Az izraeli belbiztonsági miniszter védelmébe vette az önbíráskodó zsidó telepeseket

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.07.02.A miniszterelnök bízik benne, hogy augusztustól a bérek nagyobb mértékben nőnek, mint az árak.

A jövő évi költségvetésről és a státusztörvényről is szavaz a jövő héten a parlament.

A júliusi NATO-csúcson aligha vehetik még fel Svédországot.

Kijev után Moszkvában is tárgyalt a katolikus egyházfő békekövete.

Hírek:

Holnaptól három napos rendkívüli üléssel zárul az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A képviselők várhatóan pénteken szavaznak a jövő évi költségvetésről. A pénzügyminiszter többször is a védelemmel jellemezte a terveket. Varga Mihály azt mondta, háborús időkben olyan büdzsére van szükség, amely garantálja hazánk biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést. Az ellenzéki képviselők azt is vitatták, hogy szükség van-e ilyen korán elfogadni a költségvetést, amikor bizonytalan a gazdasági helyzet és egyáltalán nem biztos, hogy a tervek megvalósulhatnak. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a rendkívüli ülésszakot kezdeményező levelében többek között azt írta, hogy nem lehet őszre halasztani a szavazást, mert akkor késedelmet szenvednének fontos jogalkotói célkitűzések.

A miniszterelnök szerint az új gazdaságvédelmi akcióterv legfontosabb része a munkahelyek megőrzése. Hasonlóan fontosnak tartják a nyugdíjak értékének megőrzését is. Orbán Viktor kifejtette, hogy a kormány legutóbbi döntései húzzák lefelé az inflációt. Mint mondta, jó esélyt lát rá, hogy augusztustól a bérek nagyobb mértékben nőnek majd, mint az árak. Minderre jó eszköznek látják a kötelező akciózást, amely azokat a termékeket is érinti, amelyek augusztustól kikerülnek a korábbi árstop érvénye alól. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy – idézem – ez az év meggyötör bennünket, de erősebben jövünk ki belőle.

A gazdaságfejlesztési minisztert meglepte, hogy az infláció következtében a fogyasztás jobban visszaesett, mint amire számítottak. Nagy Márton elmondta, a háztartások kevesebb élelmiszert vásárolnak, minőséget is lefelé váltanak, és ezek a tendenciák nem jók. Úgy fogalmazott, ez visszaveti a növekedést, amely az idén lassul, másfél százalék körül lesz. Hozzátette, emiatt léptetett életbe a kormánytöbb új intézkedést. Többek között 200 ezer forintra emelték a SZÉP-kártya adható keretét, amit már hideg élelmiszerre is fel lehet használni. Nagy Márton bízik benne, hogy a következő időszakban az élelmiszer-infláció sokkal alacsonyabb szintre csökkenhet, jövőre pedig jelentős gazdasági fejlődés lesz.

Az országgyűlés a tervek szerint kedden szavaz a pedagógusok jogállását is megváltoztató törvényről. Az érdekképviseletek, különböző szervezetek, valamint a pedagógusok, a szülők és a diákok régóta tiltakoznak az új jogszabály ellen és újabb tüntetések is várhatók. Azt hangoztatták, hogy az oktatás gondjait ezzel nem lehet megoldani, ha pedig a kormánypárti többség rábólint a tervekre, akkor lényegében tönkre teszik a gyerekek jelenét és jövőjét. Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője arról beszélt, nyilván nem véletlenül húzták el nyár közepéig a szavazást, hiszen az érintettek most nyaralnak, tehát bizonyára kevesebben fognak tiltakozni. Az érdekképviseletek arra is rámutattak, az új törvény újabb lépés abba az irányba, hogy iskolákat szimplán gyermekmegőrző hellyé tegyék.

