A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.06.20. reggelén
Orbán Viktor miniszterelnök és Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke vasárnap Budapesten találkozott.
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Heti Tv több fontos kérdésére is válaszolt.
Oroszország határozatot fogalmaz meg Izrael ellen az ENSZ Biztonsági Tanácsában a zsidó államnak tulajdonított damaszkuszi repülőtéren végrehajtott támadást követően.
Ukrajna nem adja fel a déli országrész orosz megszállás alóli felszabadítására irányuló erőfeszítéseit – jelentette ki Volodimir Zelenszkij.
Belföldi hírek:
Orbán Viktor miniszterelnök és Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) elnöke vasárnap a Karmelita kolostorban tárgyaltak egymással; a brit sportvezető a vizes világbajnokságra érkezett Budapestre, de tájékozódott a jövő évi budapesti atlétikai világbajnokság előkészületeiről is – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár. 2023. augusztus 19. és 27. között Budapest lesz a házigazdája a világ harmadik legnagyobb sporteseményének, az atlétikai világbajnokságnak. Magyarország történetének legnagyobb sportrendezvényéről van szó, amelyre több mint 200 ország atlétái érkeznek, és amelynek a hírei több mint egymilliárd emberhez jutnak majd el – mondta a sajtófőnök. Orbán Viktor és Sebastian Coe elégedetten nyilatkoztak a szervezésről, megállapították, hogy minden a terv szerint halad. Az IAAF elnöke ezen a tárgyaláson is kiemelte: nagyon jó csapat dolgozik azon, hogy fantasztikus világbajnokságot láthasson a közönség.
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Heti Tv több fontos kérdésére is válaszolt. A Heti Tv legelőször arra volt kíváncsi, hogy az európai szankciók Oroszországgal szemben mennyire befolyásolják az űrkutatást, valamint azt is szerette volna megtudni, tervezi-e a kormány, hogy esetleg Kínával működjön együtt. A miniszter válaszában elmondta, a magyar kormány kész együttműködni az űrkutatási programban is Kínával, az Egyesült Államokkal és másokkal is, de ez még nem aktuális. Az EB elnöke már beszélt egy Izraellel kötött megállapodásról, mely szerint az ott kitermelt gázt cseppfolyós állapotban Egyiptomon át szállítanák Európába. A Heti Tv szerette volna megtudni, mit gondol a kormány erről a tervezetről, annak környezetvédelmi hatásairól, nem beszélve a gáz áráról. Gulyás Gergely kijelentette, itt is még csak tervekről van szó, amikből látszik az is, hogy az európai szankciós politika nem hatékony. Nyilvánvaló tény, hogy ennek a gázkitermelésnek vannak a környezetet károsító hatásai, de azt is lehet már tudni, hogy ennek a cseppfolyós gáznak az ára nemhogy az orosszal, de még az amerikai cseppfolyós gázzal sem lenne versenyképes, ami az árakat illeti. A Heti Tv arra is kíváncsi volt, hogy a még be nem jelentett kormányzati beruházások szüneteltetése érinti-e a Budapest-Belgrád vasútvonalat. A kancelláriaminiszter megerősítette, hogy a már megkezdett beruházásokat ez a tervezet nem érinti, így a remények szerint 2025-re elindulhat a forgalom a vasútvonalon. A Heti Tv legvégül azt is szerette volna megtudni, mit tud a kormány arról, mikor nyílik meg a Sorsok Háza. Gulyás Gergely válaszában elmondta, ebben a kérdésben is csak azt lehet hangsúlyozni, a remény hal meg utoljára. A kormány elképzelése eredetileg az volt, hogy a magyarországi zsidó szervezetek ennek a fontos emlékhelynek a kapcsán jussanak megállapodásra, ám sajnos ez eddig nem történt meg, noha Magyarország már magának a múzeumnak a megépítésére is jelentős forrásokat biztosított.
