A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.08.08. reggelén
450 rakéta + Lapid-Netanyahu találkozó
Belföldi hírek:
Szent István legbecsesebb örökségének nevezte a keresztény magyar államot az Országgyűlés elnöke a Bács-Kiskun megyei Szentkirályon. Kövér László a Szent Király Szövetség – a szentkirály elnevezést tartalmazó települések szervezetének – 25. találkozóján azt mondta: a keresztény magyar állam a mai napig meg tudta tartani az országot hazának. „Ezeréves tapasztalat, hogy ha az államalapítónk intelme szerint kitartunk, akkor lélekben megmenekülve mindig meg tudjuk őrizni államalkotó képességünket, még akkor is, ha a legmostohább idők vagy a legádázabb ellenségek szakadnak a nyakunkba” – mondta. Szent István király egyik intelme fiához, Imre herceghez és minden jövendőbeli magyar nemzedékhez szól. A „ha kitartotok, megmentitek lelketeket!” intelem ezer éve megtartja, élteti és oltalmazza a magyarokat a Kárpát-medencében – tette hozzá a házelnök.
A világ „baráti és Orbán Viktorral ellenséges” része is felfigyelt a miniszterelnök dallasi, a CPAC-konferencián mondott beszédére – közölte a Nézőpont Intézet vezetője. Mráz Ágoston Sámuel összegzése szerint a magyar kormányfő beszédének egyik fontos üzenete, hogy sikeres konzervatív politika érdekében a jobboldali politikusok ne a liberálisok elvárásaihoz igazodjanak. Ugyancsak a dallasi beszéd fő üzenetének nevezte, hogy az amerikai konzervatívok és a nemzetben, családban hívő magyar, valamint európai konzervatívok egyesítsék erejüket a „liberális hegemónia” legyőzése érdekében. Mráz Ágoston Sámuel elmondta: Orbán Viktor beszédében a migrációt, családpolitikát és a genderideológia elleni küzdelmet, valamint a közbiztonságot és az adópolitikát emelte ki, ezek a témák a választásokon a többség megnyerésére pályázó amerikai konzervatívoknak, a republikánusoknak is tanulságosak lehetnek. A Nézőpont Intézet vezetője úgy vélte, hogy a magyar miniszterelnök dallasi szavait a „párhuzamok keresése” és az „egyensúly fenntartása” jellemezte. A stabilitás és az újraválasztási sikerek sorozata bizonyítja azt, hogy Orbán Viktor sikeres és a társadalom többsége által támogatott politikát folytat – mondta, azt is jelezve, hogy csupán egy felelős politikus, egy államférfi képes arra, hogy „a pőre érdekek mellett az értékeket is képviselje”.
Elítéljük az Izrael elleni terrortámadásokat – közölte Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikáért felelős államtitkára, miután péntek estétől szombat estig több mint 350 rakétát lőttek a Gázai övezetből Izrael felé. Az Iszlám Dzsihád ellen indított Hajnalhasadás nevű izraeli hadművelettel kapcsolatban az államtitkár hozzátette: nagyra becsüljük Izrael törekvéseit a terrorellenes küzdelemben és Magyarország sürgeti az EU-Izrael Társulási Tanács mielőbbi összehívását.
Petíciót indított a Lehet Más a Politika (LMP) a fakitermelés fokozása ellen – közölte Bakos Bernadett, a párt országgyűlési képviselője. Emlékeztetett: az LMP a napokban az egész országban minden közösségi közlekedési eszközre érvényes, havi 5 ezer forintos klímabérlet bevezetését javasolta a klímaválság hatásainak enyhítéséért. Csütörtökön azonban megjelent „egy elképesztő természetkárosítást lehetővé tevő” kormányrendelet, amely megkönnyíti a fakitermelést az erdészeteknek – tette hozzá.
