A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.05.25.
Június elsejétől indul a boltok kötelező akciózása – jelentette ki Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.
Elfogadhatatlannak tartják és ezért elutasítják ellenzéki pártok a kormánynak a pedagógusstátusz-törvénnyel kapcsolatos javaslattervezetét.
Az izraeli parlament elfogadta a 2023-2024-re vonatkozó új állami költségvetést, Netanjahu folytatja a tárgyalásokat az igazságszolgáltatás átalakításáról.
Már idén megkezdődik a földgázszállítás Azerbajdzsánból Magyarországra – jelentette be Szijjártó Péter.
Belföldi hírek:
Június elsejétől indul a boltok kötelező akciózása: húsz termékkategóriában minden héten akciós termékek lesznek. Az üzletek már készülnek az akciókkal, „erről személyesen is meggyőződhettem” − mondta legújabb videójában Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. Bővebb információ ma a Kormányinfón várható, amit Varga Mihály pénzügyminiszter, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő tart, akik a kormány legfrissebb döntéseiről is beszámolnak a sajtó képviselőinek.
A jövő városai nemcsak önmagukért, hanem a környező településekért is felelősséget vállalnak – hangsúlyozta a területfejlesztési miniszter. Navracsics Tibor a Fenntartható és okos településfejlesztés elnevezésű konferencián úgy fogalmazott, hogy „a jövő városai nem pusztán közigazgatási egységek, hanem olyan fejlesztéspolitikai egységek is, amelyek a térségi feladatellátásban vállalnak felelősséget és ennek megfelelően nemcsak önmagukért, hanem a környező településekért is területi felelősséget vállalnak”. A miniszter beszédében azt mondta: a 19. és 20. század első fele a nemzetállamok időszaka, a 20. század második fele és az ezredforduló pedig a nagyvárosok kora. „A most kezdődő új időszak pedig a középvárosok és a nagyvárosok együttes nagy korszaka lesz” – hangoztatta, arra hívva fel a figyelmet, hogy ez fejlesztéspolitikailag is alátámasztható.
Egeresi László Sándor, a Károli Gáspár Református Egyetem docense kapta idén a Scheiber Sándor-díjat a Bibliai héber-magyar szótár megírásáért. Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (ORZSE) néhai vezetőjének emlékére alapított elismerést Fürjes Zoltán, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára adta át.
Elfogadhatatlannak tartják és ezért elutasítják ellenzéki pártok a kormánynak a pedagógusstátusz-törvénnyel kapcsolatos javaslattervezetét – közölték a Belügyminisztériumban tartott egyeztetés után az azon részt vevő hat párt képviselői. Az MSZP nevében nyilatkozó Kunhalmi Ágnes társelnök elmondta, elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormány az európai uniós forrásoktól teszi függővé a pedagógusok bérének emelését. Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője és Kanász-Nagy Máté LMP-frakcióvezető-helyettes szerint a pedagógusok béremelését azonnal végre kell hajtani. Gelencsér Ferenc Momentum-elnök szerint az egyeztetésen Pintér Sándor belügyminiszter nem ígérte meg, hogy nem fújják le többé könnygázzal a jövőjükért tüntető diákokat.
Külföldi hírek:
Az izraeli parlament elfogadta a 2023-2024-re vonatkozó új állami költségvetést, 64 kneszet-tag, a teljes kormánykoalíció igennel, az ellenzék 55 képviselője pedig nemmel szavazott. A szavazás idején kormányellenes tüntetők demonstráltak a Kneszetnél, kifejezve nemtetszésüket amiatt, hogy aránytalanul nagy mértékben fordítottak kormányzati forrásokat az ultraortodox közösségeknek. A szavazás előtt Netanjahu azt mondta az ellenzéknek, hogy „ne reménykedjenek”, mivel koalíciója a költségvetés elfogadását és négyéves kneszeti mandátumának kitöltését tervezi. Hozzátette: a terv elismerést kapott a nemzetközi hitelminősítőktől. Az idei vitatott költségvetési szavazást különösen nagy figyelemmel kísérték. A törvény szerint a Kneszet automatikusan feloszlik és új választásokat kell kiírni, ha a költségvetés nem megy át a határidő lejárta előtt.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök az elnöki rezidencián megerősítette szándékát, hogy folytatja a tárgyalásokat az igazságszolgáltatás átalakításáról, órákkal azután, hogy elfogadta az állami költségvetést, majd azonnal kijelentette, hogy az igazságszolgáltatás tervezett átalakítása ismét koalíciója napirendjére kerül. Netanjahu azt követően adta ki a tárgyalások melletti elkötelezettségét hangsúlyozó nyilatkozatát, hogy ellenzéki képviselők elítélték korábbi kijelentéseit. Yair Lapid ellenzéki vezető azt mondta, hogy „nulla bizalma” van Netanjahuban, és felszólította Isaac Herzog elnököt – aki közvetít a tárgyalásokon -, hogy követelje a miniszterelnöktől a pontosítást, míg Benny Gantz, a Nemzeti Egység párt vezetője azt ígérte, hogy „megrázza” Izraelt, ha a kormány továbblép az igazságszolgáltatás átalakításának terveivel.
