Az Oroszország és az Izrael közötti együttműködésről folytatott eszmecserét telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Jichák Hercog izraeli elnök

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.08.10. reggelén

1901 óta a legszárazabb hét hónapon van túl Magyarország, az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik.

A magyar külpolitika továbbra is következetesen tartja magát az „egy Kína” elv alkalmazásához.

A Transznyeft orosz olajszállítási vállalat megerősítette a RIA Novosztyi hírügynökségnek a hírt, hogy a Barátság kőolajvezeték déli, Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát ellátó ágán nem küldenek napok óta olajat.

Az Oroszország és az Izrael közötti, egyebek között humanitárius területen folytatott együttműködésről folytatott eszmecserét telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Jichák Hercog izraeli elnök.

Belföldi hírek:

1901 óta a legszárazabb hét hónapon van túl Magyarország, az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik – közölte az Országos Vízügyi Felügyelőség. A vízgyűjtőkön már 2021 is szárazabb volt az átlagosnál, 2022 első hét hónapja növelte ezt a hiányt. Az ország 12 vízügyi igazgatóságából tíz területén van érvényben vízhiány elleni készültség. A megnövekedett vízigények a korábban betározott vízmennyiségből kielégíthetők. Vízkorlátozásra sehol nincs szükség, ám a rendkívüli – öntözési idény elején nem jelzett – vízigények lekötésére csak korlátozottan van lehetőség – tették hozzá. A Dunán a budapesti Kvassay-zsilipnél, illetve Tasson a Sajó Elemér-műtárgyon folytatódik a szivattyús vízpótlás. Július 13. óta mintegy 40 millió köbméter vizet, hozzávetőleg egy Velencei-tónyi vízmennyiséget emeltek a Dunából a Ráckevei -Duna-ágba, amelyet elsősorban öntözésre, halastavak üzemeltetésére használtak. A Balaton átlagvízállása kedd reggel 78 centiméter volt. A következő egy hétben folytatódik a vízszint lassú csökkenése. Az előrejelzések szerint az üdülési idény végén, szeptember 1-jén a tó átlagvízállása várhatóan 70-75 centiméter körül alakul. A Velencei-tó kedd reggeli vízállása 58 centiméter volt. A halak oxigénellátása érdekében a vízügy munkatársai több levegőztető, vízforgató berendezést telepítettek és üzemeltetnek.     Az illetékes vízügyi igazgatóság hétfői mérése szerint a Velencei-tó vízminősége, az oldott oxigén koncentrációja, illetve az algaösszetétel és -mennyiség megfelelő a vízi ökoszisztéma szempontjából.

A magyar külpolitika továbbra is következetesen tartja magát az „egy Kína” elv alkalmazásához – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára Facebook-bejegyzésében. „Őszintén reméljük, hogy a Tajvan körüli helyzet nem fog eszkalálódni és a világ meghatározó hatalmai minél előbb visszatérnek a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló együttműködéshez – fogalmaz Menczer Tamás. A politikus hangsúlyozza, hogy a magyar külpolitika fókuszában hosszú hónapok óta a béke áll. A kormány álláspontja szerint a szomszédban zajló háborúra, az általa okozott szenvedésekre és gazdasági bajokra csak a béke jelenti a megoldást. Ugyanakkor aggodalommal tölti el a kormányzatot, hogy a világ más tájain is biztonsági válságok, feszültségek ütik fel a fejüket. „A jelenlegi helyzetben egyáltalán nem hiányzik nekünk az, hogy a világ két meghatározó nagyhatalma konfliktusba kerüljön egymással, még ha a konfliktus földrajzilag messze is helyezkedik tőlünk” – tette hozzá a bejegyzésében Menczer Tamás.

