Izrael és Libanon lényegében békét kötött

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.10.30.

Folytatódnak az oktatás helyzete miatt indult tiltakozó akciók.

Brazíliában ma tartják az elnökválasztás második fordulóját.

Nagy tervekkel látott munkához az új brit és az olasz kormányfő is.

Megkezdődött a téli időszámítás, az órákat most vissza kellett állítani.

Hírek:

A pénzügyminiszter szerint a kormány elkötelezett a nyugdíjak értékének megőrzése mellett. Varga Mihály megismételte, hogy a jövő év nehéznek ígérkezik, lassul a gazdaság növekedése és még magas lesz az infláció is. Az Idősek Tanácsának ülésén megerősítette, hogy decemberben áttervezik a nyáron már elfogadott jövő évi költségvetést és egyúttal döntenek a nyugdíjemelés mértékéről is. Az utóbbiról számot nem mondott. Előzőleg viszont a gazdaságfejlesztési miniszter jelezte, a jegybank inflációs előrejelzése alapján állapítják meg az emelést. Így az is elképzelhető, hogy a korábban tervezett 5,2 százalék helyett 13 százalékkal emelkedhet januárban az átlagnyugdíj.

A miniszterelnök elképzelhetőnek tartja, hogy rövidesen újabb termékek árát maximálják, mert meg akarják akadályozni a további drágulást. Orbán Viktor elmondta, hogy ezekről az intézkedésekről mindig hatalmas viták vannak. Nem tartják jónak ugyanis, ha központilag be kell avatkozni a gazdaság rendszerébe, néha azonban mégis meg kell tenni. A kormányfő ismét az Oroszország elleni szankciókat okolta azért, hogy növekszik az infláció. Úgy fogalmazott, hogy – idézem – egy nagy gödröt ástunk, de magunk estünk bele, ezért Magyarország nem akar tovább ásni. Hozzátette, a nemzeti konzultációt azért indították meg, hogy ráirányítsák a figyelmet, a hibás döntések miatt napjainkban mindenki veszélyben van.

A közoktatás helyzetéről tartanak vitanapot az Országgyűlésben jövő szerdán. Holnaphoz egy hétre pedig a közoktatásért felelős államtitkár egyeztetni kíván a pedagógus sztrájkbizottság képviselőivel. Maruzsa Zoltán erről tájékoztatta az érdekképviseleteket, egyúttal arra is kérte őket, ne támogassák a tanárok polgári engedetlenségét. A levelet a csütörtöki országos sztrájk idején kapták meg. Az akcióban sok ezer tanár, diák és szülő szervezett élőláncot Budapesten, valamint több mint hatvan városban. A résztvevők azt hangoztatták, hogy már nemcsak a pedagógusok bérének emeléséről van szó, hanem az utóbbi években lepusztított és kivéreztetett oktatás helyzetéről, a fiatal generációk jövőjéről is. A héten Novák Katalin úgy nyilatkozott, hogy megnyugtató megoldásra van szükség a tanárok anyagi biztonsága érdekében.

A magyar államfő arról is beszélt, hogy Magyarország támogatja Ukrajnát a most folyó harcban. Ezt már hivatalos bécsi látogatásán mondta, miután tárgyalt a nemrég újraválasztott Alexander Van der Bellen elnökkel. Kiemelte, hogy mindketten elítélték az orosz agressziót, egy szuverén független ország fegyveres megtámadását, és nem ismerik el az elfoglalt területek Oroszországhoz tartozását. Novák Katalin úgy vélte, átjárható, nyitott belső határokra és biztos külső határokra van szükség Európában. Osztrák kollégájával együtt fontosnak minősítették a két ország szövetségesi kapcsolatait. Van der Bellen leszögezte, hogy Ausztria a szankciókat tartja az egyetlen lehetséges válasznak az orosz agresszióra.

