A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.06.16. reggelén
A magyar kormány nem lelkes a globális minimumadó ötletétől, annak bevezetésétől még egy mélyütést kapna az európai versenyképesség – írta Szijjártó Péter.
Izrael szerda délelőtt megállapodást írt alá izraeli földgáz exportálásáról Egyiptomon keresztül az Európai Unióba.
A béke megteremtése érdekében egy adott pillanatban tárgyalóasztalhoz kell ülni Oroszországgal – hangoztatta Emmanuel Macron francia elnök.
Elindult a koronavírus-járvány új hulláma Németországban, ezért ismét viselni kell a maszkot zárt térben és be kell adatni a negyedik oltást.
Belföldi hírek:
A magyar kormány nem lelkes a globális minimumadó ötletétől, annak bevezetésétől még egy mélyütést kapna az európai versenyképesség – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közösségi-oldalán, beszámolva arról, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel egyeztetett telefonon. Szijjártó Péter közölte, a globális minimumadóról szóló egyeztetés során azt mondta az amerikai külügyminiszternek: „mi egyáltalán nem vagyunk lelkesek ettől az ötlettől, főleg nem annak jelenlegi formájában, pláne nem a jelenlegi körülmények között”. Az európai gazdaság nagyon komoly kihívásokkal néz szembe a háború miatt, ebben a helyzetben a termelő vállalatokat sújtó újabb adóterhek végzetesek lehetnek – írta bejegyzésében a magyar külügyminiszter, hozzátéve: főleg úgy, hogy a bevezetésre már a jövő év elején sort akarnának keríteni Európában, míg a világ többi részén ki tudja, mikor fogják bevezetni, már ha egyáltalán ezt teszik. Szijjártó Péter úgy fogalmazott: „ezért ezzel a döntéssel még egy mélyütést kapna az európai versenyképesség, amit jobb lenne elkerülni”. Az amerikai külügyminiszterrel abban maradtak, hogy a héten még beszélnek – olvasható a bejegyzésben.
Európában az orosz-ukrán háborúnak és az elhibázott brüsszeli szankciós politikának köszönhetően egy komoly energiaválság alakult ki, mondta Németh Szilárd a Fidesz alelnöke, kormánybiztos a Heti Tv Pirkadat című műsorában. Nem véletlen, hogy a magyar kormány ebben a helyzetben is következetesen képviseli a magyar emberek érdekeit. Ezért is volt az, hogy a miniszterelnök a legutóbbi uniós csúcson nem járult hozzá ahhoz, hogy az EU-s szankciók teljeskörűen kiterjedjenek az olajra, így Magyarország továbbra is kaphat kőolajat a csővezetéken keresztül. Azt is megjegyezte a képviselő, hogy sajnálatos módon a földgázzal kapcsolatos szankciók kapcsán, Európa lábon lövi saját magát. A szankcionálókat jóval nagyobb kár éri, mint a szankcionáltakat. Ez nagyon komoly problémákat fog még okozni a közeljövőben. Mindenáron megoldást kell találni az energiaellátásra, mondta Németh Szilárd.
Az erős határvédelem fenntartása egyértelműen indokolt: bonyolult és nehéz a határőrizeti helyzet a magyar határokon, jelentős nyomás alatt van a déli határ – mondta el Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Magyar Nemzetnek. Bakodni György a déli határhelyzetről szólva beszámolt arról, hogy idén hétfő éjfélig 94 307 határsértőt fogtak el, és ez a szám tavaly ugyanebben az időszakban 41 244 volt. Tehát több mint duplájára emelkedett az illegális, jogellenes átlépések száma – mutatott rá. Bakondi György közölte azt is, tavaly ugyanebben az időszakban 376 embercsempészt fogtak el, míg idén eddig már 705 embercsempész ellen indítottak büntetőeljárást. Azt láthatni, hogy afgánok, pakisztániak, indiaiak viszonylag nagy számban jelennek meg a határainkon, túl a szíreken és még számos más állam polgárain – jegyezte meg.