A Sabak belbiztonsági szolgálat bejelentette, hogy letartóztatta a sorkatonai állomány egyik tagját, akit azzal gyanúsítanak, hogy körülbelül egy hónappal ezelőtt Haderán két kiskorú arab ellen nacionalista indíttatású támadást követett el. A vizsgálat kezdeti szakasza szerint a katona és más gyanúsítottak üldözték majd bántalmazták a két arab kiskorút, ami miatt kórházba kerültek. A rendőrség és a Sabak kérésére a bíróság hírzárlatot rendelt el a nyomozás részleteinek közzétételére. A katonát a testi sértés gyanúja mellett tiltott egyesületi tagsággal is gyanúsítják. A hadsereg nem volt hajlandó kommentálni az esetet, mivel az állítólagos cselekményeket a katonai szolgálat keretein kívül követték el. A Honenu jogi segítséget nyújtó jobboldali szervezet szerint a katonától megtagadták az ügyvédi konzulációt. A katona családja a következőt nyilatkozta: „Szégyen, hogy Izrael államban így bánnak egy katonával.”
Kevesebb mint 24 óra alatt négy embert végeztek ki Szaúd-Arábiában, mindegyikőjüket terrorizmus vádjával – adta hírül a Middle East Monitor a szaúdi belügyminisztérium közleményére hivatkozva. Hétfőn terrorizmus vádjával három másik szaúdi állampolgárt is kivégeztek az ország keleti részén. Ők a vád szerint szintén egy másik országban kaptak fegyveres kiképzést. Kevesebb mint 24 óra múlva a negyedik embert, az ország síita kisebbségéhez tartozó Ahmed al-Badrt is terrorizmus vádjával ítélték halálra.
Romániának a schengeni övezetben a helye, és Németország segíteni fog Romániának, hogy meggyőzze azokat a tagállamokat, amelyeknek kétségeik vannak ezt illetően – hangoztatta Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök Bukarestben Klaus Iohannis román államfővel közösen tartott sajtóértekezletén. Úgy értékelte: a kétoldalú kapcsolatok kiválóak, Románia európai uniós és NATO-országként is megbízható partner, amely bebizonyította szolidaritását az Ukrajna elleni orosz agresszió közepette. A román államfő szerint az uniós tagállamok túlnyomó többsége megértette: Románia nem gyengítené, hanem erősítené a schengeni övezetet, a felvételét megvétózó Ausztriát pedig az illegális migráció elleni intézkedések fokozásával próbálják jobb belátásra bírni.
Az Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának békén kellene hagyniuk Iránt, és jobb lenne, ha „eltakarodnának az ördögbe” a Közel-Keletről – jelentette ki Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat igazgatója egy Moszkva közelében tartott biztonsági tanácskozáson. „Az angolszászoknak azt lehet tanácsolni, hogy foglalkozzanak inkább a saját belső polgári konfliktusaikkal. Vagy még jobb lenne, ha eltakarodnának régi cimborájukhoz, az ördöghöz” – fogalmazott. Az orosz kémfőnök szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia rendkívül rossz néven vette a Kína közvetítésével Szaúd-Arábia és Irán között létrejött megállapodást. Mint mondta, az orosz hírszerzés szerint London és Washington a közel-keleti folyamatok stabilizálódását saját, Teherán megfojtására irányuló hagyományos politikájuk kudarcának tekinti. Elmondta, hogy a szíriai helyzet stabilizálódásával és a kölcsönös bizalom közel-keleti erősödésével párhuzamosan az Egyesült Államok „információs háborúra” készül Oroszország ellen is, saját ballépéseiért az „orosz propagandát” hibáztatva.
