A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.10.04.
Egyre nehezebb a helyzet az illegális migráció tekintetében, a számok és a tények egyre riasztóbbak, mondta Orbán Viktor miniszterelnök.
Minden magyar minisztert arra kér az LMP, hogy foglaljon állást a szélenergiával kapcsolatban.
Az Izraeli Védelmi Erők csapatai Júdea és Szamária-szerte terrorelhárító műveleteket hajtottak végre tegnap a hajnali óráktól kezdve.
Egyhangúlag megszavazta az orosz parlament alsóháza a négy, orosz ellenőrzés alá került ukrajnai régió Oroszországhoz való „csatlakozásáról” szóló szerződéseket.
Belföldi hírek:
Egyre nehezebb a helyzet az illegális migráció tekintetében, a számok és a tények egyre riasztóbbak, mégsem irányul elég figyelem erre a problémára – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten. A kormányfő az osztrák kancellárral és a szerb elnökkel egyeztetett a Várkert Bazárban, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: ez egy hosszabb sorozat első, nyitó találkozója. Három olyan ország vezetője találkozott, amelyet a lehető legsúlyosabban érint a migráció kérdésköre, „mind a hárman szenvedünk az illegális migrációtól” – tette hozzá. Hangsúlyozta: ez a három ország nemcsak a saját határait védi, hanem egész Európát. Magyarország teljesíti a schengeni tagságból fakadó kötelezettségeket, de az lenne az érdeke és egész Európa érdeke is, hogy a védvonalat minél délebbre tolják. Most az elsődleges védvonal a szerb-magyar határ, és mindenkinek az az érdeke, hogy ez délebbre kerüljön – mondta Orbán Viktor.
Rövidesen indul a szankciókról szóló nemzeti konzultáció, a kérdőíven hét kérdés lesz, és ezek között biztosan lesz egy gázszankciókra vonatkozó rész – közölte Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a kormány Facebook-oldalán közzétett videóban. Ennek az az oka, hogy az ukrajnai háború kirobbanása után még egyetértés volt abban, hogy az energetikai szektorra nem terjednek ki majd az Oroszország elleni szankciók, azonban Brüsszelben fokozatosan „felülírták” ezt – mondta. Hozzátette, a júniusban elfogadott olajszankciók mellett a gázra is ki akarják terjeszteni a korlátozó intézkedéseket. A júniusi döntés óta Európában meredek emelkedésnek indultak a gázárak és ez magával húzza az áramárakat is. Sokkal nagyobb ez az áremelkedés, mint amit a háború kirobbanása után tapasztaltunk – mutatott rá Dömötör Csaba. Hangsúlyozta, hogy az európai életre gyakorolt következmények súlyosak: vállalkozások korlátozzák, vagy állítják le a termelést, tovább emelkedik az infláció, és minden országban drágulnak a rezsiárak.
A magyar kormány kitartó munkájának köszönhetően az ország rendelkezik megfelelő mennyiségű energiával, a gáztározók szinte teljesen fel vannak töltve, mondta Hollik István országgyűlési képviselő, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Heti TV Pirkadat című műsorában. Mindez azt jelenti, ha holnaptól a csővezetéken keresztül semmi nem érkezne, akkor is három hónapra elegendő tartalék áll rendelkezésre. Az energiaárak kapcsán a képviselő kiemelte, a kormány biztosítja a rezsivédelmet. Meghatározták az átlagfogyasztás mértékét, amibe beletartozik a magyar lakosság több mint kétharmada. Ők azok, akik olcsóbban juthatnak hozzá az energiához, persze az is igaz, hogy mindez jelentős forrásokat igényel a hazai költségvetésből. Ám mindezt biztosítani kell, hiszen Magyarország úgy döntött, ne az emberek fizessék meg a válság árát.
