szerint a világ országainak együtt kellene működniük az ukrajnai béke és biztonság ösztönzésében. Novák Katalin egyúttal közölte, Magyarország támogat minden olyan kezdeményezést, amely megteremti egy tartós tűzszünet lehetőségét Ukrajnában, és utat nyit egy fenntartható és igazságos béke felé. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában arról is beszélt, hogy a jelenlegi háború közvetlenül fenyegeti Európa biztonsági struktúráját is. Az államfő vezette a héten nyílt ENSZ közgyűlésen a magyar delegációt és felszólalt a plénumon is. Közben tárgyalt több államfővel, majd hivatalos látogatást tett az Egyesült Államokban. Többek között felkereste Texas államot, ahol megbeszélést folytatott Greg Abbott kormányzóval is.

Lengyelország ugyan továbbra is támogatja Ukrajnát, de azt nem engedi meg, hogy a gabonaexport miatt destabilizálják a lengyel piacot. Ezt közölte a lengyel kormányfő, aki azt is bejelentette, hogy már nem szállítanak hadfelszerelést Ukrajnának. Mateusz Morawiecki kijelentését utólag a kormányszóvivő pontosította, mondván, országa csak szerződéses kötelezettségeit teljesíti. A feszültség kiváltó oka, hogy Ukrajna bepanaszolt három uniós országot a Kereskedelmi Világszervezetnél, amiért fenntartották az ukrán gabona importjára vonatkozó tilalmat. Lengyelország mellett ugyanis Magyarország és Szlovákia is szembe szállt ily módon az Európai Bizottság múlt heti döntésével. Néhány napja a magyar, majd a bolgár gazdák is tüntettek az ukrán gabona ügyében hozott uniós döntések ellen.

Izraelben újabb belpolitikai feszültséghez vezetett egy nemzetközi probléma. A Washingtonban tárgyaló izraeli kormányfő ugyanis arra kérte országa vezető nukleáris és biztonsági szakértőit, hogy működjenek közre Szaúd-Arábia amerikai irányítású urándúsítási programjában. Benjamin Netanjahu többek között a rijadi vezetéssel készülő egyezségről is tárgyalt Joe Biden amerikai elnökkel. Az amerikaiak ugyanis közvetítenek a két ország diplomáciai kapcsolatainak normalizálása érdekében. Az izraeli ellenzéket vezető Jaír Lapid, volt kormányfő viszont úgy vélte, a készülő megállapodás veszélyezteti Izrael és a régió biztonságát. Szerinte semmilyen szintű urándúsítást sem szabad engedni Szaúd-Arábiának.

A brit uralkodó új „antant” létrejöttét szorgalmazta a klímavédelem terén párizsi látogatásán. III. Károly nem véletlenül emlegette az antantot, hiszen a két ország jövő áprilisban ünnepli az entente cordiale, azaz a szívélyes egyetértés megkötésének 120. évfordulóját. Az volt a későbbi európai szövetségi rendszer alapja. A király a parlament felsőházában beszélt, a szenátorok felállva ünnepelték őt. III. Károly három napos látogatás tett Franciaországban. Emmanuel Macron elnök a versailles-i kastélyban több száz vendég társaságában állami vacsorán fogadta őt. A két államfő pohárköszöntőjében a történelmi francia-brit barátságot és szövetséget méltatta. A brit királyi pár és a francia elnöki pár felkereste a négy éve tűzvész áldozatául esett párizsi Notre-Dame-székesegyháznál is, ahol találkoztak a felújítást végző szakemberekkel is.

Olaszországban pontosan egy éve győzött a választáson a jobboldal. A kormányfő pártja, az Olasz Testvérek nemzeti gyűlésén méltatta az egy év alatt elért eredményeket. Giorgia Meloni az olaszok érdekeinek védelmét nevezte kormánya első számú feladatának. Úgy vélte, a politikai küzdelmek továbbra sem csitulnak, újabb támadásokra számít. Ezzel együtt jövőre el akarja indítani az elnöki köztársaság bevezetését előkészítő alkotmányos reformot, valamint adó- és igazságügyi reformot terveznek. Emlékeztetett, hogy jövőre Róma veszi át a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő G7-csoport vezetését. Kiemelte, hogy kormánya változatlanul szembe kíván nézni a migráció évtizedek óta megoldatlan kérdésével.