Külpolitikai hírek:
Egyiptomi hírszerzési tisztviselők és ENSZ-diplomaták egy több órán át tartó humanitárius tűzszüneten dolgoznak Gázában, lehetővé téve az üzemanyag bejutását a gázai erőmű számára, nyilatkozták izraeli tisztviselők és nyugati diplomaták a Walla híroldalnak. Az izraeli Hajnalhasadás terrorelhárító hadművelet kezdete óta a gázai erőmű nagyon alacsony kapacitással működik, és a napi 12 órás áramfogyasztásról most már csak napi 4 órányi áramot tud biztosítani. Az izraeli tisztviselők szerint az elmúlt napokban a harcok miatt nem jutott be üzemanyag Gázába, és attól tartanak, hogy a humanitárius helyzet romlása bevonja a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezetet a harcokba. Szombat este megkezdődtek a humanitárius tűzszünetre irányuló meditációs erőfeszítések. Egyiptom és az ENSZ közvetítői közel álltak ahhoz, hogy éjszaka tűzszüneti megegyezést érjenek el, amely helyi idő szerint vasárnap reggel 8 órakor lépett volna életbe, közölték izraeli tisztviselők és nyugati diplomaták. A tárgyalások azonban kisiklottak, amikor Izrael úgy gondolta, hogy a Palesztin Iszlám Dzsihád újabb támadásokat tervez a délelőtti órákban. Néhány órával később a Palesztin Iszlám Dzsihád több rakétát lőtt ki Jeruzsálem felé. Izraeli tisztviselők azt mondták, hogy a közvetítői erőfeszítések vasárnap reggel folytatódtak. ,,Átfogó tűzszüneten dolgozunk Gázában. Nem csak humanitárius tűzszünetet akarunk” – nyilatkozták. A libanoni al-Mayadeen TV vasárnap délelőtt arról számolt be, hogy a Palesztin Iszlám Dzsihád nem fog beleegyezni a tűzszünetbe amíg nem állt bosszút vezető parancsnokai megöléséért. A terrorszervezet dél-gázai parancsnoka, Khaled Manszúr egy izraeli légicsapásban halt meg szombaton Rafah városban. Az északi parancsnokot, Tajszir Dzsabarit pénteken ölték meg a Hajnalhasadás-hadművelet nyitánya során. Az erőszak jelenlegi fordulójának megszüntetésére irányuló erőfeszítések egyik problémája az Egyiptom és az ENSZ közvetítői közötti félreértés és koordináció hiánya. Izrael külön dolgozik Egyiptommal és az ENSZ-szel, ami csak súlyosbítja a problémát, állítja a Walla.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn rendkívüli, zárt ajtók mögötti ülést tart, hogy megvitassák az Izrael és a Palesztin Iszlám Dzsihád közötti harcokat, közölte Rijád Manszúr palesztin ENSZ-nagykövet. A találkozót az Egyesült Arab Emírségek – a Biztonsági Tanács tagja –, valamint Kína, Franciaország, Írország és Norvégia kérte – közölte Afra Mahas al-Hameli, az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztériumának stratégiai kommunikációs igazgatója. ,,Az Egyesült Arab Emírségek hangsúlyozta, hogy helyre kell állítani a nyugalmat a Gázai övezetben, csökkenteni kell az eszkalációt, és óvni kell a polgári életeket” – mondta, hozzátéve, hogy Abu-Dzabi ,,mély aggodalmát fejezi ki a jelenlegi eszkaláció miatt, és maximális önmérséklet gyakorlásra szólít annak megakadályozására, hogy az erőszak és az instabilitás új szinteket érjen el.” A hétfői ülésen a Biztonsági Tanács tagjai megvitatják „a jelenlegi fejleményeket és az átfogó és igazságos béke elérésére irányuló nemzetközi erőfeszítések támogatásának módjait” – mondta az Emírségek magas rangú tisztviselője.