Magyarország európai ügyészséghez történő csatlakozását kezdeményezi a Momentum – közölte Fekete-Győr András, az ellenzéki párt frakcióvezetője és Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti (EP-) képviselője. Donáth Anna szerint nincs annál fontosabb, minthogy Magyarország hazahozza az uniós forrásokat, a kormány azonban folyamatosan harcol az EU-val, ahelyett, hogy leülne a tárgyalóasztalhoz.
Külföldi hírek:
Izrael szerda délelőtt megállapodást írt alá izraeli földgáz exportálásáról Egyiptomon keresztül az Európai Unióba. A gázt Egyiptomban fogják cseppfolyósítani majd szállítják Európába. Karin Elharrar energiaügyi miniszter Kairóban találkozott az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel, valamint uniós és egyiptomi kollégáival, és egyetértési nyilatkozatot írt alá az ügyben. A szerződés aláírásának napjától három évig érvényes. Ezt követően további két évre automatikusan meghosszabbodik. Az aláírt szándéknyilatkozat szerint Izrael, Egyiptom és az Európai Unió ,,elismerik, hogy a földgázt legalább 2030-ig energetikai célokra használják fel, majd 2050-ig fokozatosan csökken a fogyasztása Európában”, amíg az EU tagállamai el nem kötelezik magukat a zéró szén-dioxid-kibocsátású gazdasághoz. Megállapodás született arról is, hogy az Európai Unió arra fogja ösztönözni az európai vállalatokat, hogy vegyenek részt az Izrael és Egyiptom gazdasági vizein folyó földgázkutatási és -termelési versenyeljárásokban. A Kan közszolgálati műsorszolgáltató szerint az elmúlt hetekben maratoni tárgyalásokat folytatott Izrael és az Európai Unió a megállapodás részleteinek lezárásáról, mivel az Európai Unió közölte az izraeliekkel, hogy érdekelt abban, hogy a jövő tél előtt orosz helyett izraeli gáz érkezzen Európába.
Az új választások kiírását előrejelző belpolitikai válság miatt, Beni Gantz védelmi miniszter a vártnál korábban megnevezte, az elvileg 2023 januárjában leszerelő Aviv Kochavi vezérkari főnök utódja három lehetséges jelöltjét. A vezérkari-főnöki kinevezés három évre szól, de egy, illetve ritka esetben két évvel meghosszabbítható, ilymódon a hadsereg legfőbb irányítója négy évet szokott szolgálni. Kochavit még 2018 októberében nevezték ki három hónappal elődje, Gadi Eizenkot madátumának lejárta előtt. A Gantz által megnevezett jelöltek Ejál Zamir, a hadsereg volt vezérkari főnök-helyettese – aki jelenleg kutató munkatársként dolgozik egy washingtoni agytrösztnél, Herci Halevi – jelenlegi vezérkari főnök-helyettes, és Joél Sztrik – a katonai szárazföldi erők egykori parancsnoka, aki egy másik amerikai cég munkatársaként is szolgált. A jelöltek idő előtti megnevezése egyértelmű politikai döntés volt, annak megelőzésére, miszerint a kormány esetleges bukása után hivatalba lépő átmeneti kormány megbéníthatja a kinevezési folyamatot.