Az Európai Unió bízik benne, hogy véget érnek a harcok Hegyi-Karabahban és tiszteletben tartják a tűzszünetet. Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő átfogó és átlátható párbeszédet szorgalmazott az érintett felek között. Azerbajdzsán kedden indított „terrorelhárító” műveletet a főleg örmények lakta, azeri területen található, de vitatott hovatartozású dél-kaukázusi Hegyi-Karabahban. Az örmény kormányfő szerint etnikai tisztogatásról van szó, és az örmény hadsereg nem vesz részt a harcokban. Szerdán tűzszüneti megállapodás jött létre, utána a bakui kormány megkezdte a tárgyalásokat az örmény szakadárokkal. Az unió felszólította Azerbajdzsánt arra is, hogy erősítse meg egyértelmű elkötelezettségét Örményország területi integritása mellett.

A jövő év végén vagy 2025 elején indul az újabb magyar űrhajós a világűrbe. Ezt erősítette meg a külgazdasági és külügyminiszter, miután Austinban szerződést írt alá az amerikai űrkutatási hivatallal, a NASA-val szorosan együttműködő Axiom Space nevű vállalattal. Ennek alapján véglegessé vált, hogy Magyarország hosszú évtizedek után ismét embert küldhet a világűrbe – közölte Szijjártó Péter. Jelenleg még négy magyar űrhajósjelölt van versenyben, ők a jövő hónapban kezdik meg a képzéseket Austinban és Houstonban. A helyszíni tesztelések első fázisa után szűkül a lista két főre, és csak közvetlenül az űrrepülés előtt döntenek arról, ki lehet a második magyar űrhajós, aki egyébként harminc napot tölt majd el a Nemzetközi Űrállomáson.

Az ügyészség szerint a Terrorelhárítási Központ munkatársai minden szakmai protokollszabályt betartottak a szerdai esztergomi akciónál, amelyben életét vesztette egy rendőr. A TEK főigazgatója elmondta, hogy a kommandósok az akció közben minden technikai eszközt megfelelően használtak és szakszerűen felsorakozva kezdték meg a behatolást. Előtte négy és fél órán át tárgyaltak a fenyegetőző férfivel, aki egyszer sem közölte, hogy robbantásra készül. Hajdu János kijelentette, hogy az események láncolatából úgy tűnt: a férfi úgy tervezte el, ha kell, a rendőrökkel együtt hal meg. Ez így is történt, de a robbanásnál meghalt egy rendőr, Kónya Gábor Lajos is, akit hősi halottnak nyilvánítottak.

Ma naplementekor veszi kezdetét és holnap estig tart a zsidóság egyik legnagyobb ünnepe, a Jom Kippur, vagyis az engesztelés ünnepe. Ilyenkor a vallásos zsidók a szokásosnál többet imádkoznak és 25 órás böjtöt tartanak, még vizet sem vehetnek magukhoz. A nap elnevezése arra a Tórában olvasható történetre utal, amely szerint Isten megbocsátotta Izrael fiainak az aranyborjú imádásának bűnét, amit akkor követtek el, mikor Mózes épp a bálványimádás tilalmát is tartalmazó kőtáblákat vette át Istentől. Szokás minden haragossal még Jom kippur előtt megbékélni, hiszen csak így várható el, hogy az Örökkévaló is megbocsássa a vele szemben elkövetett bűnöket.

Időjárás:

Ami pedig az időjárást illeti, a hétvégére ezúttal elromlott az idő. Közepesen vagy erősen felhős lesz az ég és többfelé várható jelentős mennyiségű csapadék. Élénk, helyenként viharos lesz a szél. A hőmérséklet 16 és 28 fok között alakul, keleten lesz melegebb. Estére 11 és 18 fok közé hűl le a levegő. A hét elején visszatér a késő nyár.