Egy tucatnyi izraeli idős asszony rohamozott meg buszokat, hogy a tel-avivi HaBima téren tüntethessenek

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.04.21.

Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt.

Június 30-ig meghosszabbította a kormány az árstopokat – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Egy tucatnyi izraeli idős asszony rohamozott meg buszokat, hogy a tel-avivi HaBima téren tüntethessenek.

Meglepetésszerű látogatásra Kijevbe érkezett csütörtökön a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg.

Belföldi hírek:

Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt. A Heti TV elsőként a francia elnök nyilatkozatával kapcsolatban, mely szerint Európának Kínával is együtt kell működnie, arra volt kíváncsi, mit gondol a kormány Macron szavairól. A miniszter válaszában elmondta, a kormány kiemelten fontosnak tartja a francia elnök gondolatait, amelyek már régóta ismertek. Magyarország is támogatja a stratégiai együttműködést Kínával is. Sajnos az a baj, tette hozzá, hogy szerinte Európa nem tudja képviselni saját érdekeit. A magyar kormány a szabadkereskedelmet támogatja, amibe beletartozik az is, hogy nemcsak a szövetségeseivel tart fenn gazdasági, kereskedelmi kapcsolatot, hanem például a Távol-Kelettel is. A Heti TV azt is szerette volna megtudni, mikorra várható Orbán Viktor izraeli látogatása, és mikor kerül sor a jeruzsálemi magyar nagykövetség avatására. Gulyás Gergely elmondta, jelenleg még nincs időpontja egy jeruzsálemi látogatásnak. Ami pedig a követséget illeti, Magyarország pár éve Jeruzsálembe helyezte át kereskedelmi kirendeltségét, ha majd lesz döntés a nagykövetség áthelyezéséről is, akkor majd arról a kormány tájékoztatást fog adni.

Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadta Tien Kuo-lit, a China Construction Bank elnökét és delegációját – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. Még szerdán nyitotta meg magyarországi fióktelepét a CCB, amely eszközállománya alapján a világ második legnagyobb hitelintézete. A csütörtöki munkaebéden, melyen a miniszterelnökön kívül a kormány több minisztere, Szijjártó Péter, Varga Mihály, Nagy Márton és Csák János is részt vett, üdvözölték a bank budapesti képviseletének megnyitását – ismertette Havasi Bertalan. Elhangzott: Kína és Magyarország barátsága hosszú múltra tekint vissza. A felek várakozásai szerint az új fióktelep hozzájárulhat a kínai-magyar gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi kapcsolatok további bővüléséhez.

Június 30-ig meghosszabbította a kormány az árstopokat – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely közölte azt is, idén ingyenes lesz a mezőgazdasági öntözés. A miniszter elmondta: komoly gazdasági hatásai vannak az orosz-ukrán háborúnak mindenhol a világon, inflációs rekordok dőltek meg az Egyesült Államoktól Nyugat-Európáig. Közép-Európában is a rendszerváltozást követő évek inflációs rekordjai óta nem látott magas az infláció – jegyezte meg. Amíg tart a háború és szankciók vannak, addig infláció is van – mondta. Hozzátette, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy év végére egyszámjegyű legyen Magyarországon az infláció, ehhez pedig sok tényezőnek kell együttesen hozzájárulnia. A miniszter jelezte azt is, hogy figyelik a nagy élelmiszerláncok árpolitikáját. Gulyás Gergely üdvözölte a jegybank alelnökének azon nyilatkozatát, hogy a Monetáris Tanács jövő héten dönthet a kamatfolyosó felső szélének csökkentéséről. Ez az első kedvező jel, ami az infláció csökkenése irányába mutathat – tette hozzá.

Magyarország kilépése a Nemzetközi Beruházási Bankból, és a „kémbank” bejelentett kivonulása számos megválaszolatlan kérdést tartogat – fogalmazott Tetlák Örs, az LMP elnökségi tagja. Az ellenzéki politikus jelezte: közérdekű adatigénylésekkel fordult a kormányhoz a bank ügyében, Ungár Péter, a párt frakcióvezetője pedig írásbeli kérdéseket fogalmazott meg. Elmondta: arra szeretnének választ kapni, hogy mi lesz a 74 millió eurós magyar tőkerészesedés sorsa, a visszafizetésnek milyen ütemezése lesz, továbbá arra is kíváncsiak, hogy mi lesz a Lánchíd Palotával, amelyet a bank 2020-ban vásárolt meg.

