A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.02.28.
Amíg nem lesz béke és Brüsszel nem vonja vissza a szankciókat, az infláció sem szüntethető meg, jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.
Ferenc pápa április 28. és április 30. között Magyarországra látogat – jelentette be hétfőn a Vatikán.
Itamar Ben Gvir izraeli nemzetbiztonsági miniszter elégedett a terroristák kivégzését lehetővé tevő törvény jóváhagyásával a Törvényalkotási Miniszteri Bizottságban, amely szerinte szükséges a terrorizmus elleni küzdelem érdekében.
Az orosz hadsereg 14 iráni gyártású drónt vetett be Ukrajna ellen hétfőre virradóan, ezek közül 11-et az ukrán erők megsemmisítettek – közölte az ukrán vezérkar.
Belföldi hírek:
Amíg nem lesz béke és Brüsszel nem vonja vissza a szankciókat, az infláció sem szüntethető meg. Magyarország mérsékelni tudja az inflációt, a kormány szándéka, hogy év végére egyszámjegyű legyen az infláció – jelentette ki a miniszterelnök a tavaszi parlamenti ülésszak kezdetén elmondott jelentésében. Két hónap telt el legutóbbi találkozásunk óta, ez alatt folytatódott az orosz-ukrán háború, újabb szankciókat fogadtak el Brüsszelben, és világossá vált, hogy nem fogunk visszatérni a háború előtti energiaárakhoz – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a parlament idei tavaszi ülésszakának nyitányán. Hangsúlyozta, „Magyarország a béke pártján áll, szeretnénk, ha ennek a háborúnak minél előbb vége lenne”. A miniszterelnök beszámolt arról is, hogy szerinte a tagállamok mérsékelhetik az inflációt, ezért avatkoznak be a gazdaságba. Kiemelte, az év végére egyszámjegyűre csökkentik az inflációt .Orbán Viktor elmondta, már meghirdették a gyármentő programot, és az ehhez kapcsolódó hitelprogramot is.
Semmi jelét nem látni a magyar ortodoxia hagyományainak a végének a MAOIH és az EMIH közeledésével, mondta Szalay-Bobrovniczky Vince, a miniszterelnökség társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Heti TV Pirkadat című műsorában. Egyes sajtótermékekben az jelent meg, hogy az ortodoxia körül kialakult helyzetért az államnak, a kormánynak is felelőssége van. Ennek kapcsán Szalay-Bobrovniczky Vince kijelentette, az állam nem szól bele az egyházak működésébe, semmilyen befolyást nem kíván gyakorolni a belső életükbe. Az államtitkár beszélt az elhagyott zsidó temetők felújításáról, emlékeztetett, az elmúlt években másfél milliárd forintot adott a kormány erre a célra. Hozzátette, a kormány igyekszik támogatni a Mazsihiszt, ennek kapcsán arra is emlékeztetett az államtitkár, hogy a Szeretetkórház felújítására is hatmilliárd forintot adtak. Szalay-Bobrovniczky Vince a legutóbbi izraeli látogatása kapcsán azt is elmondta, hogy a sikeres tárgyalásai után megindult a munka, és a két kormány közötti kapcsolatok még erősebbé fognak válni. Az államtitkár beszélt a civil szervezetek támogatásáról is. Idén 11 milliárd forintot osztottak szét, ez az összeg várhatóan a következő évi pályázatokon magasabb lesz, amiket októberben fognak kiírni.
Az emberek biztonsága helyett csak a pénzzel foglalkoztak a kormánypárti képviselők az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságban, ahol a szocialisták stratégai partnerségi megállapodások felülvizsgálatáról szóló határozati javaslata volt napirenden – közölte az MSZP társelnöke. Komjáthi Imre az MSZP közösségi-oldalán közvetített sajtótájékoztatón közölte, javaslatunk arról szól, ne lehessen stratégiai partnerségi megállapodást kötni olyan céggel, amely nem tartja tiszteletben a magyar törvényeket, amelynek nincsenek rendezett munkaügyi kapcsolatai.
Ferenc pápa április 28. és április 30. között Magyarországra látogat – jelentette be hétfőn a Vatikán. Ferenc pápa 2021. szeptember 12-én járt Budapesten, amikor a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét mutatta be a Hősök terén. A programban kiemelt helyet kap a fiatalokkal, valamint a szegényekkel és menekültekkel való találkozás. Ferenc pápa magánlátogatást tesz a 2003-ban a Vatikánban boldoggá avatott Batthyány-Strattmann László otthonában. Nem marad el a helyi jezsuitákkal való magántalálkozás sem, amely szokásos részét képezi Ferenc pápa külföldi útjainak.
