Izraelben a hadsereg volt vezérkari főnöke tömegmozgalmat hirdetett a készülő új jobboldali kormány ellen

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.12.04.

A kormány új gazdasági modell felépítésén dolgozik – mondta Orbán Viktor.

Országszerte egyre nagyobb méreteket ölt az oktatás helyzete miatti tiltakozás.

A Brexit előnyeiről beszélt az új brit kormányfő.

A NATO addig támogatja Ukrajnát, amíg nem győz.

Hírek:

A miniszterelnök szerint a következő gazdasági év sikere az energiaárakon és a szankciókon múlik. Orbán Viktor azt mondta, ezért fontos, hogy már több mint egymillióan kitöltötték az újabb nemzeti konzultációt. Megismételte, hogy az unió szankciós politikája nem érte el célját, nem vittek közelebb a háború befejezéséhez, inkább a tagállamoknak okozott gondot. Mint mondta, az olaj után Brüsszel kiterjesztené a szankciókat a gázra és a nukleáris energiára, az azonban ellentétes Magyarország érdekeivel, ezért mentesítést akar elérni ezek alól. A nehéz helyzetben is cél marad a családokat megvédése a hatalmas rezsiköltségektől és egy éven belül elérhető az egyszámjegyű infláció. Elismerte, hogy a már korábban elfogadott jövő évi költségvetést hozzá kell igazítani a nyár óta történt változásokhoz. Orbán Viktor közölte, hogy a kormány dolgozik egy új gazdasági modell felépítésén, mert az unió ezt eddig nem tette meg.

A következő két hétben több uniós döntés is várható a Magyarországnak szánt források ügyében – erősítette meg a tárgyalásokat magyar részről vezető területfejlesztési miniszter. Navracsics Tibor bízik benne, hogy a költségvetési és a helyreállítási alapból származó pénzekről is záros határidőn belül megszülethet a megállapodás. Ez lehetővé tenné, hogy 2023-tól ténylegesen is megnyíljanak az uniós források. Orbán Viktor azt mondta, az Európai Bizottság e héten hozott javaslatával jelentős lépést tettek előre. Magyarország azonban nem hagyja, hogy a brüsszeli bürokraták elképzelései érvényesülhessek. Közgazdászok és elemzők viszont egyáltalán nem látják kedvezőnek a helyzetet. Inotai András professzor szerint a döntés azt jelenti, hogy még inkább megrendülhet a nemzetközi pénzpiac bizalma Magyarország iránt. Úgy vélte, a magyar kormány egyelőre pontozásos vereséget szenvedett.

A Nemzeti Nyomozó Iroda három gyanúsítottat hallgatott ki az úgynevezett Városháza-gate ügyben a napokban – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.  Befolyással üzérkedéssel gyanúsították meg őket, de szabadlábon védekezhetnek. Előzőleg ismertté vált, hogy a rendőrség határozata szerint Bajnai Gordon volt miniszterelnök ellen az egy éve kezdett lejárató kampány végrehajtói bűntettet követtek el. Azt állították, hogy Budapest jelenlegi vezetői vevőt keresnek a műemléki védelem alatt álló Városháza épületegyüttesére. A rendőrség megállapította, hogy Bajnait olyan helyre csalták megbeszélésre, ami eleve fel volt szerelve profi hang- és képrögzítő eszközökkel. A volt kormányfő feljelentést tett, miután a közzétett felvételt manipulálták, összevágták és így az tévesen közvetítette az elhangzottakat.

Országszerte egyre nagyobb méreteket ölt az oktatás helyzete miatti tiltakozás. A demonstrációk azután erősödtek fel, hogy az oktatást felügyelő Belügyminisztérium elbocsátott nyolc olyan tanárt, aki részt vett a korábban indult polgári engedetlenségi mozgalomban. Az is ismertté vált, hogy az ország egyik legjobb iskolája, a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 14 pedagógusát figyelmeztették, kirúghatják őket, ha jogosulatlanul nem veszik fel a munkát. Emiatt folytatódtak a tüntetések és már több mint 50 iskola ötszáznál is több tanára közölte, ők is részt vesznek a polgári engedetlenségben. A Társaság a Szabadságjogokért közben jogi segítséget ígért az elbocsátottaknak. Jelezték, ha egy iskolában nincs elég vagy megfelelő végzettségű pedagógus, az sérti a tanulók oktatáshoz való jogát, emiatt pedig lehet perelni az államot.