Minden magyar minisztert arra kér az LMP, hogy foglaljon állást a szélenergiával kapcsolatban. Kanász-Nagy Máté országgyűlési képviselő hétfői sajtótájékoztatóján annak kapcsán beszélt erről, hogy az Országgyűlés múlt heti ülésén Orbán Viktor miniszterelnök azt válaszolta az LMP kérdésére, hogy a kormány is megosztott a szélenergia kérdésében. Az ellenzéki politikus szerint a kormányfőre a válasza alapján csak mérsékelten lehet számítani, ha szélenergiáról van szó. Kanász-Nagy Máté kijelentette: ez az energiaforrás megbízható, olcsó és biztonságos, emellett segíthetne az ország energiafüggetlenségének elérésében. Az LMP továbbra is nehezményezi, hogy 2016 óta lényegében nem lehet új szélerőművet telepíteni – mondta Kanász-Nagy Máté.
Külföldi hírek:
Az Izraeli Védelmi Erők csapatai Júdea és Szamária-szerte terrorelhárító műveleteket hajtottak végre tegnap a hajnali óráktól kezdve. Két palesztin meghalt egy súlyosan megsérült a Ramallah térségében található Dzsalazon menekülttáborban, amikor megpróbálták elgázolni a letartóztatások végrehajtására érkezett izraeli erőket, a katonák tüzet nyitottak a járműre. Az izraeli hadsereg Sechem térségében is aktív volt, két terrorista tevékenységgel gyanúsított palesztint tartóztatott le. Palesztin jelentések szerint lövéseket adtak le az izraeli csapatokra a Sechemtől keletre található Beit Furik ellenőrzőpontnál. Az Izraeli Védelmi Erők szóvivője közölte, hogy a harcosok az éjszaka folyamán összesen 16 keresett személyt tartóztattak le Júdeában és Szamáriában, valamint a Jordán-völgyben, akiket átadtak a biztonsági szolgálatoknak kihallgatásra. A katonaság szerint Dzsalazonba egy terrorista tevékenységgel gyanúsított palesztin letartóztatása okán mentek be, és az Egoz elit egység harcosai ártalmatlanították a két gyanúsítottat, akik gázolásos terrortámadást próbáltak végrehajtani az erők ellen. A vasárnapi biztonsági incidensek sorozata csak fokozta a biztonsági szervezetek által fenntartott magas szintű készültséget, Jom Kippur előestéjén. Idén is feszült nap lesz, és mint minden évben, teljes lezárást vezetnek be Júdea és Szamária területén. Országszerte több tucatnyi terrortámadásra van figyelmeztetés.
Az Egyesült Államok és Izrael tervezte meg az utóbbi hetek iráni tüntetéseit Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője szerint. Hamenei hétfőn egy teheráni rendőriskola diákjai előtt elmondott beszédében azt mondta, „megszakad a szíve” a fiatal iráni nő, Mahsza Amini halála miatt, amely a demonstrációkat kirobbantotta, és „szomorú incidensnek” nevezte az esetet. Ugyanakkor kijelentette: „világosan megmondom, hogy ezeket a zavargásokat és rendbontásokat az Egyesült Államok és a cionista rezsim tervezte meg”. Hozzátette, az ilyen megmozdulások „nem normálisak, nem maguktól alakulnak ki”. A biztonsági erők határozott fellépése ellenére Iránban már harmadik hete tartanak tüntetések, amelyek Mahsza Amini halála miatt törtek ki. A 22 éves kurd nőt, aki nem megfelelően hordta az iszlám által a nőknek előírt fejkendőt, az erkölcsrendészet őrizetbe vette, majd a fogságban kómába esett, és életét vesztette. A hatóságok szerint halálának oka szívelégtelenség volt. Szemtanúk szerint viszont a nőt durván megverték.
