A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.12.20.
Az elmúlt hónapok a gázársapka körüli szerencsétlenkedéssel mentek el az Európai Unióban – közölte Szijjártó Péter.
Budapest útjairól kivont, de továbbra is üzemeltethető autóbuszokat adományozott a BKV Ukrajnának.
Módosították Izraelben hétfőn a frakcióalakításra vonatkozó szabályozást.
„Az ukrán gyerekek a Szent Miklóshoz írt leveleikben légvédelmet, fegyvereket és győzelmet kérnek.” – írta Volodimir Zelenszkij.
Belföldi hírek:
Ahelyett, hogy az Európai Unió értelmes kérdésekkel, új energiaforrások keresésével, az infrastruktúra fejlesztésével foglalkozott volna, az elmúlt hónapok a gázársapka körüli szerencsétlenkedéssel mentek el – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s energiaügyi miniszterek ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy Magyarország semmi szín alatt nem támogatja a földgázra vonatkozó ársapka bevezetését, az ugyanis „káros, veszélyes és teljesen felesleges” intézkedés. Szavai szerint ezzel olyan eseményekre szeretne reagálni a közösség, amelyek augusztusban történtek, s az csak a bevezetés szükségtelenségét bizonyítja, hogy azóta is jól megvolt a kontinens ársapka nélkül. Ráadásul a korlát elrendelése áremelkedéshez vezethetne, egyrészt az elérhető mennyiség csökkenése miatt, másrészt azért, mert annak szintjét a jelenlegi piaci ár fölött húznák meg – figyelmeztetett.
A civil szervezetek és a polgári kormány között kifejezetten jó kapcsolat van, mondta Szalay-Bobrovniczky Vince, a miniszterelnökség társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Heti TV Pirkadat című műsorában. Elmondta, még soha olyan jelentős összegű támogatást nem nyerhettek el a civilek, mint idén, közel húsz milliárd forintot. A civilek kiveszik a részüket az ország mindennapjaiból, komoly segítséget nyújtanak például az orosz-ukrán háború kapcsán is. A menekültek ellátásában ezek a szervezetek voltak a kormány legfontosabb partnerei. Ezért is lehet mondani, tette hozzá az államtitkár, a valódi civil szervezetekkel jó az együttműködés. Az államtitkár beszélt az elhagyott zsidó temetők felújításáról is. Mint kifejtette, ez egy nagyon fontos projektje a kormánynak. Az idei pályázati nyertesek közül többen is kérték, hogy a bevállalt munkákat és az elszámolást 2023-ban fejezzék be. Ezt természetesen a kormány elfogadta, így a következő év az elszámolásokkal fog eltelni, nem lesz új kiírás. A tervek szerint 2024-ben indul újra a projekt. Az az esztendő különleges lesz, hiszen akkor fog megemlékezni az ország a holokauszt 80-ik évfordulójáról. Szalay-Bobrovniczky Vince beszélt a zsidó szervezetek és a kormány kapcsolatáról is. Mint kifejtette, a viszony jó, ugyanakkor az is igaz, hogy vannak viták, feszültségek is. A politikus szerint egész egyszerűen azonban csak következetesnek kell lenni. Kiemelte, a magyar kormány az uniós tagállamok közül szinte egyedül áll ki Izrael minden jogos követelése mellett. Azt is kiemelte az államtitkár, már nagyon várják az új izraeli kormány megalakulását. Végezetül az államtitkár elmondta, nagy örömmel látja, hogy a civil szektorban megjelentek a zsidó szervezetek is, ami nagyon fontos. És így, tette hozzá, akár két területen is tudja támogatni és segíteni a hazai zsidó közösség munkáját.
