A költségvetés elfogadásának politikai és szakmai üzenete is van

A költségvetés elfogadásának politikai és szakmai üzenete is van

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a Heti TV Pirkadat című műsorában beszélt az általuk megfogalmazott kritikákról, a büdzsé helyzetéről.

 

A Parlament a tavaszi ülésszak végén fogadta el e jövő évi költségvetést, aminek kapcsán a KT megfogalmazta saját véleményét, kritikáját. Kovács Árpád szerint a költségvetés elfogadásának politikai és szakmai üzenete is van, a jelenlegi kormány gyakorlata az, hogy már tavasszal elfogadtatják a következő évi költségvetést. Ezzel kapcsolatban a KT megfogalmazta kritikáit, hiszen a jelenlegi nehéz helyzetben nagyon nehéz akár fél évre is előre látni. A mindenkori kormány feladata az, hogy egy olyan költségvetést nyújtson be, amelyik egyszerre képes a lába elé nézni, és előre is tekinteni. A korán elfogadott költségvetés szülhet bizonytalanságokat, ahogy a szakember szerint az is, ami a különleges jogrend körül alakult ki, hiszen a kormány bármikor hozzányúlhat a büdzséhez. Mindez még ráadásul a tervezhetőséget is nehezíti. Kovács Árpád hozzátette, mindezekre felhívta a képviselők figyelmét is a plenáris ülésen, rájuk bízva a döntést.

A szakember kiemelte, a KT az idei költségvetés kapcsán is elmondta, annak helyzete nem egyszerű, az inflációs adatok is magasabbak a vártnál, amik problémát jelentenek. Ugyanakkor azt is hozzátette, nem mindig ellensége a mindenkori kormányoknak az infláció, hiszen sok mindent el lehet inflálni, például az adósságot is. Ami a jövő évi büdzsét illeti, azt a kritikák mellett is elfogadásra javasolta a Költségvetési Tanács, hiszen vannak benne pozitívumok is, mint az államadósság GDP arányos csökkenése. A KT nehéznek nevezte a jövő évi számok megvalósulását: a hat százalékos inflációt és a négy százalékos gazdasági növekedést, valamint szükség lenne a tervezett 2400 milliárd uniós forrás megérkezésére is. A jelenlegi helyzetben az államnak, ahogy az embereknek is, a fogyasztását csökkenteni kell.

Kovács Árpád külön beszélt az MNB helyzetéről, amelynek komoly veszteségei voltak, ám az is igaz, hogy mindezek a forint pozíciójának a megőrzése érdekében keletkeztek. A jegybanki törvény szerint ezt az összeget vissza kell pótolni, ám a szakember úgy látja, érdemes lenne ennek a törvénynek a módosítása abba az irányba, hogy a veszteséget felírják egy számlára, amit nem rögtön, egy éven belül kell visszafizetni. Ám az is igaz, ehhez szükség lenne az Európai Központi Bank hozzájárulására, és a szakember szerint erre most nincs nagy esély. Az uniós forrásokat illetően a KT elnöke elmondta, a magyar kormány nem tesz mást, mint azok beérkeztéig előfinanszírozást nyújt. Természetesen mindehhez más források is kellenek, amelyek magas kamatterheket jelentenek.

Végezetül Kovács Árpád kiemelte, a költségvetés benyújtása előtt a kormány több ponton is megfogadta a KT ajánlásait, így például a Nemzeti Bank esetében, ám az is igaz, a nagy kérdésekben továbbra is vita van. Ugyanakkor az elnök szerint a legrosszabb forgatókönyv esetén is a legfontosabb cél megvalósul: az államadósság GDP arányos csökkenése.