A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.08.28. reggelén
Jövő tavasszal látogathat Magyarországra Ferenc pápa.
Az akadémia is vizsgálja a vezető meteorológusok elbocsátásának okait.
Mégis sztrájkra készülnek a mozdonyvezetők.
Holnap indul a Hold felé az új amerikai óriásrakéta.
Hírek:
A katolikus egyházfő szerint szükség van női vezetőkre a világban. Erről is beszámolt a magyar államfő, miután 40 perces magánaudiencián járt Ferenc pápánál. Novák Katalin azt is elmondta, hogy az egyházfő arra bátorította őt, női államfőként, amikor csak lehetősége van, álljon ki a békéért. Egyetértettek abban, hogy közös érdek a mielőbbi béke megteremtése az ukrajnai háborúban. Ferenc pápa a békéért imádkozik és lehetőségeihez mérten megtesz mindent, hogy a béke követe lehessen – emelte ki az elnök. A találkozón egyébként az egyházfő hivatalos meghívólevelet kapott Magyarországra. Novák Katalin szerint a látogatás jövő tavasszal esedékes.
Brüsszelben tanulmányozzák a magyar kormány válaszát, amelyet a jogállamisági eljárás ügyében feltett kérdésekre adtak. Az Európai Bizottság szóvivője azonban nem erősítette meg a magyar kancelláriaminiszter közlését, miszerint tulajdonképpen minden lényeges kérdésben megegyeztek. Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta, a kormány akár tíz jogszabályt is módosít, ha megkapja az uniós forrásokat. A brüsszeli válasz egy hónapon belül esedékes. Az unióval tárgyaló területfejlesztési miniszter optimistán nyilatkozott az esélyekről. Navracsics Tibor úgy fogalmazott, a budapesti válasz – amelynek részleteit nem közölték – kielégítő lehet a Bizottságnak, de persze meg kell várni az értékelésüket.
42 ország 65 időjárás-jelentője kiállt az Országos Meteorológiai Szolgálat felmentett vezetői mellett. Nemzetközi szervezetük közleménye szerint nem lehet pontosan meghatározni, milyen lesz az idő, de ebben az esetben nem is szakmai, hanem politikai döntés született. Az OMSZ elnökét és szakmai helyettesét tették ugyanis felelőssé azért, hogy múlt szombaton az ünnepségeket szervező operatív törzs – a jelzett rossz idő miatt – lefújta a tűzijátékot. A Magyar Tudományos Akadémia szigorú szakmai vizsgálatot tart szükségesnek az ügyben miatt. Az akadémia köztestületi tagjaiból álló csoport viszont különösen rossz néven vette, hogy egy olyan miniszter, Palkovics László döntött a kirúgásról, aki maga is akadémikus.
Változatlanul szükség van még időközi választásokra Magyarországon. Ma két helyen is az urnákhoz szólítják a polgárokat. A Vas megyei Ostffyasszonyfán polgármesterre és önkormányzati képviselőkre is kell szavazni, miután a képviselőtestület májusban a feloszlás mellett döntött. A Fejér megyei Mányon a település új vezetőjét választják meg, mert a korábbi polgármester áprilisban családi okok miatt lemondott. Az ő tisztségéért három független jelölt indul.
Holnaphoz egy hétre sztrájkba lépnek a mozdonyvezetők, hacsak addig nem tudnak megegyezni a munkáltatóval. Így döntött szakszervezetük küldöttközgyűlése. Emlékeztettek rá, hogy tavasz óta szeretnének megállapodni arról, miképpen kompenzálja a cég a reálkereset tavalyi veszteségeit. Márciusban emiatt már be akarták szűntetni a munkát, de miután kitört az orosz-ukrán háború, lefújták. A vasúttársaság viszont megalapozatlannak tartja a sztrájkfenyegetést. Szerintük a szakszervezettel között megállapodások minden pontját betartották. A MÁV bírósághoz is fordult, hogy az állapítsa meg a munkabeszüntetés jogellenességét. A mozdonyvezetők viszont szeptember 5-étől határozatlan idejű sztrájkot hirdettek.
Magyarország is részt vesz a héten alakult Kijevi Kezdeményezés nevű csoportban. Nyolc ország képviselői az ukrán fővárosban döntöttek biztonságpolitikájuk összehangolásáról. Ukrajna, Litvánia, Lettország, Észtország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Magyarország küldöttei ezentúl havonta egyszer online konzultálnak. Azt is célul tűzték ki, hogy más államokat is bevonjanak. A résztvevők beszéltek az Oroszországgal szembeni szankciók folytatásáról és az Ukrajnának nyújtott jövőbeli biztonsági garanciákról is. Magyarországot az államfő diplomáciai tanácsadója, Altusz Kristóf képviselte a találkozón.
A NATO főtitkára azt kérte a tagállamoktól, hogy az eddiginél erőteljesebben és gyorsabban támogassák Ukrajnát fegyverekkel. Erről számolt be egy interjúban Jens Stoltenberg. Mint mondta, a háború valószínűleg tárgyalásokkal ér majd véget, az Ukrajnának elfogadható tárgyalási eredményt pedig nagyban meghatározzák a harctéri sikerek. Ezért van szüksége az országnak több katonai támogatásra, a lehető leghamarabb. Csak így lehet megőrizni Ukrajna, mint szuverén nemzet fennmaradását. Stoltenberg arra is kitért, hogy a támadás elindításával Vlagyimir Putyin orosz elnök „nagy stratégiai hibát” követett el és „kudarcot vallott”. Hiába összpontosított hatalmas erőforrásokat a háborúra, az ukránokban megvan az akarat az önvédelemre – magyarázta a NATO főtitkára.