A Transznyeft orosz olajszállítási vállalat megerősítette a RIA Novosztyi hírügynökségnek a hírt, hogy a Barátság kőolajvezeték déli, Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát ellátó ágán nem küldenek napok óta olajat. Ugyanerről számolt be a Bloomberg is, amely szerint már augusztus 4-e óta nem érkezik olaj ezen a vezetéken Oroszországból. A források szerint a felfüggesztés oka az, hogy a Transznyeft orosz csővezeték-monopólium által az Ukrtransznafta, ukrán csővezeték-üzemeltető részére fizetett összeg (tranzitdíj) nem érkezett meg, ugyanis az orosz bankokat is szankciók sújtják, és ezért nem tudtak utalni. Az orosz vállalat azt közölte, hogy folyamatosan keresi a megoldást. A Transznyeft megerősítette a RIA Novosztyi hírügynökségnek a hírt. Valóban néhány napja nem jön olaj a Barátság vezetéken, de a Molnak több hétre elegendő tartaléka van – közölte a Mol. Hozzátették: folyamatosan dolgozik a cég a megoldáson, és egyeztetést kezdeményezett a díjkötelezettség átvállalásáról is. Mint ismert, az orosz olaj olcsóbb a nyugati Brent típusúnál, e különbözet miatt kell egyébként a Molnak extraprofitadót fizetnie, valamint ez teszi lehetővé a kormány által bevezetett, literenként 480 forintos hatósági ár fenntartását. Igaz, ez utóbbi a Mol százhalombattai finomítójának karbantartása miatt kieső kapacitás okán egy ideje már csak a magánszemélyek által üzemben tartott járművek számára érhető el.

Külföldi hírek:

Az Oroszország és az Izrael közötti, egyebek között humanitárius területen folytatott együttműködésről folytatott eszmecserét telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Jichák Hercog izraeli elnök – közölte a Kreml sajtószolgálata. A tájékoztatás szerint a felek a kétoldalú együttműködés számos kérdését megvitatták, a többi között a humanitárius szférával kapcsolatos vonatkozásait, figyelembe véve az orosz-izraeli kapcsolatok gazdag történelmi örökségét. A Kreml rámutatott, hogy ebben az összefüggésben a két elnök beszélt a Vörös Hadsereg döntő hozzájárulásáról a nácizmus feletti győzelemhez és a zsidó nép megsemmisítéstől való megmentéséről a Nagy Honvédő Háború alatt, valamint a zsidók pozitív szerepéről Oroszország társadalmi és kulturális életében. Putyin és Hercog megvitatta a zsidók Izraelbe telepítését intéző nemzetközi Zsidó Ügynökség (Szohnut) körül Oroszországban kialakult helyzetet is. A felek megállapodtak, hogy a kapcsolatfelvételt ebben a kérdésben a két ország illetékes szervein keresztül folytatódik majd. Egy moszkvai kerületi bíróság július 21-én közölte a TASZSZ hírügynökséggel, hogy az orosz igazságügyi minisztérium pert indított az Oroszországban autonóm nonprofit szervezet státuszával rendelkező ügynökség felszámolását követelve. A Szohnut izraeli székhelyű nemzetközi szervezet, amely a zsidó visszatelepülés és a visszatérők támogatásával, valamint zsidó-cionista oktatással és a globális zsidó közösséggel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik.

Jáir Lapid izraeli miniszterelnök telefonon beszélt Abdel Fattah esz-Szíszi egyiptomi vezetővel, és megköszönte országa szerepét az Izrael és a Palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezet között vasárnap este életbe lépett tűzszünet elérésében, mely véget vetett a három napja tartó harcoknak. A Miniszterelnöki Hivatal tájékoztatása szerint a felek hosszan beszéltek a Gázai övezetről, a palesztinokkal és a térséggel kapcsolatos általános helyzetről. „Lapid miniszterelnök azt mondta, hogy Egyiptom rendkívül fontos szerepet tölt be a regionális stabilitás és biztonság megőrzésében” – közölte a Miniszterelnöki Hivatal. Az izraeli nyilatkozat szerint a felek megvitatták Izrael folyamatban lévő normalizációs erőfeszítéseit a regionális országokkal. 2020-ban az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Marokkó normalizálták kapcsolataikat Izraellel az Egyesült Államok által közvetített Ábrahám-egyezmény részeként. Szíszi elnök felvetette a palesztin kérdést, és a miniszterelnök hangsúlyozta azon véleményét, hogy javítani kell a palesztinok gazdasági helyzetén.