A Pedagógusok Szakszervezetének új elnöke eközben bejelentette, hogy mielőbb elkezdik az aláírásgyűjtést két népszavazási kérdésükhöz. Totyik Tamás emlékeztetett rá, hogy Gosztonyi Gábor alelnökkel összesen őt kérdésről akartak volna referendumot, de a Nemzeti Választási Iroda mindet elutasította. A Kúria viszont – fellebbezésük nyomán – kettőt mégis hitelesített. Az egyik a heti óraszám csökkentését célozza, a másik pedig arról szól, hogy az iskolákban helyben dönthessenek legalább a tantervi foglalkozások 30 százalékáról. Az aláírások összegyűjtésére a törvény 120 napot engedélyez s legalább 200 ezer embernek kell támogatnia a referendumot. Ez esetben a parlament köteles kiírni a népszavazást.

A Demokratikus Koalíció közölte, hogy a hétfői parlamenti ülésen ismét javasolják, hogy még a rendkívüli ülésen vegyék napirendre Svédország NATO-csatlakozásának jóváhagyását. A házbizottság ülésén a kormánypártok elutasították a kezdeményezést. Ez azt jelenti, hogy – a korábbi ígéretekkel ellentétben – az országgyűlés csak ősszel szavazhat az északi ország felvételéről. Így viszont a tíz nap múlva kezdődő litvániai NATO-csúcsértekezleten legfeljebb Finnországot üdvözölhetik a tagok között, Svédországot nem. Vadai Ágnes, a DK alelnöke úgy fogalmazott, a Fidesz az orosz és a török elnök érdekeit szolgálja, amikor tovább halasztja a már többször elnapolt ratifikációt.

Elemzők szerint mindez nem független attól, hogy a török államfő a héten közölte, Svédország még nem tett meg mindent, amit kértek tőle. A két ország képviselői többször is tárgyaltak a csatlakozás feltételeiről. Recep Tayyip Erdogan azonban azt mondta, Stockholm eddigi törvényalkotási lépéseit nem tartja elegendőnek a tagság támogatásához. Török vélemény szerint Svédország megtűri, sőt támogatta a sok országban terroristának minősített kurd szervezet tagjait saját területén. A magyar álláspont nem tartalmaz ennyire konkrét vádakat, Budapesten arra hivatkoztak, hogy több tiszteletet várnak a svédektől a kétoldalú kapcsolatokban.

Az új igazságügyminiszter-jelölt a korábbi hagyományoknak megfelelően akarja átalakítani a tárcát. Ez azt jelenti, hogy az európai uniós ügyekkel már nem kíván foglalkozni. A július végén távozó Varga Judit ugyanis e kérdéseknek is a felelőse volt. Tuzson Bence viszont a jogi szuverenitás védelmét és az ítélkezési gyakorlat áttekintését tartja fő feladatának. Elődje a jelenlegi tervek szerint a Fidesz listavezetője lesz az egy év múlva esedékes európai parlamenti választáson. Orbán Viktor meglehetős gyorsasággal fogadta el lemondását és jelölte ki utódát, aki pillanatnyilag a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára. Varga Judit lelépésével ismét nem lesz női minisztere a kormánynak. Az európai ügyek várhatóan a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez kerülnek.

Az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcsértekezletén jelentős viták voltak a korábban elfogadott költségvetés megváltoztatásáról, valamint az új migrációs és menekültügyi paktumról. Orbán Viktor mindkét kérdésben fenntartásait hangoztatta. Szerinte az unió Ukrajna támogatása ügyében teljesítőképessége határára ért. Úgy vélte, rossz célokra használtak fel hatalmas összegeket. Megismételte, hogy a magyar álláspont szerint inkább a tűzszünet és a béke érdekében kellene mindent megtenni. Úgy fogalmazott, a migrációs kvóta-rendszer ügyében Magyarország szabadságharcot folytatott és ebben számíthatott több ország támogatására.

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint a múlt hét végi oroszországi események gyengítették az orosz elnök hatalmát. Josep Borrell azonban hozzátette, egy gyengébb Vlagyimir Putyin még nagyobb veszélyt jelent. Mint mondta, eddig Oroszországra azért tekintettek fenyegetésként, mert nagy katonai erőt vetett be Ukrajnában, most viszont a belső instabilitás miatt vált kockázati tényezővé. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár úgy nyilatkozott: a Wagner csoport meghiúsult lázadása jelzi az orosz rendszeren belüli megosztottságot. Mint mondta, ebben a helyzetben még fontosabb Ukrajna támogatása.