Külföldi hírek:

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök figyelmeztette a szaúdi vezetést az Iránnal való kapcsolatok újbóli fellángolásának veszélyeire a múlt havi megállapodást követően, miközben nagyobb amerikai szerepvállalást sürgetett a Közel-Keleten. „Azok, akik Iránnal szövetkeznek, a nyomorúsággal szövetkeznek. Nézzék meg Libanont, nézzék meg Jement, nézzék meg Szíriát, nézzék meg Irakot” – mondta Netanjahu egy interjújában, hangsúlyozva, hogy „a közel-keleti problémák 95%-a Iránból ered”. A szaúdi-iráni megállapodással kapcsolatban, amelyben a két ország megállapodott diplomáciai képviseleteik újranyitásáról, Netanjahu elmondta: Úgy gondolja, hogy ennek valószínűleg sokkal több köze van ahhoz a vágyhoz, hogy a Jemenben régóta fennálló konfliktus de-eszkalálódjon vagy akár megszűnjön. Továbbá szerinte Szaúd-Arábiának nincsenek illúziói azzal kapcsolatban, hogy kik az ellenfeleik, és kik a barátaik.

Semmi sem helyettesítheti az Izraeli Védelmi Erők általános hadkötelezettségi modelljét – mondta Herci Halevi vezérkari főnök csütörtökön első nyilvános megjegyzésében a kormány azon tervéről, hogy csökkenti az ultraortodoxok katonai szolgálat alóli felmentési korhatárát. “A nép seregének modellje 75 éve minden kétséget kizáróan bizonyította, hogy nincs helyettesítője és nem is szabad, hogy helyettesítsék. Ez az Izraeli Védelmi Erők és a nemzet erejének titka” – mondta Halevi, hozzátéve, ,,Viselni fogjuk az egyenruhát, és a vitákat a hadseregen kívül hagyjuk, hogy az izraeli polgárok és fiatalok tudják, hogy egy széles és erős közös nevezőnk van: az állam biztonsága.” A koalíció tagjai törvényjavaslatot terjesztettek elő a mentesség korhatárának 21 évre való csökkentése érdekében, amit a védelmi szervezetek elleneznek. A kormány tisztviselői szerint a felek várhatóan kompromisszumot kötnek, és 22 évre csökkentik a korhatárt.

Egy tucatnyi idős asszony szállt fel buszokra, hogy egy Izrael központjában lévő lakóotthonból a tel-avivi HaBima térre utazzon. Általában a buszok sofőrjei egy filharmóniai előadásnál teszi ki őket, de tegnap több száz más idős emberrel együtt a nagyszülők tiltakozásának részeként csatlakoztakahhoz a tüntetéshez, amely a kormány azon terve ellen tiltakozik, hogy az igazságszolgáltatás korlátozásával növeljék a politikai hatalmat. „Készítettünk egy plakátot, amire kis unokákat írtunk körbe, és ráírtuk, hogy hányan vannak”, összesen 92-en – mondta egy 81 éves hölgy, a tiltakozó lakosok egyike. A tegnap esti tüntetés a második, amelyet a „Savtot a demokráciáért”, azaz nagymamák a demokráciáért címmel szervez.

Eli Cohen izraeli külügyminiszter Azerbajdzsánból Türkmenisztánba repült tovább, és ezzel közel három évtizede ő lesz a zsidó állam első minisztere, aki ellátogat a közép-ázsiai államba. Az akkori külügyminiszter, Shimon Peres 1994-ben látogatott el az olajban gazdag diktatúrába, három évvel a területet uraló Szovjetunió összeomlása után. Cohen felavatja Izrael nagykövetségét a türkmén fővárosban, Aszgabatban, mindössze 15 mérföldre Irán északkeleti határától. A hivatal lesz Izrael legközelebbi nagykövetsége a ellenséges Iránhoz. Türkmenisztán határa Iránnal 1148 kilométeren keresztül húzódik, ami Izrael számára csábító lehetséges belépési lehetőséget kínál az iszlám köztársaságba, miközben Teherán nukleáris programjának megállítására törekszik. Izraelnek már egy évtizede van nagykövete Aszgabatban, de eddig szállodákból és egy ideiglenes irodából dolgozott.

