A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.02.16.
A magyar kormány a háború idején és a migrációs nyomás jelentette veszélyek korában is a magyar emberek biztonsági érdekeit képviseli a NATO-ban – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Arrogancia, lekezelés és az idegen érdekek kiszolgálása jellemzi a kormány politikáját – mondta Hohn Krisztina, az LMP népjóléti és családügyi szakszóvivője.
Jichák Hercog államelnök közbelépésére a jövő hétre halasztották a parlamenti szavazásokat a jogrend átalakításának két vitatott törvényjavaslatáról Izraelben.
Az orosz gazdaság zsugorodik, de fenn kell tartani a nyomást, ezért az Európai Bizottság egy újabb, tizedik szankciócsomagot javasol Oroszország ellen – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Belföldi hírek:
A magyar kormány a háború idején és a migrációs nyomás jelentette veszélyek korában is a magyar emberek biztonsági érdekeit képviseli a NATO-ban – jelentette ki a magyar honvédelmi miniszter Brüsszelben, a NATO-tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozása után. Szalay-Bobrovniczky Kristóf az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a védelmi miniszterek brüsszeli tanácskozásukon áttekintették a NATO keleti szárnya megerősítésének állását. Magyarország ebben is kiválóan teljesít, hiszen a keleti szárnyon létrehozott négy új harccsoport közül a magyarországi érte el elsőként a teljes műveleti képességet – emlékeztetett a miniszter. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban folytatott megbeszéléssel összefüggésben megerősítette: Magyarország álláspontja nem változott. Mi továbbra is békét akarunk és továbbra is ellenzünk minden olyan lépést, ami a háború további eszkalációjához vezet.
A kormány a nemzetközi intézményekhez fordult a kárpátaljai magyarok jogainak védelmében, ugyanis szeptembertől gyakorlatilag megszűnnek a nemzetiségi iskolák Ukrajnában – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Strasbourgban. A tárcavezető aláhúzta, hogy a szóban forgó, tavalyi év végén elfogadott jogszabály tovább súlyosbítja a kárpátaljai magyar nemzeti közösség helyzetét, ezért muszáj fellépni az ügyben a nemzetközi intézményeknél. Elmondta, hogy kilencvenkilenc olyan általános és középiskola van Ukrajnában, amelyek jelenleg magyar nemzetiségi oktatási intézményként működnek, és ezek az új törvény nyomán szeptember elsejétől kisebbségi helyett állami iskolák lesznek valamilyen szintű hozzáféréssel a magyar nyelvhez. Emellett életbe lép az a szabályozás is, amelynek alapján a negyedik osztálytól felfelé lépcsőzetesen 40 százalékra csökken a magyar nyelven tartható órák aránya, s megszűnik a nemzeti nyelvű érettségizés, felvételizés és szakképzés is. Szijjártó Péter üdvözölte, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács parlamenti közgyűlése magyar-román kezdeményezésre a Velencei Bizottsághoz fordul a kérdésben. „A kárpátaljai magyarok számíthatnak ránk” – jelentette ki.
Arrogancia, lekezelés és az idegen érdekek kiszolgálása jellemzi a kormány politikáját – mondta az LMP népjóléti és családügyi szakszóvivője, hozzátéve: a kormányoldal még arra sem képes, hogy vállalja a vitát az akkumulátorgyárak Magyarországra telepítéséről. Hohn Krisztina közölte, az LMP számos lehetőséget kínált a párbeszédre, miután a lakosság „világosan megfogalmazta, hogy nem kér az akkugyárakból”, azonban a kormányoldal szerinte semmibe veszi az emberek véleményét. Az LMP legutóbb kedden, az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának ülésén szerette volna hallani mindkét oldal álláspontját, szakértők bevonásával, az ülés azonban a fideszes képviselők távolmaradása miatt határozatképtelen volt. A politikus elfogadhatatlannak ítélte, hogy a vita nem jött létre. Nem plakátháborúra van szükség és mondvacsinált álkonzultációra, hanem valós párbeszédre a választókkal – jelentette ki Hohn Krisztina, hozzátéve: bízik abban, hogy az Országgyűlés azonos témában, ellenzékiek által kezdeményezett rendkívüli ülésén a kormánypártiak már megjelennek, és „elvégzik a képviselői munkájukat”.
Külföldi hírek:
Jichák Hercog államelnök közbelépésére a jövő hétre halasztották a parlamenti szavazásokat a jogrend átalakításának két vitatott törvényjavaslatáról Izraelben. Jichák Hercog a koalícióhoz tartozó Likud párt elnökéhez, Ofír Katzhoz fordult és arra kérte, hogy halassza el a tegnapra tervezett szavazást az izraeli parlament, a kneszet plenáris ülésén két ellentmondásos törvényről, melyekkel szemben tömegtüntetéseken tiltakoztak izraeliek százezrei. Kérésére a jövő hétre halasztották a szavazást a „Deri 2” törvényről és a legfelsőbb bíróság törvényességi ellenőrző szerepének csökkentéséről, illetve felszámolásáról. A „Deri 2” törvénnyel a kneszet által jóváhagyott miniszteri kinevezések bírósági felülvizsgálatát akarják tiltani. A kormány ezzel a törvénnyel a legfelsőbb bíróság azon határozatát akarja megsemmisíteni, amellyel nem engedélyezte a keleti ultraortodoxok Sasz pártját vezető Arije Deri miniszteri kinevezését, mert felfüggesztett börtönbüntetés alatt áll. A másik vitatott, a kormány programjában szereplő törvényjavaslat a legfelsőbb bíróság normakontrolljának korlátozását célozza, hogy ne tudjon beleavatkozni a jogalkotási eljárásba, amennyiben legalább 61 törvényhozó elutasíthatja a bíróság esetleges vétóját.