Az orosz elnök azonban egyelőre fegyveres erői létszámának növelését tervezi. Vlagyimir Putyin elnöki rendeletet írt alá arról, hogy 137 ezer fővel egy millió 150 ezerre kell bővíteni a harcoló állomány létszámát. Ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a háború kiszélesítésében látja a megoldást. Putyin utoljára 2017 novemberében rögzítette az orosz hadsereg létszámát. A Moszkvában továbbra is „különleges hadműveletnek” nevezett háború első hetei óta nem közölték, hogy a harcoknak hány orosz áldozata van. Tavasszal egyszer 1350 katona elvesztéséről adtak hírt, de nyugati becslések szerint a tényleges szám ennek legalább a tízszerese lehet. Az ukránok viszont legalább 45 ezer orosz katonát megölését jelentették.
Japánban lemondott a rendőrség vezetője. Nakamura Itaru közölte, vállalja a felelősséget, amiért gyilkos merénylet áldozata lett a volt kormányfő. Abe Sinzót több mint másfél hónapja egy választási gyűlés után lőtte agyon egy 41 éves férfi. Azóta bebizonyosodott, hogy elégtelenek voltak a biztonsági intézkedések. A testőrök megmenthették volna a politikust, ha a merénylő első, elvétett lövése utáni két és fél másodpercben közbelépnek vagy kimenekítik őt a helyszínről. A támadó azt mondta, hogy a volt kormányfőt támogató vallási csoport iránti gyűlöletből cselekedett. Abe Sinzó volt Japán leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke, összesen majdnem tíz évig vezette a kormányt.
A volt amerikai elnök lényegében beismerte, hogy olyan iratokat vitt magával, amelyek nem kerülhettek volna ki a Fehér Házból. Donald Trump ügyvédei ugyanis azt kérték, egy független jogász vizsgálja a dokumentumokat, mert azok különleges elnöki jogkör alá esnek. Az amerikai lapok szerint ez egyértelműen bizonyítja, hogy az elnök titkos aktákat tartott floridai birtokán. A több száz oldalnyi, bizalmas információkat tartalmazó okmányokat a nemrég tartott házkutatásnál találták meg. Trump tiltakozott, miután a szövetségi nyomozók, az FBI emberei megszállták floridai házát és legalább húsz dobozra való iratot foglaltak le.
Itthon a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete aláírásgyűjtésbe kezd a teljes vasárnapi boltzár érdekében. Az érdekképviselet elnöke az elszabadult áram- és gázárak miatt látná indokoltnak ezt. Karsai Zoltán szerint így az alkalmazottak és a munkáltatók is jól járnának, hiszen hetente fél nappal kevesebbet kell hűteni-fűteni vagy világítani. Arra is kitért, hogy a kereskedelemben van továbbra is a legnagyobb munkaerőhiány. Emlékezetes, hogy 2014-ben, a KDNP kezdeményezésére megtiltották a bevásárlóközpontoknak és a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek vasárnapi nyitvatartását. Az erről szóló törvénymódosítás azonban alig egy évig volt érvényben.
A Szülői Hang Közösség 12 pontos javaslatot készített a szülőknek, miképpen támogathatják a pedagógusok követeléseit. Miklósi György, a közösség képviselője elmondta, a szülők természetesen nem tudják megoldani, ha az óvodában vagy az iskolában nincs pedagógus, de támogatásuk nagyon sokat segíthet. Úgy vélte, az is fontos lenne, hogy a szülők támogassák a pedagógusokat, ha sztrájkolnak. A 12 pontban szorgalmazzák többek között, hogy tegyenek panaszt, ha nem megfelelő az oktatás és működjenek jobban együtt a pedagógusokkal. Miklósi György jelezte, tisztában vannak vele, hogy a szülői közösség éppúgy megosztott, mint az egész társadalom, de a szolidaritás mégis fontos.
Békeima címmel jótékonysági koncertet tartanak ma este a menekültek megsegítésére Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában. Az „Élni akarunk” alapítvány szervezésében már volt négy hasonló rendezvény az utóbbi hónapokban: előbb a Szent István-bazilikában, majd Nyírbátorban, Budafokon és Nyíregyházán. A hangversenyen neves művészek lépnek fel, köztük Kertesi Ingrid Liszt Ferenc-díjas operaénekes, Faludi Judit csellóművész és Kautzky Armand színművész. A koncert ingyenes, a közönség tagjai perselyadományaikkal az „Élni akarunk!” alapítványt támogathatják, amely a hazánkba menekült ukrán gyerekeket, valamint a munkaképtelen, idős és fogyatékkal élő embereket segíti.
Holnap indul útnak az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA óriási holdrakétája. Ez szállítja majd az Orion nevű űrkapszulát, amely az Artemis-program első, legénység nélküli küldetésén megkerüli a Holdat. A programmal később embert akarnak a Holdra juttatni, és arra is készülnek, hogy akár már a következő évtizedben űrhajósokat küldjenek a Marsra. A mostani küldetés 42 napig tart. Az Orion várhatóan október 10-én érkezik vissza a Földre, a tervek szerint a Csendes-óceánban landol majd San Diego partvidéke közelében. A start magyar idő szerint holnap délután várható és a NASA szerint akár több százezren is nézhetik majd a kilövést.
Időjárás:
Ami pedig a hazai időjárást illeti, ma várhatóan jó idő lesz. Napközben az ország nagy részén hosszabb-rövidebb időre valószínűleg kisüt a nap. Többfelé azonban esetleg erőteljesebbé válhat a gomolyfelhő-képződés. Szórványosan feltehetően előfordulhat zápor, zivatar. Ilyenkor megerősödhet a szél. A hőmérséklet napközben 25 és 34 fok között várható, estére 12 és 20 fok közé hűlhet le a levegő.