A Párbeszéd Magyarországért törvényjavaslatot nyújt be az apaszabadság időtartamának emeléséről – közölte Tordai Bence, az ellenzéki párt frakcióvezetője. A politikus szerint sokan gondolják úgy, hogy az apáknak járó ötnapos, ikrek esetében hétnapos pótszabadságot meg kell duplázni. Felidézte: az Európai Parlament három éve hozott egy erről szóló irányelvet, és minden tagállamnak, köztük Magyarországnak idén augusztusig kell átültetnie ezt a jogrendjébe.
Külföldi hírek:
Izrael kétezer fővel emelte volna a gázai palesztinok munkavállalási engedélyeinek kvótáját, de leállította a folyamatot azt követően, hogy az enklávé terroristái a hétvégén rakétát indítottak az ország irányába. A Kormányzati Tevékenységek Koordinátora a Területeken (COGAT) múlt héten csütörtökön jelentette be, hogy további 2000 engedéllyel (összesen 14 ezerre) emelik fel a kvótát, biztonsági „stabilitástól” függően, de a szombat hajnali rakétatámadást követően Beni Gantz védelmi miniszter úgy döntött, hogy leállítja a tervezett engedélyek kiadását. „A Hamász terrorcsoport felelősséget visel mindazért, ami a Gázai övezetben történik, és viseli a következményeket, ami onnan Izrael Állam felé áramlik” – áll a COGAT közleményében. A védelmi minisztérium által aláírt előzetes terv szerint, a folyamat végén összesen húszezerre emelnék a gázai munkaengedélyek számát. Figyelembe véve, hogy 2021 közepén mindössze 7000 gázai palesztinnak volt engedélye arra, hogy Izraelben dolgozzon vagy kereskedjen, a minisztérium ezirányú döntése eddig nem tapasztalt, példátlan lehetőséget biztosítana az elszegényedett tengerparti enklávéban elő gázaiaknak, ösztönözve a stabilitást.
Az izraeli katonák tüzet nyitottak egy palesztin férfira, aki vasárnap délután a varratzóna területén Kalkília közelében át akart átjutni a biztonsági kerítésen. „A gyanúsított megrongálta a biztonsági kerítést… amikor megpróbált átjutni Izrael területére. A katonák tüzet nyitottak. Találatot azonosítottak” – olvasható az izraeli hadsereg közleményében. A gyanúsítottat a kfar szavai Meir Orvosi Központba szállították, ahol halottnak nyilvánították. A Palesztin Hatóság egészségügyi tisztviselői Ahmad Szalim Ghanim néven azonosították, a szamáriai Sechem (Palesztin Hatóság területe) lakosa volt. A március 21 óta elkövetett hét halálos terrortámadásban 19 civil és rendőr vesztette életét Izraelben és Júdea és Szamáriában. A palesztin terroristák közül többen a Júdea és Szamária mentén futó biztonsági kerítés réseit kihasználva hatoltak be Izraelbe.
Oroszország határozatot fogalmaz meg Izrael ellen az ENSZ Biztonsági Tanácsában a zsidó államnak tulajdonított damaszkuszi repülőtéren végrehajtott támadást követően, jelentette a Kan közrádió vasárnap. Az Izraelnek tulajdonított múlt pénteki támadás a damaszkuszi repülőtéren az érkező és induló járatok leállításához vezetett, és kemény kritikákat vont maga után Oroszország részéről is. A kritika egy nagyon szokatlan lépéshez vezetett – egy orosz hivatalos lépéshez Izrael ellen az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Az Oroszország határozattervezete szerint a támadás a nemzetközi jog megsértésének minősül, aláássa a stabilitást, és sérti Szíria és „más országok” szuverenitását is – utalva arra, hogyan hajtották végre a tulajdonított támadást. Emellett a tervezet kimondja, hogy aki a támadásért felelős, azt felelősségre kell vonni, és a támadás súlyosan károsította a humanitárius segítségnyújtás képességét Szíriának. Magas rangú izraeli tisztviselők megerősítették, hogy Oroszország valóban egy ilyen tervezeten dolgozik, de hozzátették, hogy nem túl nagy az esélye, hogy elfogadnák. Egy izraeli forrás hangsúlyozta, hogy ,,Irán továbbra is fegyvercsempészetre használja a szíriai területeket és a repülőteret”.