Benjamin Netanjahu ellenzéki vezető vasárnap találkozott először biztonsági tájékoztatás okán Jáir Lapid miniszterelnökkel és katonai titkárával, Avi Gillel. A találkozó a Gázai övezetben zajló művelet közepette került sor, és lezárta Netanjahu több mint egy éve tartó bojkottját az őt leváltó kormány vezetőivel. Törvény írja elő, hogy a miniszterelnök havonta egyszer tájékoztatnia kell az ellenzék vezetőjét biztonsági kérdésekben. Netanjahu korábban csak a katonai titkáron keresztül volt hajlandó informálódni. „A harc kellős közepén vagyunk. Természetesen teljes mértékben támogatom a kormányt, az Izraeli Védelmi Erőket és a biztonsági erőket. Ezúton is elismerésem a déli lakosoknak kitartásukért, és arra sürgetem őket, hogy továbbra is tartsák be a Polgárvédelmi Parancsnokság utasításait. Valóban életeket ment” – mondta Netanjahu az újságíróknak a találkozó végén. „Részletes tájékoztatást kaptam. Figyelmesen hallgattam. Saját tapasztalataim alapján adtam néhány tanácsot… és úgy gondolom, hogy ez nagyon hasznos lehet Izrael állam számára”.
Ran Kochav katonai szóvivő azt nyilatkozta az újságíróknak, hogy az Izraeli Védelmi Erők mintegy 140 Palesztin Iszlám Dzsihád célpontra mért csapást a Gázai övezetben a Hajnalhasadás-hadművelet kezdete óta. A célpontok közé tartozott az alagút, több tucat megfigyelőállomás és katonai telep, több rakétakilövő állás, valamint nyolc terrorosztag, amelyek támadásra készültek. Mindeközben az izraeli biztonsági erők az éjszakai razziák során Júdea és Szamáriában letartóztattak 20 palesztint, akik kapcsolatban állnak a Palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezettel. A hadsereg szerint a katonák tömegoszlató eszközöket alkalmaztak, miután több tucat palesztin kövekkel és robbanószerkezetekkel dobálta meg őket számos helyen. A hadsereg reggeli adatai 585-re teszik a Palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezet által Izrael felé indított rakéták és aknavetők számát péntek óta. 115 nem jutott át a határon. A Vaskupola 97%-os hatékonysággal működve elfogott mintegy 185 lakott terület felé tartó rakétát.
A Magen David Adom mentőszolgálat szerint 28 embert szállítottak kórházba sérülések miatt a péntek délután indított Hajnalhasadás-hadművelet következtében. A sérültek közül kettőt repeszek sebesítettek meg könnyebben, 19-en pedig az óvóhelyre sietve elestek. Hat másik személy sokkot kapott. A Magen David Adom szerint sokak részesültek helyszíni ellátásban, és nem kellett őket kórházba szállítani. Az izraeli hadsereg szombat este csapást mért és megölte a Palesztin Iszlám Dzsihád terrorcsoport egyik magas rangú vezetőjét a Gázai övezetben. Khaled Manszúr egy izraeli légicsapásban halt meg Rafah városban. A terrorszervezet vasárnap délelőtt közleményben erősítette meg halálát. Ő volt a dél-gázai megfelelője Tajszir Dzsabarinak, a terrorcsoport észak-gázai parancsnokának, aki pénteken halt meg egy izraeli légicsapásban. Az Izraeli Védelmi Erők vasárnap délelőtt közzétett egy videót a légicsapásról, amely megölte Manszúrt, a Rafah-dandár parancsnokával Khattab Amasszival és Manszúr helyettesével, Ziad Madalallal együtt.