Még több zsidó települést létesítene Júdea-Szamáriában Itámár Ben-Gvir izraeli nemzetbiztonsági miniszter, a vallásos-cionista Zsidó Erő párt vezetője az amerikai és európai aggályok ellenére. „Izrael földje Izrael népének tulajdona” – hangoztatta Ben-Gvir videóüzenetében. „Ez a küldetésünk. Ezt a tant követjük” – mondta a tárcavezető. „Kilenc telep jól hangzik, de még mindig nem elég. Ennél sokkal többet akarunk” – tette hozzá, miután korábban Izrael visszamenőleges hatállyal engedélyezett kilenc, eredetileg engedély nélkül létesített zsidó települést Júdea-Szamáriában, és további építkezéseket jelentett be a térségben. EU-országok aggodalmaskodnak a lakásépítések miatt Júdea-Szamáriában. Antony Blinken amerikai külügyminiszter a bejelentés nyomán „mély aggodalmának” adott hangot. Az Egyesült Államok és európai szövetségesei, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország külügyminiszterei szintén hasonló nyilatkozatokat tettek közzé.
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök hivatalosan is bejelentette, hogy távozik tisztségéből. Indoklásában úgy fogalmazott: a skót függetlenség kivívásához olyan vezetőre van szükség, aki nála alkalmasabb a társadalmi ellentétek áthidalására. Nicola Sturgeon nyolc éve áll a skót kormány és a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt élén. Távozási szándékáról szerdán először skót kormányilletékesek számoltak be a médiának, majd Nicola Sturgeon az edinburghi rezidenciájára összehívott sajtótájékoztatón személyesen is megerősítette a hírt. Hozzátette: utódja hivatalba lépéséig tisztségében marad. Nicola Sturgeon elmondta: felkérte az Skót Nemzeti Párt illetékes bizottságát az új vezető megválasztásának előkészítésére és lebonyolítására.
A nyugati politikusok ugyanúgy hazudnak Oroszországnak az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásáról, ahogy ezt korábban a minszki megállapodásokkal és a végrehajtásukkal kapcsolatban tették – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz parlament alsóházában a kormányóra keretében tett szerdai felszólalásában. Emlékeztetett arra, hogy Angela Merkel volt német kancellár és Francois Hollande francia exkormányfő „cinikus beismerést” tett, miszerint csak időnyerés végett volt szükség az ENSZ Biztonsági Tanácsa által az ukrajnai rendezés alapjaként jóváhagyott minszki csomagra, azért, hogy így lehetővé tegyék Kijev számára katonai képességek kiépítését. „Egyszerűen fogalmazva, mindenki hazudott nekünk: ahogy most is hazudnak, eltitkolva az igazságot az Északi Áramlatok elleni terrortámadásokról” – mondta a tárcavezető.
Az orosz gazdaság zsugorodik, de fenn kell tartani a nyomást, ezért az Európai Bizottság egy újabb, tizedik szankciócsomagot javasol Oroszország ellen, ez kereskedelmi tilalmakra és az országba irányuló technológiaexport ellenőrzésére vonatkozik – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elmondott vitaindító beszédében. Az Ukrajna ellen egy éve indított orosz háborúról szóló vitát elindítva a bizottsági elnök elmondta, hogy az új szankciók az orosz fegyveres rendszerekben, például drónokban, rakétákban és helikopterekben használt elektronikus alkatrészeket is érintenék. Felhívta a figyelmet, hogy Oroszország több száz, Iránban gyártott drónt is bevet az ukrajnai harctéren, és ezek ukrán civilek életét oltják ki. „Ezért az Európai Bizottság most először javasol olyan szankciókat is, amelyek iráni gazdasági szereplőket és az Iráni Forradalmi gárda tagjait célozzák meg” – jelentette ki.
Mivel továbbra sincs jele annak, hogy Oroszország a békére törekedne, folytatni kell az Ukrajna számára nyújtott támogatásokat – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Brüsszelben a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozása után szerdán. Üdvözölte több szövetséges ország nehézfegyverekre és katonai kiképzésre vonatkozó felajánlásait, és arra ösztönözte a tagországokat, hogy folytassák Kijev megsegítését. Tájékoztatása szerint a miniszterek tárgyaltak arról is, hogy miként lehetne növelni a fegyver- és lőszerkészletek feltöltését biztosító ipari kapacitást, amelyre – elmondása szerint – minden eddiginél nagyobb szükség van, tekintettel arra, hogy a szövetségesek példátlan támogatást nyújtanak Ukrajnának. Szavai szerint az intézkedések tükrözik azt a valóságot, amelyet Oroszország agresszív viselkedése, a terrorizmus tartós fenyegetése és a Kína által támasztott kihívások jellemeznek. A főtitkár továbbá sürgette Törökországot, hogy ratifikálja Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmét.
Időjárás:
Ma főképp változóan felhős-napsütéses időre számíthatunk. Este marad a változó felhőzet, csapadékra sehol nem kell számítani. A hőmérséklet jellemzően 8 – 12 fok körül alakul.
