Az izraeli kormánykoalíció második legnagyobb pártja, a Sász elnökét, Árje Derit informális találkozón fogadta a Karmelita kolostorban Semjén Zsolt

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.02.02.

Az izraeli kormánykoalíció második legnagyobb pártja, a Sász elnökét, Árje Derit informális találkozón fogadta a Karmelita kolostorban Semjén Zsolt.

Az LMP szerint a kormány nem képes válaszolni a lakosság akkumulátorgyárakkal kapcsolatos kérdéseire.

Jichák Herzog elnök megpróbált közvetíteni a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Benjámin Netanjahu miniszterelnök, valamint Járiv Levin igazságügyi miniszter között.

Házkutatást tartott az Ukrán Biztonsági Szolgálat több ukrán politikus és üzletember otthonában, valamint az adóhivatalban – közölte az ukrán kormánypárt frakcióvezetője.

Belföldi hírek:

Az izraeli kormánykoalíció második legnagyobb pártja, a főként szefárdi ortodox zsidókat képviselő Sász elnökét, Árje Derit informális találkozón fogadta a Karmelita kolostorban Semjén Zsolt, nemzet- és nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter, miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. A találkozón részt vett Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija is. A találkozó fókuszában a magyar-izraeli általános és gazdasági kapcsolatok álltak. A két politikus méltatta a magyar-izraeli kapcsolatokat, Deri Izrael Állam nevében megköszönte Magyarország elkötelezett kiállását a zsidó állam mellett a különböző nemzetközi fórumokon, Izrael „egyik legközelebbi szövetségeseként” jellemezve Magyarországot. Az izraeli politikus szintén köszönetet mondott Magyarország Kormányának a hazai zsidó közösségek felé nyújtott támogatásért.

A kormány a következő hat hónapban kifizeti a Dunaferr dolgozóinak bérét, ez több mint 16 milliárd forint – jelentette be Orbán Viktor szerda délután megjelent közösségi-videójában. A miniszterelnök a dolgozóknak szóló intézkedés mellett ígéretet tett arra, hogy a kormány azon dolgozik a következő hónapokban, hogy hat hónap után „megbízható, stabil működést biztosító tulajdonosa lehessen a magyar ipar számára nélkülözhetetlenül fontos dunaújvárosi vasműnek”. Orbán Viktor miniszterelnök mindezt azok után jelentette be a videóban, hogy találkozott Mészáros Lajos országgyűlési képviselővel és csapatával. A kormányfő úgy vélekedett az egyperces videóban, hogy a Dunaferrt tönkretették. Szerinte ezért felelősek a korábbi tulajdonosok, a vállalatvezetők és a brüsszeli szankciók.

Az LMP szerint a kormány nem képes válaszolni a lakosság akkumulátorgyárakkal kapcsolatos kérdéseire. Bakos Bernadett, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője arról beszélt, a gödi Samsung gyár kapacitásának megduplázásáról és a nyíregyházi akkumulátortakaró tartólemezt gyártó létesítmény építéséről tartott előző napi közmeghallgatáson is megnyugtató válaszok nélkül maradt a lakosság. Példaként említette a vízellátással, a szennyvíz- és a károsanyag-kibocsátással kapcsolatban felmerült kérdéseket. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a nyíregyházi közmeghallgatáson az emberek nem tudtak részt venni, gyakorlatilag többen álltak az épület előtt, mint ahányan bejutottak. Bakos Bernadett szerint – szemben a kormánypropaganda állításával – sem munkalehetőséget, sem adóbevételeket nem jelentenek majd az épülő gyárak.

Stagnál a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ a honlapján. Azt írták: a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja az országos átlagot tekintve a 4. héten számottevően nem változott. A vizsgált városok háromnegyedét stagnáló tendencia jellemzi. Csökkenés figyelhető meg a budapesti agglomerációs települések közös mintájában, Pécsen, Szekszárdon és Szolnokon, emelkedő tendencia Egerben és Kaposváron tapasztalható – írták. A koronavírus örökítőanyagának koncentrációja minden mintavételi helyen az emelkedett kategóriába sorolható – közölte az NNK.