A közelgő választások megnyerését nevezte a konzervatív erők legfontosabb feladatának Donald Trump volt amerikai elnök az egyesült államokbeli Dallasban, az Amerikai Konzervatív Unió nagyszabású nyári konferenciáján (CPAC) felszólalva. A texasi seregszemle – amelyen Orbán Viktor miniszterelnök mondott nyitóbeszédet csütörtökön – a volt elnök felszólalásával fejeződött be. Kétórás beszédében Trump úgy vélte, hogy az ország a demokraták két évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta hanyatlásnak indult, csupán a konzervatívok menthetik meg a társadalmat a közelgő válságoktól, és ahhoz, hogy ezt megtegyék, a politikának vissza kell nyernie a társadalom bizalmát. A legfontosabb feladatnak a novemberi, úgynevezett „félidős” kongresszusi választások megnyerését nevezte. Úgy fogalmazott, Amerika felemelkedése ezzel kezdődik, és 2024-ben az elnökválasztáson remélt republikánus sikerrel folytatódik. Trump ismét emlékeztett arra, hogy amikor – tavalyelőtt – másodszor indult a választáson, jobb eredményt ért el, mint először, amikor meg is nyerte. Hangoztatta, hogy a konzervatív erőkkel együtt folytatja a munkát annak érdekében, hogy az országot ismét „naggyá, erőssé és biztonságossá tegyék. Ezúttal sem jelentette azonban egyértelműen be, hogy indul a következő választáson. A jelenlegi elnököt, a demokrata Joe Bident számos alkalommal bírálva megismételte azt az álláspontját, hogy az amerikai rendszert „fokozatosan tönkreteszik”, az előző elnökség alatt elért eredményeket visszájukra fordítják. Ezért szerinte a „radikális baloldalt a feledésbe kell taszítani”. Beszédében Trump kemény fellépést követelt a bűnözők ellen, különös tekintettel a kábítószer-kereskedőkre. Kijelentette, hogy kormányzata idején az amerikai határ a legbiztonságosabbá vált történelme során, most viszont már „a világ legrosszabbja”. „Meg kell állítani az inváziót déli határunkon” – hangoztatta -, az illegálisan érkezőket vissza kell küldeni vagy börtönbe juttatni, a visszaesőket pedig példátlanul szigorú büntetésekkel kell sújtani.
Ferenc pápa a remény jelének nevezte a többek között gabonával megrakott hajók elindulását az ukrajnai kikötőkből a Szent Péter téren mondott beszédében vasárnap. Az egyik hajó Olaszországba tart. Ferenc pápa megelégedését fejezte ki a hajók útra kelése miatt. „Ez a lépés bizonyítja, hogy lehetséges a párbeszéd, és konkrét eredményeket lehet elérni, ami mindenki számára előnyös” – hangsúlyozta a katolikus egyházfő a vasárnap déli Úrangyala-imádság után mondott beszédében. A pápa kijelentette, hogy a hajók elindulása a „remény jelének” számít. Hozzátette, szívből reméli, hogy „ezt az utat követve igazságos és tartós béke érhető el”. Az első hajó hétfőn indult, pénteken három, többek között gabonával megrakott hajó hagyta el a Fekete-tenger parti Odessza és a szomszédos Csornomorszk kikötőjét. A Kínába, Törökországba és Olaszországba tartó hajók összesen csaknem 170 ezer tonnányi gabonával és napraforgóolajjal indultak útnak. Vasárnap újabb négy hajó hagyta el az ukrajnai kikötőket. A július 22-én Isztambulban Oroszország és Ukrajna által, az ENSZ és Törökország közvetítésével aláírt megállapodások értelmében biztonságos folyosókat hoznak létre, hogy lehetővé tegyék a kereskedelmi hajók közlekedését a Fekete-tengeren.
Legalább 12 halottja van eddig az észak-afganisztáni Dauzdzsán tartományban kitört kolerajárványnak a helyi egészségügyi központ közlése szerint. A tájékoztatás alapján június közepe óta mintegy 18 ezer fertőzést regisztráltak a térségben, a megbetegedéseket elsősorban a szennyezett víz és az egészségügyi szolgáltatások akadozása okozza. A tartományi hatóságok az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) biztosította pénzügyi támogatás segítségével öt krízisközpontot hoztak létre a térségben.
Kémkedés gyanújával őrizetbe vettek egy orosz újságírót a koszovó határon – jelentette be a koszovói belügyminiszter. Xhelal Sevcla közleményben tájékoztatott, hogy a Daria Aszlamova nevű újságíróról „több országban bebizonyosodott, hogy az orosz hadsereg és hírszerzés számára végez kémtevékenységet”. A Komszomolszkaja Pravda című orosz lap később Aszlamovára hivatkozva azt közölte, hogy az alkalmazásukban álló újságíró azóta kiszabadult, és jelenleg a szerbiai Raska városában tartózkodik. Aszlamova és a lap nem tértek ki a hatóságok által említett kémkedés gyanújára. A múlt héten ismét fellángolt a feszültség Koszovó és Szerbia között. Moszkva a héten támogatásáról biztosította Belgrádot a koszovói konfliktusban, amely azt követően lángolt fel, hogy a koszovói kormány szombaton bejelentette: augusztus 1-jétől azok, akik szerbiai dokumentumokkal akarnak belépni Koszovóba, kilépési és belépési igazolást kapnak az átkelőknél, valamint a szerb rendszámtáblájukat is le kell cserélniük a belépésnél ideiglenes koszovói táblára.