A magyar külügyminiszter szerint a szankciók nem kényszerítették térdre Oroszországot, az európai gazdaság viszont a padlóra került. Washingtoni látogatásán Szijjártó Péter úgy vélte, az Európai Unió „teljességgel félrekezelte” az ukrajnai válságot. Bírálta az amerikai kormány intézkedéseit is, szerinte azok hozzájárulhatnak a helyzet eszkalációjához. Egy konzervatív társaság pódiumbeszélgetésén azt is kifejtette, Magyarország továbbra is nyitva akarja tartani kommunikációs csatornákat az oroszokkal. Ellenkező esetben ugyanis feladnák a békének még a reményét is. Úgy fogalmazott, a kormány politikájának nincs ukrán vagy orosz aspektusa, kizárólag a nemzeti érdek számít.

A volt amerikai elnök várhatóan elmegy a Capitolium ostromát vizsgáló képviselőházi különbizottság meghallgatására. Erre utal, hogy ügyvédei átvették azt az idézést, amelyben dokumentumokat és tanúvallomást követelnek Donald Trumptól. Az iratokat a jövő hét végéig kellene benyújtani, a meghallgatás pedig holnaphoz két hétre lenne. A testület a hírek szerint azt akarja bizonyítani, hogy a volt elnök megpróbálta megmásítani a legutóbbi elnökválasztás eredményét. Ezt példátlannak minősítik, hiszen Trumpnak tisztában kellett lennie azzal, hogy mindez törvénytelen és alkotmányellenes. A bukott elnök már többször boszorkányüldözésnek nevezte a 9 tagú bizottság tevékenységét.

Az új brit miniszterelnök helyre akarja állítani a gazdasági stabilitást és a bizalmat. Hozzátette, ez nehéz döntéseket igényel, de kormányát „minden szinten” a professzionalizmus és az elszámoltathatóság jellemzi majd. Rishi Sunakot kedden bízta meg a kormányalakítással III. Károly király, miután a konzervatív pártban nem volt vetélytársa a posztra. A 42 esztendős gazdasági szakember az Egyesült Királyság legfiatalabb miniszterelnöke, és a brit politikatörténet első hindu kormányfője. Azt is elmondta, elődje, Liz Truss, aki mindössze 45 napig állt pártja és a kormány élén, hibákat követett el a gazdaság kezelésében, de ő igyekszik ezeket kiküszöbölni.

Az új olasz kormányfő kijelentette, nem akarja fékezni vagy szabotálni az európai integrációt. Giorgia Meloni fő céljának nevezte, hogy az uniót a válsághelyzetekkel szemben a hatékonyabb válaszadás irányába terelje. A szeptemberi választásokon győztes Olasz Testvérek nevű párt elnöke a héten bizalmat kapott a római parlament mindkét házában. A 24 tagú kormányban jobboldali szövetségesei, a Liga és a Hajrá Olaszország képviselői öt-öt tárcát kaptak. Silvio Berlusconi pártjának tagja, Antonio Tajani lett a külügyminiszter, míg a Liga elnöke, Matteo Salvini a kikötőkért is felelős infrastrukturális tárcát vezeti majd. Az új olasz kormányfőt levélben üdvözölte a magyar miniszterelnök is. Orbán Viktor reményét fejezte ki, együttműködésük hozzájárul ahhoz, hogy az európai politika visszatérjen – idézem – a józan ész és a valódi európai értékek talajára.

Brazíliában ma tartják az elnökválasztás második fordulóját. Az esélyes továbbra is a baloldal jelöltje, Luiz Ignacio Lula da Silva, aki korábban már betöltötte a tisztséget. Az első fordulóban alig több mint egy százalékkal kevesebb szavazatot kapott annál, amennyi az abszolút többséghez kellett volna. A várakozásoknál jobban szerepelt viszont ellenfele, a jelenlegi államfő, Jair Bolsonaro, aki mintegy 43 százalékot szerzett. A tét óriási, hiszen most kiderül, folytatódik-e a populista irányvonal, vagy gyökeres változások következnek, békésebb időkkel. Orbán Viktor még az első forduló előtt kiállt Bolsonaro mellett, kiemelve bátorságát, amellyel szembe szállt a – mint írta – liberális világuralommal.