Kijev után Moszkvában is tárgyalt a katolikus egyházfő békekövete. Matteo Zuppi olasz bíboros többek között az orosz elnök külpolitikai tanácsadójával tárgyalt és felkereste Kirill orosz ortodox pátriárkát is. Három hete az ukrán fővárosban Volodimir Zelenszkij elnök is fogadta őt. Az olasz katolikus püspöki konferencia elnökét, a bolognai érseket Ferenc pápa bízta meg, hogy igyekezzen elérni az ukrajnai konfliktus lezárását. A Kreml szóvivője nagyra értékelte a Vatikán erőfeszítéseit és kezdeményezéseit az ukrajnai válság békés megoldására. Az viszont egyelőre nem derült ki, hogy a békemissziónak lehet-e bármilyen kézzel fogható eredménye.

Az izraeli belbiztonsági miniszter védelmébe vette azokat az önbíráskodó zsidó telepeseket, akik otthonokat és autókat gyújtottak fel palesztin falvakban, hogy megbosszulják az Eli nevű zsidó telep elleni kettős terrortámadást. Itamar Ben Gvir lényegében rendben lévőnek tartotta az erőszakos szélsőségesek akcióit. Mindez azon a tanácskozáson hangzott el, amelyet a miniszterelnök hívott össze, miután a telepesek már az izraeli biztonsági erőket is fenyegetik. Benjamin Netanjahu azzal érvelt, hogy az események Izrael nemzetközi legitimitását veszélyeztetik. Megfigyelők szerint a történtek azt jelzik, hogy a jobboldali kormányfő – parlamenti többségének megőrzése érdekében – ki van szolgáltatva szélsőjobboldali koalíciós partnereinek.

Franciaországban a hét második felében is folytatódott az erőszakba torkolló tiltakozáshullám. Csaknem 50 ezer rendőrt vezényeltek ki, hogy megfékezzék a zavargásokat. Ezeket az váltotta ki, hogy Párizs egyik elővárosában, Nanterre-ben egy rendőr lelőtt egy 17 éves algériai származású fiatalembert. Egy közlekedési ellenőrzés közben használta a fegyverét, mert – mint utóbb közölte – veszélyben érezte magát. A rendőrt ugyan letartóztatták, de ez nem akadályozta meg a zavargásokat. Több száz rendőr megsérült és több száz embert őrizetbe is vettek. Emmanule Macron államfő elítélte ugyan a fiú lelövését, de arra is figyelmeztetett, hogy az erőszak nem old meg semmit.

Az Egészségügyi Világszervezet európai regionális igazgatója szerint a világ sosem fog felépülni a koronavírus világjárványból, ha nem fejlesztenek ki átfogó diagnosztikát és kezelést az úgynevezett hosszú Covid tünetegyüttesre. Hans Kluge annak kapcsán beszélt erről, hogy kiderült, mintegy 36 millió embernek okozhattak krónikus egészségügyi problémákat a járvány hosszú távú következményei. A belga szakember elmondta, a legtöbb ember néhány hét után felépül a koronavírus okozta betegségből, de sokan folyamatos fáradtságról, légszomjról panaszkodnak. Hozzátette, az alapbetegségben szenvedőknek és a legyengült immunrendszerű embereknek továbbra is be kell oltatniuk magukat.

Időjárás:

Ami pedig a hazai időjárást illeti, már itt van az újabb hidegfront, amely csapadékot hozott, de nagyobb lehűlést nem. A napos időt ma gomolyfelhők zavarhatják. Szórványosan lehet eső, zápor. Megélénkül a szél. A hőmérséklet napközben 24 és 32 fok között alakul, estére 14 és 19 fok közé hűl le a levegő.