Az államfő aláírta azt a törvényt, amelynek alapján az állam részben kivonul a szociális ellátásból. A módosítás egy olyan úgynevezett salátatörvényben van, amelyet nemrég szavazott meg a parlament kormánypárti többsége. Ez a „Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosítása” címet viselte. A tervezet jelentős tiltakozást váltott ki, többen is kérték Novák Katalint, hogy ne hagyja jóvá. Ő azonban ennek ellenére kihirdette a jogszabályt. A kormány ugyanakkor rendeletet hozott „a szociális ellátórendszer veszélyhelyzeti működéséről”. Ennek lényege, hogy a jelenlegi háborús veszélyhelyzetben a szociális szolgáltatások működhetnek az előírásoknak kevésbé megfelelő körülmények között is.

Az amerikai külügyminiszter megerősítette, az orosz elnök nem képes megbontani a NATO egységét. Anthony Blinken közölte, változatlanul támogatják Ukrajnát, méghozzá addig, amíg nem győz. Felidézte, hogy a szövetségesek 40 milliárd dollár értékű segítséget küldtek eddig a megtámadott országnak és a támogatás nem áll meg itt. Elsősorban a segítségről volt szó a tagországok külügyminisztereinek eheti bukaresti ülésén is. Blinken szerint Vlagyimir Putyin a civil lakosságot vette célba, azt akarja, hogy megfagyjanak, éhezzenek, el akarja üldözni őket otthonaikból, abban a reményben, ha elég magasra emeli a háború árát, akkor a világ magára hagyja Ukrajnát. A szövetségesek azonban kitartanak, bámennyibe is kerül, mert az agresszor győzelme sokkal nagyobb árat követelne – mondta.

Az orosz külügyminiszter viszont azt állította, országa a törvényes érdekeit védelmezi Ukrajnában a nemzetközi jog alapján. Szergej Lavrov szerint a csapásokat arra az ukrán infrastruktúrára mérik, amely segíti oroszok legyilkolását. Egy konferencián arról is beszélt, hogy a Nyugatnak valós esélye volt megakadályozni a konfliktust, ám nem élt vele, miután nem hagyott fel a NATO keleti bővítésének tervével. Azzal érvelt, hogy Európa biztonságát teljesen alárendelték az Egyesült Államokénak. Úgy vélte, a NATO visszatért a több mint hét évtizeddel ezelőtti hidegháborús feladatköréhez, nevezetesen ahhoz, hogy az oroszokat Európán kívül, az amerikaiakat Európán belül, a németeket pedig ellenőrzés alatt tartsa.

Az Egyesült Államokban első alkalommal választottak színes bőrű politikust egy kongresszusi frakció élére. A demokraták vezetője ugyanis Hakeem Jeffries New York-i képviselő lesz. Az 52 éves afroamerikai politikus Nancy Pelosit követi a poszton. Ő 20 év után köszönt le, miután a legutóbbi félidős választáson a demokraták elvesztették többségüket a képviselőházban. Jeffries közölte, a demokrata képviselők elkötelezetten akarnak harcolni a dolgozó családokért, a középosztálybeli honfitársaikért, valamint azokért, akiknek az a vágya, hogy a középosztályba kerüljenek. Megválasztását egyébként a demokraták szenátusi vezetője, Chuck Schumer fordulópontként értékelte az amerikai kongresszus történetében.