Budapest útjairól kivont, de továbbra is üzemeltethető autóbuszokat adományozott a BKV Ukrajnának. A közlekedési társaság az MTI-vel közölte: a 15 – öt Volvo és tíz darab csuklós Ikarus – járművet hétfőn adta át Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere és Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója Balog Istvánnak, Ukrajna magyarországi ügyvivőjének. Nyár óta több megkeresés is érkezett a társasághoz Ukrajnából autóbuszok felajánlását kérve, de eddig a BKV nem rendelkezett működőképes, forgalomból kivonható járműtartalékkal – írták, hozzátéve, mostanra azonban – az autóbuszcseréknek köszönhetően – több, továbbra is üzemeltethető busz is felszabadult. Emlékeztettek: a BKV eddig is több alkalommal – melegedőbusszal vagy éppen humanitárius szállítmánnyal – segítette a háború sújtotta szomszédos országot és a Magyarországra menekülőket.
Külföldi hírek:
Módosították Izraelben hétfőn a frakcióalakításra vonatkozó szabályozást, és ennek következtében az eddigi legalább négy képviselő helyett legalább a frakciók létszámának egyharmadát kell kitennie azon képviselők csoportjának, akik ki akarnak válni pártjukból, és önálló frakciót akarnak létrehozni a parlamentben (kneszet). A Maariv című újság hírportáljának beszámolója szerint hatvanhárom honatya támogatásával és ötvenegynek az ellenzésével fogadták el a törvénymódosítást. Az eddigi szabályok szerint már akár négy törvényhozó is bejelenthette együttes leszakadását az őt a parlamentbe juttató pártról. Ezt a változatot az elmúlt évben, az előző kormány idején azért szavazták meg, mert abban bíztak, hogy segítségével sikerül leválasztani legalább négy „lázadó” honatyát a legnagyobb pártból, a Likudból. A mostani törvénymódosítással Benjámin Netanjahu kijelölt miniszterelnök megpróbálja elejét venni annak, hogy képviselők kiválásával esetleg elveszítse kormányzati többségét, amelyet a november 1-jén tartott választások nyomán szerzett meg.
A Szaúd-Arábia és Irán közötti iraki közvetítéssel folytatott tárgyalások megfeneklettek, miután Iránban súlyos zavargások törtek ki az elmúlt időszakban, és Teherán azzal vádolta meg Rijádot, hogy szerepet játszik az iráni vezetés elleni tüntetések felbujtásában – jelentették be iraki tisztviselők. Amer al-Fajez, az iraki parlament külügyi bizottságának tagja kijelentette: „Az iráni-szaúd-arábiai tárgyalások megrekedtek, és ez negatív hatással lesz az egész régióra”. A tavaly tavasszal kezdett tárgyalásokat korábban áttörésként értékelték, mert enyhítheti a térségbeni feszültséget. Mohammed asz-Szudáni új iraki miniszterelnök a múlt hónapban megerősítette, hogy a felek felkérték a közvetítés folytatására. Amikor azonban az iraki kormányfő novemberben elutazott Teheránba, iráni tisztviselők azt közölték vele, hogy nem tartják meg a tárgyalások hatodik fordulóját, és azzal vádolták Rijádot, hogy szaúdi finanszírozású médiacsatornákon keresztül szítja az Irán egészére kiterjedő zavargásokat.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap interjút közölt a hétfői számában Gulyás Gergellyel, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel Az Európai Bizottság kritikája nem korrekt címmel. A miniszter az interjúban kiemelte, hogy már augusztusban, a kormányalakítás után stratégiai megállapodást kötöttek az Európai Bizottsággal. Ugyanakkor az Európai Parlament nagy nyomást fejtett ki a bizottságra, de ha valaki objektíven, szakmai alapon vizsgálja a magyar parlamentben elvégzett törvényalkotási munkát, akkor „a következő hónapokban felszabadíthatjuk a Magyarországnak járó felfüggesztett EU-s pénzek egy részét”. Mint mondta, a bizottság által előírt feltételek, a 27 „mérföldkő” túlnyomó többségét már teljesítették, így felállították az Integritás Hatóságot, amely működik is. Ugyanakkor az új hatósággal kapcsolatban „őszintén meg kell mondanunk, hogy a bizottság jelenlegi kritikája nem korrekt”, hiszen a testület egy folyamatot kívánt szabályozni és nem személyekről akart tárgyalni – tette hozzá Gulyás Gergely, aláhúzva, hogy a kormány a bizottság minden igényét átültette a jogszabályokba, és a törvényileg szabályozott folyamatban egyáltalán nem volt befolyása arra, hogy ki legyen a hatóság elnöke vagy kik legyenek az alelnökök. Ezért „teljességgel inkorrekt” a folyamat lezárulta után azt mondani, hogy a három alelnök közül az egyik elfogadhatatlan a bizottság számára – jelentette ki.