Külföldi hírek:

Jichák Herzog elnök megpróbált közvetíteni a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Benjámin Netanjahu miniszterelnök, valamint Járiv Levin igazságügyi miniszter között az igazságszolgáltatási reform kapcsán. Herzog és mások sürgették a Netanjahu-kormányt, hogy tárgyaljon a drasztikus terv körvonalairól. Herzog elnök több hete próbál közvetíteni a felek között, most egy jogászcsapatot akart létrehozni, de amikor Herzog Eszter Hajutnak előállt a tervvel, azt válaszolta, hogy készen áll, de egy feltétellel: az igazságügyi reform előmozdítását mind a Kneszetben és mind Levinnél azonnal és teljesen befagyasztják. Herzog továbbította Hajut szavait Netanjahu miniszterelnöknek és Levin miniszternek, de ők nem értettek egyet a Legfelsőbb Bíróság elnökének feltételével, és a tárgyalások véget értek. Körülbelül egy hete az izraeli bíróságok igazgatásának jogi tanácsadója, Barak Lazer ugyanezt a szándékot fogalmazta meg a Kneszet Alkotmány, Jog és Igazságügyi Bizottságban, és azt állította, hogy az első lépés az összes reformprogram befagyasztása. A múlt héten az elnök arra kérte az izraeli vezetést, hogy „mutassanak felelősséget… szánjanak időt erre a kritikus vitára”, és figyelmeztetett, hogy a vitás igazságügyi tervek körüli összecsapás „mindannyiunkat felemészthet”.

Gázai terroristák rakétát lőttek ki Izrael déli része felé, aktiválva a szirénákat Szderotban és a határ menti közösségekben. Az Izraeli Védelmi Erők közölte, a lövedéket Szderot felett elfogta a Vaskupola rakétavédelmi rendszer. A Magen David Adom mentőszolgálat szerint egy ötvenes éveiben járó nő könnyű sérüléseket szenvedett. Ő elesett miközben az óvóhely felé sietett. A Palesztin Iszlám Dzsihád terroristái két körben összesen öt rakétát lőttek ki. Hármat elfogott a Vaskupola rakétavédelmi rendszer, egy nyílt területen landolt egy pedig nem jutott át a határkerítésen. A második kör rakétázásra válaszul az izraeli vadászgépek a Hamász egyik legjelentősebb katonai bázisát vették célba a Gázai övezet északi részén.

Az illegális bevándorlás, a hagyományos családi értékek támogatása, az uniós források elosztása és a Nyugat-Balkán volt a témája Novák Katalin magyar köztársasági elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök találkozójának szerdán Rómában. A tájékoztatás szerint az első téma az illegális migráció volt, és mindkét politikus egyetértett abban, hogy ennek gátat kell szabni. A hagyományos családi értékek megerősítéséről közölték, ez abban is segít, hogy a fiatalok könnyebben tudjanak családot alapítani, gyermeket nevelni. Az erős családpolitika Olaszországban és Magyarországon is elemi érdek és szándék. A harmadik kérdés a nyugat-balkáni bővítés volt. A két politikus egyetértett abban, hogy mielőbbi bővítésre van szükség, s ez nemcsak a hat csatlakozni kívánó ország érdeke, hanem az EU-é is. A negyedik téma az uniós források kérdése volt. Az olasz miniszterelnök egy rugalmasabb, a korunk kihívásainak megfelelő felhasználást kezdeményez. A magyar köztársasági elnök is egyetértett azzal, hogy azokat a forrásokat, amelyek a tagállamoknak járnak, meg kell kapniuk, és olyan felhasználási szabályokat kell alkalmazni, melyek az adott nemzet és az Európai Unió érdekeit egyaránt szolgálják.

Ismét megerősítette Recep Tayyip Erdogan, hogy Törökország nem hagyja jóvá a svéd tagfelvételi kérelmet az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetébe. A török elnök a pártjának, az AKP-nak tartott beszédében azt mondta: „Amíg engedik, hogy a szent könyvemet, a Koránt meggyújtsák és gyalázzák, nem fogunk igent mondani a NATO-ba való belépésükre.” Erdogan hozzátette, ebben a helyzetben hiába is próbálkozik Svédország. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök megbeszélést folytatott a parlamenti pártok vezetőivel, hogy megvitassák a svéd NATO-jelentkezés nyomán kialakult biztonsági helyzetet. A kormányfő hangsúlyozta, fontos, hogy csillapodjon a helyzet.