Ukrajna nem adja fel a déli országrész orosz megszállás alóli felszabadítására irányuló erőfeszítéseit – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnökvideóüzenetében, amelyet azután tett közzé, hogy meglátogatta a déli frontvonalon szolgáló ukrán katonákat. „A déli régiókat nem adjuk oda senkinek, visszaszerzünk mindent, ami a miénk, a tenger pedig ukrán lesz, és biztonságos. Oroszországnak nincs annyi rakétája, amennyivel legyőzheti a mi népünk élni vágyását” – idézte Zelenszkijt az Ukrajinszka Pravda hírportál. Leszögezte, hogy Kijev álláspontja egyértelmű és változatlan: „amint nemzetközi közvetítéssel szavatolható lesz a biztonság, Ukrajna mindent megtesz az orosz háború miatti élelmezési válság leküzdéséért”. Az ukrán elnök szombaton tett látogatást a déli fronton; Mikolajivban és Odessza megyében járt.
Akár évekig eltarthat még Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja a NATO főtitkára szerint. Jens Stoltenberg a Bild am Sonntag című vasárnapi német lapban közölt interjúban elmondta, senki nem tudja, milyen hosszú lesz a háború, de fel kell készülni arra, hogy évekig tart, ezért azzal is számolni kell, hogy Ukrajnának hosszú ideig szüksége lesz még a szövetség támogatására. A NATO-tagországok nem lankadhatnak, a segítséget folyamatosan biztosítaniuk kell, akkor is, sok költséggel jár, nemcsak a katonai támogatás, hanem az emelkedő energia- és élelmiszerárak miatt is – húzta alá. Ezek a költségek össze sem hasonlíthatók azzal az árral, amelyet az ukránok fizetnek emberéletekkel nap mint nap, és ha Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a tanulságot vonja le az Ukrajna elleni háborúból, hogy nyugodtan folytathat mindent ugyanúgy, mint a 2008-as grúziai háború és a Krím félsziget 2014-es megszállása után, akkor „mi fizetünk még sokkal nagyobb árat” – mondta Stoltenberg.
Gazdasági hír:
Az Eni olasz energetikai vállalat is részt vesz a világ legnagyobb, részben Katarhoz tartozó gázmezőjén kezdődő kitermelésben a katari energiaügyi miniszter vasárnapi bejelentése szerint. Sajtótájékoztatóján Szád Serída al-Kábi stratégiai vállalkozásnak nevezte a tervet. A megegyezés értelmében az Eninek kicsivel több mint 3 százalékos részesedése lesz a mintegy 28 milliárd dolláros projektben, amelynek célja, hogy a világ egyik legnagyobb cseppfolyósított földgáz (LNG)- kitermelőjének számtó Katar LNG-előállítási kapacitását 2027-ig további 60 százalékkal növelje. Az Eni pénteken bejelentette, hogy a Gazprom orosz állami energetikai óriásvállalat 50 százalékkal csökkentette az Olaszországba irányuló gázszállítást. A Gazprom a héten már korábban megkezdte az olaszországi szállítások csökkentését: szerdán a rendelt mennyiségnél 15 százalékkal, csütörtökön pedig 35 százalékkal kevesebbet szállított.
Időjárás:
Ma is még túlnyomórészt napsütés, igazi kánikulai meleg lesz. Este egy hidegfront érkezik nyugat felől, szórványosan előfordulhatnak záporok. A hőmérséklet jellemzően 20 – 35 fok között alakul.