Óriási érdeklődés kíséri az amerikai Georgia állam kedden esedékes megismételt szenátorválasztását. Ott dől el ugyanis, hogy a szövetségi törvényhozás felsőházában valódi többségük lesz-e a demokratáknak, vagy egyenlő számú szenátoruk lesz a republikánusokkal. A szavazóknak azért kell most újra az urnákhoz járulniuk, mert november elején egyik jelölt sem kapott 50 százaléknál több voksot. Akkor a demokrata Raphael Warnockra 37 ezerrel többen szavaztak, mint republikánus kihívójára, Herschel Walkerre. Rengetegen éltek az előzetes szavazás lehetőségével is, miközben a két nagy párt prominensei kampányoltak jelöltjük mellett. A demokratáknál még Barack Obama volt elnök is részt vett a kampányban.

Izraelben a hadsereg volt vezérkari főnöke tömegmozgalmat hirdetett a készülő új jobboldali kormány ellen. Gadi Ejzenkot – aki Nemzeti Tábor nevű párt képviselője – arra buzdított, hogy egymillió ember tiltakozzon az utcákon Benjamin Netanjahu kabinetje ellen. Egy interjúban elmondta, félti az összetartó és demokratikus Izraelt, miután az új kormányban szélsőjobboldali pártok vezetői is helyet kapnak. Azt is kifogásolta, hogy szerinte bevonják az izraeli hadsereget a politikai közbeszédbe. Úgy vélte, ezzel a rövid távú érdekekért hosszú távon gyöngítik a védelmi erőket. Úgy fogalmazott, nem szabad olyan állapotot teremteni, melyben a katonák azért nem akarnak harcolni, ahogyan velük a pártok politikai okokból bánnak.

Az új brit miniszterelnök utólag is helyes döntésnek tartja, hogy Nagy-Britannia távozott az Európai Unióból. Rishi Sunak kijelentette, büszke arra, hogy annak idején a Brexitet támogatta. Azzal érvelt, ez tette lehetővé, hogy Nagy-Britannia ellenőrzése alá vonja saját határait. Az alsóházi vitában azonban az ellenzéki képviselők felhívták a figyelmet arra, hogy a júniussal zárult egy évben meghaladta a félmillió főt a Nagy-Britanniába irányuló bevándorlók száma, ami egyúttal rekordot jelent. Sunak viszont úgy vélte, a kilépés nyomán olyan gazdasági előnyök kihasználása vált lehetővé, amely a brit gazdaság növekedésének hajtóereje lesz.

Olaszországban a kormány rendkívüli állapotot hirdetett a turistaparadicsomnak számító Ischia szigetén az egy hete történt földcsuszamlás miatt. A természeti katasztrófa több mint tíz halálos áldozatot követelt. Összesen 45 épület vált teljesen lakhatatlanná és 290-en maradtak fedél nélkül. A földcsuszamlás autókat és buszokat sodort a tengerbe, és iszappal árasztotta el az utcákat is Casamicciola Terme kikötővárosban. A szakértők és aktivisták szerint az illegális építkezések növelték meg a természeti katasztrófa kockázatát a szigeten.

Az Egyesült Államokhoz tartozó Hawaii szigetén újra működésbe lépett a világ legnagyobb aktív vulkánja. A Mauna Loa az utóbbi 38 évben nyugalomban volt, most azonban hamuval borította be a környező térséget. Szakemberek szerint a fokozott vulkáni tevékenység nem fenyegeti a hegy lejtőjén tartózkodókat, és a légi forgalomra sem jelent veszélyt. A kitörésnek az utóbbi hónapokban voltak előjelei: június óta megsokszorozódtak a napi földrengések a térségében. A geológiai feljegyzések szerint a vulkán 1843 óta 33 alkalommal tört ki, legutóbb 1984-ben.

Ami pedig a hazai időjárást illeti, tart a kellemetlen ősz. Többnyire erősen felhős vagy borult, helyenként párás, ködös időre kell számítani. Csak kevésszer szakadozhat fel a felhőzet. Több helyen lehet eső. A délkeleti, keleti szelet élénk, néhol erős lökések is kísérhetik. A hőmérséklet napközben 4 és 10 fok között alakul, estére mínusz 2 és plusz 4 fok közé hűl le a levegő. A jövő héten is hasonló időre számíthatunk.