Külföldi hírek:
Az izraeli nemzetbiztonsági miniszter elégedett a terroristák kivégzését lehetővé tevő törvény jóváhagyásával a Törvényalkotási Miniszteri Bizottságban, amely szerinte szükséges a terrorizmus elleni küzdelem érdekében. Itamar Ben Gvir izraeli nemzetbiztonsági miniszter felszólalását a Huvarában történt terrortámadás kommentálásával kezdte, amelyben két testvért, Hillel Menachem Janivot és Jagel Jaakov Janivot meggyilkolták. „Ismét tanúi voltunk egy gyilkos támadásnak, amely ártatlan áldozatok életét követelte” – mondta, hozzátéve, hogy „semmi sem szimbolikusabb, hogy éppen egy ilyen napon hagyta jóvá a miniszteri bizottság az Otzma Jehudit törvényjavaslatát, a terroristák halálbüntetéséről”. „E törvény értelmében ezek a gyilkosok nem látják meg a napvilágot. Ez a törvény helyes, erkölcsös, megfelelő és szükséges a terrorizmus elleni küzdelem érdekében” – jegyezte meg Ben Gvir.
Egy több mint 15 000 aláírással ellátott petíció felszólította Barcelona városi tanácsát, hogy szavazzon a Tel-Avivval való testvérvárosi kapcsolat helyreállításáról. A Combat Antisemitism Movement (CAM), az Israel-Spain Forum Alliance (ISFA) és a Center for Jewish Impact (CJI) még múlthét csütörtökön közös felhívást tett közzé, amelyet egy több mint 15 000 aláírással ellátott petíció támogat, és amelyben arra kérik Barcelona városi tanácsát, hogy szavazzon a Tel-Avivval való „testvérvárosi” kapcsolat helyreállításáról, amelyet Ada Colau polgármester a hónap elején szakított meg. „A Barcelona és Tel-Aviv közötti testvérvárosi megállapodás felmondására irányuló törekvések nem csak elhibázottak, hanem az IHRA antiszemitizmus munkadefiníciója szerinti antiszemitizmusban gyökereznek” – írták a szervezetek a városi tanácsnak címzett levélben.
A vasárnapi terrorcselekmény során megölt testvérpár temetése után alig néhány órával hétfőn, ismét lövések dördültek. Egy férfit meglőttek és súlyosan megsebesítettek az izraeli 90-es úton, a ciszjordániai Jerikó városának közelében egy újabb terrorcselekményben. A Magen David Adom mentőszolgálat közölte, hogy az orvosok egy 25 éves férfit kórházba szállítottak, akit a Beit Ha’arava csomópontnál lövések következtében kritikus állapotban találtak. A férfi a kórházban meghalt. Alig fél órával a terrorcselekény után ismét lövöldöztek a csomópontban, A mentőszolgálat közlése szerint ezúttal az izraeli autós a közeli Almog csomópontig továbbhajtott, majd jelentette a lövéseket a hatóságoknak.
Hétfőn az ellenzék arra kényszerítette Benjámin Netanjahu miniszterelnököt, hogy a Kneszet plénuma előtt megjelenve szembenézzen a törvényhozók bírálatával kormánya politikájával kapcsolatban. A szélsőjobboldali Otzma Jehudit korábban bejelentette, hogy bojkottálni fogja a plénum ülését a kormány Júdea és Szamáriára érvényes politikája miatt. A Likud vezető tisztségviselői kritizálták az Otzma Yehudit viselkedését, mondván, a párt döntése, hogy kihagyja a vitát, „felelőtlen cselekedet a jobboldali kormány ellen. Amikor egy baloldali szavazás van a jobboldali kormány ellen, mindenkinek meg kell jelennie.” A párt közleményben reagált: ,,Netanjahu és a Likud elkülönítő politikája a jobboldali kormány megalakulása óta a felelőtlen cselekedet. Amikor terroristák támadnak meg izraelieket, Izraelnek csapást kell mérnie a terrorra, és nem pedig megadnia magát neki.” – fogalmaztak.