Gazdasági hírek:
Az első negyedévében tovább emelkedtek az ingatlanárak Magyarországon, az új lakások ára éves szinten 19 százalékkal, míg a használt lakások 20 százalékkal drágultak, az előző negyedévhez képest 7,3, illetve 4,8 százalékkal nőttek az árak – derül ki a KSH első negyedévét összesítő lakásárindexéből. A KSH negyedéves lakáspiaci jelentése szerint 2022 első negyedévében a fővárosi hegyvidéki kerületek voltak a legdrágábbak. Az átlagár itt 72,9 millió forintra emelkedett az előző évi 66 millió forintról. A fajlagos négyzetméterár az országban itt lépte át először az 1 millió forintot. A pesti belső kerületekben a négyzetméterárak 734 ezer forintról 805 ezer forintra emelkedtek. A vidéki városokban a négyzetméterárak nagyobb ütemben nőttek, mint a fővárosban, a két szélsőértéket leszámítva 12,4 illetve 20,8 százalékkal. Veszprémben volt a legmagasabb a drágulás 26 százalékkal, a legkisebb pedig Salgótarjában 6,9 százalékkal. Az újlakásárak országosan 2022 első három hónapjában 45,6 millió forintra emelkedtek, ami 9 millióval haladta meg az előző év átlagát. Budapesten a fajlagos ár átlépte az 1 milliós lélektani határt, az újlakások átlagos ára 53,9 millió forintról 61 millió forintra nőtt. Az átlagos négyzetméter ár a megyeszékhelyeken 542 ezerről 619 ezer forintra nőtt. Debrecenben, Székesfehérváron Győrben voltak a legmagasabbak (700 ezer és 750 ezer forint között), Salgótarjánban (178 ezer), Békéscsabán (273 ezer) és Miskolcon (322 ezer) a legalacsonyabb. Hét év alatt Magyarország után Csehországban drágultak legjobban az ingatlanok (211 százalék). Az EU 27 tagállamában átlagban a lakások csaknem 45 százalékkal drágábbak, mint 2015-ben. A legalacsonyabb értéket Cipruson (104 százalék) és Olaszországban (106 százalék) regisztrálták. 2021 első negyedévében a lakásárak éves emelkedésének üteme Csehországban és Észtországban volt a legmagasabb (25 illetve 21 százalék), majd Hollandia, Litvánia és Magyarország következik egyaránt 19 százalékkal.
Törökország részben rubelben fog fizetni az orosz földgázért, és azt tervezi, hogy kiterjeszti az orosz Mir nemzetközi fizetési rendszer használatát a gazdasági kapcsolatok elmélyítése érdekében – jelentette be Recep Tayyip Erdogan török elnök, miután találkozott orosz partnerével, Vlagyimir Putyinnal. A kétoldalú együttműködés megerősítését célzó új „útiterv” „Törökország és Oroszország közötti hatalmi forrásaként fog szolgálni, pénzügyi értelemben” – magyarázta Erdogan újságíróknak a repülőgép fedélzetén hazafelé Szocsiból, ahol az orosz elnökkel találkozott – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség. Öt török bank is azon dolgozik jelenleg, hogy kiterjesszék az orosz Mir nemzetközi fizetési rendszer használatát az országban – erősítette meg Erdogan, hozzátéve, hogy ez könnyebbséget jelent majd a Törökországba látogató orosz turistáknak. Az Ukrajna orosz katonai megszállását követő nyugati büntetőintézkedések részeként a legnagyobb orosz pénzintézeteket kizárták a SWIFT nemzetközi banki fizetési rendszerből.