Andrej Babis volt miniszterelnököt látná a legszívesebben utódjául a cseh államfői tisztségben Milos Zeman távozó államfő. Zeman a Právo című cseh lapnak adott interjúban kijelentette, hogy a januári elnökválasztáson Babisra fog szavazni, mert ő az egyetlen jelölt, akinek politikai tapasztalata van. A jelenlegi elnök szerint a politika ugyanolyan mesterség, mint minden más. „Önök se szeretnék, hogy olyan sebész operálja önöket, akinek nincs orvosi végzettsége” – jelentette ki. A 68 éves milliárdos nagyvállalkozó Babis 2017 és 2021 között volt a Cseh Köztársaság miniszterelnöke. Jelenleg eljárás folyik ellene európai uniós pénzekkel történt állítólagos csalás miatt. Az elnökválasztás első fordulóját január 13-án és 14-én tartják. A 78 éves Zeman már nem indulhat, miután az alkotmány által engedélyezett két hivatali időszakot kitöltötte.
Mélyen csalódott a nemzetközi közösségben Ana Brnabic szerb miniszterelnök, aki a szerbiai közszolgálati televízió műsorában arról beszélt: fél attól, hogy a helyzet még inkább elmérgesedik Koszovóban. Szavai szerint Brüsszel és Washington csak akkor hallja meg a koszovói szerbeket, ha azok úttorlaszokat építenek, de akkor sem azt hallják, amit kellene. Ana Brnabic közölte, hogy azért építettek a koszovói szerbek barikádokat a Koszovó és Szerbia közötti átkelőkön, mert azt akarják elérni, hogy a koszovói kormány tiszteletben tartsa alapvető emberi jogaikat. Magyarázata szerint az állami intézményekből is azért léptek ki a szerbek november elején, mert csak azt szerették volna elérni, hogy a koszovói fél tartsa be a kilenc évvel ezelőtt aláírt brüsszeli megállapodásban foglaltakat. Ana Brnabic szerint a nemzetközi közösség reakciója nem mindig érthető, hiszen folyamatosan mindkét felet a feszültség csillapítására kérik, miközben Belgrád semmilyen provokációt nem követett el, minden ilyen lépés Pristina felől érkezett.
Az ukrán elnök közösségi oldalán arról írt hétfőn, hogy az „orosz terroristák újabb csapásokkal ajándékozták meg az ukrán gyerekeket Szent Miklós napján”. Majd azzal folytatta, hogy a Közös Expedíciós Haderővel vezetőihez azzal a kéréssel fordult, hogy támogassák hazáját egy világos döntéssel – „adjanak meg mindent, ami nemcsak a meglévő dinamikát őrizheti meg az ukrajnai harctéren, hanem fel is gyorsíthatja a védelmi erők győzelemre jutását”. „Mert a mi győzelmünk mindannyiuk győzelme lesz: ez Európa győzelme, amit mindannyian egyformán várunk” – hangsúlyozta Zelenszkij. Az ukrán vezető ezt követően arra is kitért bejegyzésében, hogy „az ukrán gyerekek a Szent Miklóshoz írt leveleikben légvédelmet, fegyvereket és győzelmet kérnek. Ők mindent megértenek”. „Cselekedjünk! Dicsőség Ukrajnának!” – zárta a posztját az ukrán elnök.
Időjárás:
Ma zömében felhős égbolt lesz jellemző. Este lecsökken a felhőzet, de foltokban ismét párásság, köd képződhet. A hőmérséklet jellemzően 1 – 5 fok köré emelkedik.