Irán védelmi minisztériuma több mint 200, új rakétaképességgel és elektronikus hadviselési rendszerrel felszerelt drónt szállított a hadseregnek – jelentette az állami média. A televízióban közvetített ünnepségen Mohammad-Reza Asztani védelmi miniszter „több mint 200 nagy hatótávolságú stratégiai drónt” adott át Abdolrahim Muszavi vezérkari főnöknek – írja az IRNA hivatalos hírügynökség. Az iráni védelmi minisztérium által gyártott drónokat felderítő és csapásmérő feladatokra tervezték, és levegő-levegő és levegő-föld rakétákat hordozhatnak – írja az IRNA.

Meglepetésszerű látogatásra Kijevbe érkezett csütörtökön a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg. A főtitkár először tett – előre nem bejelentett – látogatást az ukrajnai háború tavaly februári kezdete óta az ukrán fővárosban. „Szeretném egyértelműen kijelenteni, hogy Ukrajna jogos helye az euroatlanti családban, a NATO-ban van. A mi támogatásunk segíteni fog abban, hogy ez lehetővé váljon” – mondta Stoltenberg a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. Stoltenberg az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás folytatását is megígérte.

Az Ukrajnának nyújtandó esetleges katonai segítségről szóló bármilyen döntés Oroszországtól függ – közölte a dél-koreai elnöki hivatal azt követően, hogy Jun Szok Jol dél-koreai elnök azt mondta, eljöhet a pont, mikor a humanitárius segítség már nem elegendő az ukrajnai háborúban. Jun egy korábban adott interjúban kifejtette, Dél-Korea katonai segítséget is nyújthat Ukrajnának, ha nagyobb támadás éri az ország civil lakosságát. „Ha olyasmire kerül sor, amit a nemzetközi közösség nem nézhet el, például egy nagyszabású támadás civilek ellen, mészárlás vagy a háborús törvények súlyos megsértése, nem maradhatunk kizárólag a humanitárius vagy pénzügyi támogatásnál” – hangsúlyozta az államfő. Az elnöki iroda részéről csütörtökön azt közölték, Jun mindössze elméletileg vetette fel az ügyet, a moszkvai aggodalmakkal kapcsolatban pedig azt felelték, a Kreml olyan helyzetre reagál, amely nem történt meg. „Mindazonáltal fordítva is nézhetjük: tehát hogy amit a jövőben teszünk, az Oroszország lépéseitől függ” – tették hozzá.

„Háború idején különösen fontos, hogy partnereinkkel és szövetségeseinkkel megerősítsük együttműködésünket” – hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter csütörtökön Oslóban. A honvédelmi miniszter Bjorn Arild Gram norvég védelmi miniszterrel több fontos témában is egyeztetett. Első és legfontosabb pontként Magyarország légvédelmi rendszerének kiépítéséről beszéltek, amelyhez Norvégia a NASAMS rakétarendszerrel járul hozzá. Megvitatták a miniszterek az ukrajnai háború miatt kialakult helyzetet és a két ország arra adott válaszait. Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta, hogy a háborút más nézőpontból látják a magyarok, akik a közvetlen szomszédságban élnek. Magyarország a béke pártján áll, és megvédi a magyarokat, éljenek akár a határ magyar vagy ukrán oldalán – mondta. Kiemelte: mindazonáltal Magyarország a kezdetektől elítéli a háborút, kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, és történetének legnagyobb humanitárius akciójában segít a háborútól sújtottaknak, mind Magyarországon, mind Ukrajna területén.

Az Egyesült Államok arra számít, hogy NATO-tagként üdvözölheti Svédországot a katonai szövetség júliusi csúcstalálkozóján, és arra biztatja Törökországot és Magyarországot, hogy ratifikálja a csatlakozását – jelentette ki svédországi látogatásán Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter. Svédország Finnországgal együtt tavaly májusban nyújtotta be a NATO-csatlakozási kérelmet, Finnország csatlakozási folyamata rekordidő alatt megtörtént, az észak-európai ország áprilisban lett az észak-atlanti szövetség 31. tagállama. „Arra számítunk, hogy Svédország rövidesen a 32. NATO-tagállam lesz. Pontosabban szólva arra számítunk, hogy ez a júliusi csúcstalálkozó előtt megtörténik” – mondta sajtóértekezletén Lloyd Austin, hozzátéve, hogy amerikai részről keményen fognak dolgozni azon, hogy ez megtörténjen.

Időjárás:

Ma is marad a túlnyomóan napos idő. Helyenként meg-megerősödhet a felhőzet.
Este mindenütt kitisztul az égbolt.
A hőmérséklet jellemzően 17 – 19 fok köré emelkedik.