Fehéroroszország fegyveres erői már önállóan működtetik az Oroszország által szállított, nukleáris robbanófejekkel is felszerelhető, Iszkander típusú, rövid hatótávolságú, hadműveleti-harcászati rakétákat, miután befejezték oroszországi kiképzésüket, valamint a hazai földön tartott gyakorlatokat – közölte szerdán a minszki védelmi minisztérium sajtószolgálata. A tárca tájékoztatása szerint a rakéták akár 500 kilométeres hatótávolságú célpontok megsemmisítésére is képesek. Ruszlan Csehov, a fehérorosz rakéta- és tüzérségi erők parancsnoka a minszki katonai televíziónak elmondta, hogy eddig nem rendelkeztek 300 kilométernél nagyobb hatótávolságú csapásmérő fegyverrel. A Military TV közösségi-csatornáján közzétett kommentárjában egyben dicsérte az Iszkander rakétát „egyszerű használhatóságáért, megbízhatóságáért, manőverezőképességéért és tűzerejéért”.

Házkutatást tartott az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szerdán több ukrán politikus és üzletember otthonában, valamint az adóhivatalban – közölte az ukrán kormánypárt frakcióvezetője.  Arszen Avakov volt belügyminiszter saját maga számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportálnak az otthonában egy helikoptervásárlási üzlet miatt tartott házkutatásról. Az Ukrajinszka Pravda és az RBK televízió honlapja biztonsági vezetőktől úgy értesült, hogy házkutatás folyik Ihor Kolomojszkij milliárdosnál, a Privatbank egykori tulajdonosánál, volt Dnyipropetrovszk megyei állami közigazgatási vezetőnél is. A házkutatásokról szóló hírt az ukrán elnök pártjának, a Nép Szolgájának frakcióvezetője, David Arahamija később megerősítette, de arra nem tért ki, milyen ügyben vizsgálódnak. A politikus, aki a Telegram üzenetküldő alkalmazásra kitett üzenetében megígérte, hogy az ország az Oroszországgal vívott háború alatt megváltozik, hozzátette, hogy házkutatás folyik az Ukrán Adóhivatalnál is, és menesztik a vámhivatal vezetőségét.

Ukrajna támogatása lesz Joe Biden amerikai elnök lengyelországi látogatásának fő témája – közölte Piotr Wawrzyk lengyel külügyminiszter-helyettes. A diplomata annak kapcsán nyilatkozott a PAP hírügynökségnek, hogy Biden hétfőn, a lengyel közszolgálati rádió washingtoni tudósítójának kérdésére válaszolva megerősítette, hogy Lengyelországba látogat. Azt nem közölte, hogy erre mikor kerül sor. A lengyelországi látogatásnak már maga a ténye jelzi, hogy Lengyelország az Egyesült Államok legfontosabb szövetségese Ukrajna támogatásában – vélekedett Wawrzyk. Közölte: a tárgyalások fő témája elsősorban éppen Ukrajna támogatása, valamint az ezzel összefüggő lengyel-amerikai kapcsolatok lesznek.

Olaf Scholz német kancellár után Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter is elutasította az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatását nyugati harci repülőgépekkel. A Zöldek politikusa a német köztelevízió egyik műsorában kifejtette, hogy a szövetségi kormány az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete óta egyensúlyozásra kényszerül, mert meg akarja adni a lehető legnagyobb támogatást az ukrán erőknek, és el akarja kerülni, hogy „belerángassa” a háborúba „Németországot, vagy Európát vagy a világot”. Nem teljesen világos, hogy hol húzódik a háborúba sodródás veszélye nélküli támogatás határa – tette hozzá, kifejtve: egyesek szerint a kormány már azzal is túl messzire megy, hogy modern német harckocsikkal segíti a védekezést, de szerinte a Leopard 2 harckocsik Ukrajnába küldésével még nem lépik át a határt. A harckocsik és a vadászgépek között azonban van egy lényeges különbség, mégpedig az, hogy a repülők használatához a folyamatos karbantartást is biztosítania kellene a támogatást nyújtó országnak. Ezzel pedig már valóban „túl messzire mehetünk, háborús féllé válhatunk” – mondta Habeck.

Időjárás:

Ma a szakadozott felhőzet mellett sokfelé kisüt a nap. Erős széllökésekkel kísért szélre számíthatunk. Este helyenként erősen beborul az ég. A felhőzetből időszakosan havas eső, hóesés is kialakulhat. A hőmérséklet jellemzően 1 – 3 fok között alakul.