A londoni arab nagykövetek levelet küldtek Liz Truss újdonsült brit kormányfőnek, amelyben sürgették, hogy felejtse el a szerintük „illegális és meggondolatlan” tervet a nagykövetség Jeruzsálembe költöztetéséről. A Guardian szerint egyes arab diplomaták arra figyelmeztettek, hogy egy ilyen lépés veszélyeztetheti az Egyesült Királyság és az Öböl menti együttműködési tanács közötti szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat, amelyeket a tervek szerint még az idén lezárnak. Bár a jelentés megjegyezte, hogy számos arab ország várhatóan ellenezni fogja a kilátásba helyezett lépést, hangsúlyozta, hogy mind az Egyesült Arab Emírségek, mind Bahrein, amely két évvel ezelőtt az Ábrahám-egyezmény részeként normalizálta a kapcsolatokat Izraellel, szintén támogatta a Trussnak írt levelet.
Egyhangúlag megszavazta az orosz parlament alsóháza hétfőn a négy, orosz ellenőrzés alá került ukrajnai régió Oroszországhoz való „csatlakozásáról” szóló szerződéseket. Az Állami Duma egyszerre, egyhangúlag szavazta meg a Donyecki és a Luhanszki Népköztársasággal, valamint a Herszon és a Luhanszk megyével megkötött szerződést. A négy régiónak az Oroszországhoz való csatlakozásáról tartott népszavazását, valamint a területek annektálását Moszkva kivételével egyetlen kormány sem tekinti legitimnek. A ratifikálást követően az ülésteremben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter gratulált a négy régió képviselőinek, és kifejezte abbéli meggyőződését, hogy a felsőház is meg fogja szavazni a „csatlakozásukat”.
Az Oroszországra nehezedő nyomás növelése érdekében az Európai Unió tovább fogja erősíteni korlátozó intézkedéseit, hogy Moszkva véget vessen az ukrajnai háborúnak – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn, a tagállami vezetőknek küldött, az uniós csúcstalálkozóra szóló meghívólevelében. Michel, a kétnaposra tervezett, csütörtökön kezdődő prágai csúcs meghívólevelében hangsúlyozta: az ukrajnai háború folytatódik. A Kreml felelőtlen lépései, köztük a mozgósítás, Ukrajna újabb területeinek jogellenes annektálására tett kísérlet, a színlelt és kényszer alatt tartott népszavazások az elcsatolt területeken a helyzet további elmérgesedéséhez vezetett – hangsúlyozza a belga politikus. „E fejlemények fényében egységesen és határozottan kell fellépnünk, miközben szolidaritásunk továbbra is megingathatatlan marad Ukrajnával és népével” – fogalmazott.
A baloldali Luiz Inácio Lula da Silva volt államfő nyerte váratlanul szoros eredménnyel az elnökválasztás vasárnap rendezett első fordulóját Brazíliában, ellenfele a jobboldali Jair Bolsonaro hivatalban lévő elnök lesz az október 30-án esedékes második fordulóban – derült ki hétfőre virradóra a latin-amerikai ország legfelsőbb választási bíróság (TSE) honlapján közzétett adatokból. Az elektronikus szavazógépekkel leadott szavazatok több mint 98 százalékos összesítése szerint Lula da Silva a voksok 48 százalékát szerezte meg, Bolsonaro pedig a 43,53 százalékát. A többi kilenc jelölt támogatottsága elenyészőnek bizonyult. A brazil törvények értelmében, ha egyik jelölt sem képes a szavazatok több mint felét megszereznie, második fordulót fognak tartani, ahol a két, legtöbb szavazatot szerző jelölt mérkőzik meg egymással, vagyis jelen esetben Lula da Silva és Bolsonaro. Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyébként korábban Bolsonaro mellett kampányolt, a jobboldal brazil vezetője az év elején látogatást is tett Magyarországon.
Időjárás:
Ma még lehetnek erős széllökések, de délutánra mindenütt mérséklődik a szél ereje. Este országszerte legyengül a légmozgás. A hőmérséklet jellemzően 17 – 21 fok körül alakul.