Fontos lépés az energiaellátás diverzifikációja szempontjából, hogy idén megkezdődik a földgázszállítás Azerbajdzsánból Magyarországra, miután a politikai megállapodást követően a kereskedelmi tárgyalás is sikerre vezetett – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Chisinauban. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a moldovai kollégájával, Nicu Popescuval közös sajtóértekezletén arról számolt be, hogy 2023-ban már százmillió köbméter azeri földgáz fog érkezni hazánkba, ami a magyar fogyasztáson belül nem nagy mennyiség, de ez az első lépés egy jelentősebb hosszú távú szerződés felépítése felé. Ennek ugyanakkor rendkívül fontos feltétele a délkelet-európai energetikai infrastruktúra fejlesztése, a mostani kapacitások ugyanis nem elegendők ahhoz, hogy az azeri gáz valódi diverzifikációs megoldást jelentsen Közép-Európában – figyelmeztetett.
Nicolae Ciuca román miniszterelnök megerősítette, hogy az eredeti ütemtervnek megfelelően pénteken benyújtja lemondását kormányfői tisztségéről, Klaus Iohannis államfő pedig azt mondta, hogy gyors és zökkenőmentes kormányváltást szeretne. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) megalapításának 148. évfordulója alkalmából az Arges megyei Stefanesti városában megrendezett ünnepségre érkező Ciucát újságírók kérdezték arról, hogy a pedagógussztrájk miatt felfüggesztett kormányalakítási tárgyalások közepette csúszik-e a kormányfőcsere is, amelyről a nagykoalíció létrehozásakor állapodott meg a PNL a Szociáldemokrata Párttal (PNL). Ciuca azt mondta, hogy a leszögezett ütemterv szerint visszaadja megbízatását, arra a kérdésre pedig, hogy tagja marad-e a Marcel Ciolacu PSD-elnök vezetésével alakítandó új kormánynak, a PNL elnöke azt mondta, „miután a pénteki nap lejár, hétfőig ezt is eldönti”.
A szlovén parlament határozatban ismerte el népirtásnak a Szovjet-Ukrajnában 1932-33-ban mesterségesen előidézett éhínséget, a holodomort, amelyben több millió ukrán vesztette életét. A határozatot az ellenzéki Baloldal párt kivételével az összes parlamenti frakció támogatta. Szlovénia ezzel csatlakozott ahhoz a több mint 20 országból álló csoporthoz, amely már népirtásként ismerte el a holodomort. A nyilatkozatot a szlovén kormány is támogatta. A szavazást megelőző vitában a Baloldal kivételével valamennyi parlamenti frakció képviselői egyetértettek abban, hogy a nyilatkozat elfogadásával a szlovén nemzetgyűlés egyértelműen kifejezi szolidaritását az ukrán néppel, és segít a szélesebb nyilvánosság tájékoztatásában az említett bűncselekményről.
A NATO összekötő irodát tervez nyitni Japánban, de Tokió nem szándékozik belépni a szövetségbe – jelentette ki Kisida Fumio japán miniszterelnök. Kisida megjegyzései azután hangzottak el, hogy Japán washingtoni nagykövete a hónap elején közölte: az észak-atlanti katonai szövetség tokiói iroda megnyitását tervezi, az elsőt Ázsiában, hogy megkönnyítse a konzultációkat a régióban. „Nem tudok semmilyen döntésről a NATO-nál az iroda létrehozásával kapcsolatban” – mondta Kisida a tokiói parlament szerdai ülésén, hozzátéve: országa nem tervezi, hogy tagként vagy „féltagként” csatlakozzon a szövetséghez. Tokiói kormányzati források közlése szerint Kisida arra készül, hogy júliusban részt vesz a NATO Litvániában rendezendő csúcsértekezletén. A japán miniszterelnök várhatóan kétoldalú megbeszélést is folytat majd Jens Stoltenberg főtitkárral.
Időjárás:
Ma is marad a főképp napsütéses időjárás. Helyenként kisebb zivatar előfordulhat.
Este csillagfényes, nyugodt idő ígérkezik.
A hőmérséklet jellemzően 22 – 26 fok köré emelkedik.