Az orosz hadsereg 14 iráni gyártású drónt vetett be Ukrajna ellen hétfőre virradóan, ezek közül 11-et az ukrán erők megsemmisítettek – közölte az ukrán vezérkar. Szerhij Popko, a kijevi városi katonai adminisztráció vezetője később hozzátette, hogy kilenc önmegsemmisítő drónt a főváros légterében lőtt le az ukrán hadsereg. Az előzetes információk alapján sem személyi sérülést, sem károkat nem okozott Kijevben a dróntámadás. Az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése szerint hétfő reggel egész Ukrajna területén légiriadót rendeltek el, a veszély egy órán át tartott. A dél-ukrajnai Odessza megyében vészhelyzeti leállás volt egy nagyfeszültségű elektromos vezetéken, aminek következtében Odessza városának csaknem egésze áram nélkül maradt – hozta nyilvánosságra a DTEK energetikai vállalat. Hozzátette, hogy a szakemberek rögvest hozzáláttak a javítási munkálatoknak, amint lefújják a légiriadót.
Március 9-én folytatódnak a tárgyalások Törökország, Svédország és Finnország között a két ország NATO-csatlakozásáról – jelentette be hétfőn ankarai sajtótájékoztatóján Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter. A török diplomácia vezetője világossá tette ugyanakkor, hogy Svédország Ankara szerint egyetlen megfelelő lépést sem tett a török elvárások teljesítése érdekében, s e nélkül a török kormány nem tud rábólintani Svédország NATO-csatlakozására. A Svédország NATO-csatlakozásáról folytatott tárgyalások az után akadtak el, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette: Stockholm nem számíthat Ankara támogatására, miután Svédországban egy tüntetésen a török elnököt mintázó bábut akasztottak fel, egy másik megmozduláson pedig egy dán szélsőjobboldali aktivista elégette a Korán egy példányát. Emellett Törökország a Svédországban élő emberek, többnyire kurdok kiadását kéri Stockholmtól, akiket terrorizmussal gyanúsítanak.
Magyarország tíz tonnányi segélyszállítmányt küldött Törökországba a földrengés utáni nehéz helyzet kezelése érdekében, a csomag elsősorban olyan eszközöket tartalmaz, amelyek segítenek az emberek ideiglenes elhelyezésében és orvosi ellátásában, a tél átvészelésében – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Ankarában. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Magyarországon mindenkit lesújtott a földrengés híre. Elmondta, az első napokban mindenki az emberéletek mentésére koncentrált, hazánkból is a legjobb kutató-mentőcsapatok érkeztek, összesen 167 magyar szakember dolgozott a helyszínen 29 kutyával, akik 35 túlélőt találtak a romok alatt. Közölte, hogy a mentési munkálatok után most az otthonaikat elvesztett emberek támogatása a legfontosabb, ezért Magyarország olyan eszközökkel töltött meg egy katonai szállítógépet, amelyek szükségesek a hideg idő átvészeléséhez, az ideiglenes elhelyezéshez és az orvosi ellátáshoz.
Az észak-koreai állami média jelentése szerint az állampárt nagyszabású politikai egyeztetést tartott a mezőgazdaságról, a konferenciát Kim Dzsong Un észak-koreai vezető nyitotta meg. Dél-koreai szakértők szerint szerint ritkaság, hogy Phenjanban ilyen jellegű egyeztetést tartsanak, ez is annak a jele, hogy az észak-koreai élelmiszerválság egyre súlyosabb méreteket ölt. Becslések szerint legalább 1 millió tonna gabona hiányzik, ez az ország éves szükségletének közel 20 százaléka. Észak-Korea évtizedek óta súlyos élelmiszerhiánnyal küzd a rossz gazdálkodás, a természeti katasztrófák és a nemzetközi szankciók miatt. Az ENSZ becslései szerint jelenleg a lakosság csaknem fele szenved szükséget, és az észak-koreaiak mintegy 41 százaléka alultáplált. Jelentések szerint a mostani helyzet már a legsúlyosabb éhínségéhez hasonló, amely az 1990-es években sújtotta az országot, és amelyben nemzetközi becslések szerint százezrek haltak meg. Az élelmiszerhiány miatt az ország 2000 óta először csökkentette a katonáinak járó napi fejadagot is.
Időjárás:
Ma többnyire változóan napos-felhős idő lesz a meghatározó.
Este mindenütt beborul az ég, helyenként jelentéktelen eső sincs kizárva.
A hőmérséklet jellemzően 3 – 7 fok köré emelkedik.