Kína vezetője szerint erősíteni kell az együttműködést az Egyesült Államokkal, hogy előmozdítsák a világ stabilitását. Olyan módon kell alakítani a kapcsolatokat, ami mindkét fél számára előnyös – tette hozzá. Hszi Csin-ping egy kétoldalú vegyesbizottság ülésén beszélt, alig néhány nappal azután, hogy a kommunista párt kongresszusán immár harmadszor is elnökké, és így az ázsiai ország teljhatalmú vezetőjévé választották. Megerősítette, Peking sosem mond le arról, hogy akár erővel is visszaszerezze a Tajvan feletti ellenőrzést. A szigetországnak 1949, a kínai kommunisták polgárháborús győzelme óta saját kormánya van, és fő támogatója az Egyesült Államok.

Izrael és Libanon lényegében békét kötött, miután aláírták a két ország közötti földközi-tengeri határt rögzítő egyezményt. Egy hosszú ideje vitatott területről van szó, ahol nagyértékű földgázmező található és amelyet mindkét ország a magáénak tartott. Az amerikai közvetítéssel létrejött megállapodásban Izrael átengedte az egész zónát, cserébe megkapja az onnan felszínre hozott földgáz hasznának tizenhét százalékát. Jaír Lapid miniszterelnök szerint mindez megerősíti országa biztonságát és cselekvési szabadságát. Mint mondta, nem minden nap történik meg, hogy egy ellenséges ország írásos megállapodásban ismeri el Izraelt. Ez azért is fontos, mert Izrael és Libanon között nincs békeszerződés, viszonyukat ENSZ garantálta tűzszünet szabályozza.

Egy virológus szerint visszatér az influenza, ami a koronavírus-járvány miatt dupla terhelést jelent az egészségügynek. Kemenesi Gábor megjegyezte, elértük a pandémia azon szakaszát, amikor egymással párhuzamosan több variáns is terjed világszerte, és nagyon hasonló irányba mutálódnak. A Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának munkatársa úgy vélte, rendkívül fontos lenne már most országos, kiterjedt oltási kampányba kezdeni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyobb közösségekben érdemes mindenkinek maszkot hordania, de az sem mindegy, milyent. Az FFP maszkkal lehet hatékonyan védekezni a fertőzés ellen.

Bár az Európai Parlament már három éve megszavazta az óraátállítás eltörlését, és ennek egy éve meg is kellett volna történnie, egyelőre még maradt a régi rendszer. Így mára virradóra ismét vissza kellett állítani a mutatókat egy órával. Megkezdődött tehát a téli időszámítás. Korábban főleg gazdasági és energiafogyasztási okokkal magyarázták hasznosságát, az utóbbi időben már leginkább csak a káros és negatív hatásairól lehet hallani. A szakértők úgy vélik, hogy az óraállítás növelheti a szívroham és a szélütés kockázatát, sőt, az autóbalesetek számának növekedése is összefüggésbe hozható vele.

Ezen a hétvégén indul és november végéig tart a Nyitott Balaton akció. Ezzel a kerékpáros útvonalak mentén egész évben nyitva tartó cukrászdákat népszerűsítik. Az akcióban részt vevő egységekben a kerékpárral, rollerrel érkező gyerekeknek a sütemények mellé ajándék figurát adnak. A kerékpáros turizmus fellendüléséhez egyébként jelentősen hozzájárul, hogy ősz elején újabb útfejlesztés zárult le; így most már Budapesttől a Balaton partjáig el lehet jutni kerékpárral. Balatonfüreden és Földváron a napokban új kerékpáros központok nyíltak, ahol a klasszikus bicikliken kívül elektromos rásegítésű kerékpárokat is lehet bérelni.

Időjárás:

A hosszú hétvégén tart a kellemes idő. A hajnali köd feloszlása után hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap. Főleg az északkeleti tájakon azonban tartósan borult, párás idő valószínű. Eső nem lesz és a légmozgás is mérsékelt marad. A hőmérséklet napközben 15 és 20 fok között alakul, estére viszont akár fagypont közelébe is lehűlhet a levegő.