Liz Truss, a Konzervatív Párt vezetőjelöltje ígéri, hogy felülvizsgálja az Egyesült Királyság nagykövetségének Jeruzsálembe költöztetését, és elfogadja a BDS-ellenes törvényt. A brit konzervatív párt vezetőjelöltje, Liz Truss a Konzervatív Izrael Barátai támogatóinak címzett levelében ígéretet tett arra, hogy felülvizsgálja az Egyesült Királyság izraeli nagykövetségének Jeruzsálembe költöztetését. „Megértem az izraeli brit nagykövetség helyének fontosságát és érzékenységét” – írta Truss. „Számos beszélgetést folytattam jó barátommal, Lapid miniszterelnök úrral erről a témáról. Ezt elismerve, felül fogom vizsgálni a lépést” – tette hozzá. Truss azt is ígérte, hogy elfogadja pártja törvényjavaslatát, amely megszüntetné a helyi tanácsok azon lehetőségét, hogy BDS-politikát fogadjanak el.

Helyi idő szerint hétfő délután a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) nyomozói jelentek meg Donald Trump floridai rezidenciáján. A volt elnök a közösségi médiában közölt üzenetben megerősítette a sajtóhíreket. Az FBI nem kommentálta az intézkedést, és azt sem közölte, hogy milyen bírósági felhatalmazás alapján cselekedtek. A New York Times értesülése szerint a hatóság emberei minősített iratokat kerestek, amelyeket a volt elnök hivatali idejének megszűnése után vitt magával. Más értesülések a 2021 január 6-i eseményekkel kapcsolják össze a házkutatást. Egybehangzó hírek szerint a házból 15 doboznyi irattal távoztak. Donald Trump közleményében példátlannak nevezte a bejelentés nélküli házkutatást, ami egyetlen korábbi elnökkel nem történt még meg. A hatóság fellépése nem volt „sem szükséges, sem helyénvaló”, ügyészségi túlkapás, és az igazságügyi rendszer fegyverként való felhasználása – írta a volt elnök.

Oroszország iráni kémműholdat lőtt fel a világűrbe, amit kezdetben vélhetőleg saját céljaira fog felhasználni az ukrajnai háborúban. A műholdat Omar Hajjám 12. századi perzsa költőről, matematikusról, filozófusról és csillagászról nevezték el. A szatellitet 16 másik eszközzel együtt Szojuz rakétával juttatták el a világűrbe a kazahsztáni Bajkonurban található űrközpontból – közölte a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási hivatal. Jurij Boriszov, a Roszkozmosz vezérigazgatója az orosz-iráni együttműködés fontos mérföldkövének nevezte a kilövést, amely megnyitja az utat a nagyobb léptékű projektek megvalósítása előtt. Boriszov szerint a világűrnek kívül kell maradnia a politikai konjunktúrán, az egész emberiség és a világ tudományossága javát kell szolgálnia. Ísza Zarepúr iráni tájékoztatási miniszter hangsúlyozta, hogy a lépés új fejezetet nyit Moszkva és Teherán stratégiai együttműködésében az űrkutatás terén, a felbocsátás napját pedig „történelmi jelentőségűnek” és „fordulópontnak” nevezte a két ország kapcsolatában. A 600 kilogrammos Omar Hajjám 500 kilométeres Föld körüli pályán kering majd. Az iráni hatóságok szerint környezetvédelmi és mezőgazdasági célokra fogják használni.
Időjárás:

Szerdán alapvetően napos, csapadékmentes idő lesz jellemző. Általában 30 fok közelébe, a köré emelkedik délutánra a hőmérséklet, északkeleten lehet egy pár fokkal ennél hűvösebb. Az ország keleti felén erős, másutt mérsékelt szél fúj, ami ronthatja a hőérzetünket.