A béke megteremtése érdekében egy adott pillanatban tárgyalóasztalhoz kell ülni Oroszországgal – hangoztatta Emmanuel Macron francia elnök szerdán a romániai Mihail Kogalniceanu katonai bázison, ahol Klaus Iohannis román államfővel közösen látogatta meg az ukrajnai háború miatt oda vezényelt francia és más nemzetiségű NATO-csapatokat. A francia elnök a Fekete-tenger partvidékén található légi-támaszponton az újságírók arról kérdezték: mit értett azon, hogy „nem szabad Oroszországot megalázni”? Macron kifejtette: az Európai Unió továbbra is határozottan elítéli az orosz agressziót és támogatni fogja Ukrajnát, de nem igaz, hogy meg akarná megsemmisíteni az orosz népet. Az európaiak egy kontinensen osztoznak, Oroszország „félelmetes erő”, és ugyanott marad, ahol eddig volt, így ahhoz, hogy Ukrajna győzzön és a harcokat leállítsák, az ukrán államfőnek tárgyalnia kell Oroszországgal és az európaiaknak is ott kell ülniük a tárgyalóasztalnál, hogy a biztonsági garanciával hozzájáruljanak a tárgyalások sikeréhez – hangoztatta a francia elnök.
Üdvözölte Henryk Kowalczyk lengyel agrárminiszter Joe Biden amerikai elnök tervét az ukrán gabonaexportot elősegítő határmenti silók létesítésére. „Ez nagyon jó bejelentés” – reagált Kowalczyk arra, hogy Biden kedden kilátásba helyezte: Ukrajna határainál, Lengyelországban is, átmenetileg amerikai gabonasilókat létesítenek, ami lehetővé teszi a gabonafélék szárazföldi kivitelének bővítését. Az amerikai elnök szerint ez az egyik módszer arra, hogy féken tartsák az élelmiszerárak emelkedését, amely Ukrajna orosz megtámadásával és az ukrán kikötők blokádjával is összefügg. Kowalczyk szerint a silók létesítése három-négy hónapon belül lehetséges. Megerősítette, hogy Ukrajnából havonta mintegy 5 millió tonna gabonát kellene exportálni, Lengyelország pedig jelenleg maximum 1,5 tonna gabona szállítását tudja lebonyolítani. A szűk keresztmetszetet a többi között az eltérő vasúti nyomtávszélesség, illetve a határon történő átrakodókapacitás jelenti. Ukrajnában a szovjet időkből származó széles nyomtávú vasúthálózat működik.
Elindult a koronavírus-járvány új hulláma Németországban, ezért ismét viselni kell a maszkot zárt térben és be kell adatni a negyedik oltást – javasolta a szövetségi egészségügyi miniszter egy szerdán ismertetett nyilatkozatában. Karl Lauterbach a Rheinische Post című lapnak elmondta, hogy „sajnos valósággá vált”, amitől tartottak, vagyis elindult a járvány nyári hulláma. Az uralkodó vírusváltozatok nagyon könnyen terjednek, a járványlassító korlátozásokat pedig már szinte mind visszavonták, így nem érvényesül a nyári időjárással járó szezonális hatás, amely automatikusan, külön korlátozások nélkül is fékezné a kórokozó terjedését. Ezért a következő hetekben nemigen lehet a helyzet javulására számítani – fejtette ki a legtekintélyesebb járványügyi szakértők közé tartozó miniszter. A szociáldemokrata politikus egy Twitter-bejegyzésében is kiemelte, hogy elindult a nyári hullám, amelynek „legjobb ellenszere az önkéntes maszkviselés zárt térben és a negyedik védőoltás”.
Gazdasági hír:
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) azt kéri a kormánytól, hogy számolja fel a kisadózó vállalkozások tételes adójával (kata) kapcsolatos visszaéléseket – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter közösségi oldalán, miután tárgyalt a köztestület vezetőivel. A kormány azért hozta létre a kisadózó vállalkozások tételes adóját, hogy alacsony összegű, kevés adminisztrációval járó, egyszerű adózási formát kínáljon a legkisebb vállalkozásoknak. Az adatok azt mutatják, hogy egyes munkaadók katás jogviszonyba kényszerítik munkavállalóikat, így elkerülik az adófizetést, ezzel az államkassza, a munkavállalók és a tisztességes adózók is rosszul járnak – hangsúlyozta a miniszter. Kiemelte, dolgoznak a szabályozás átalakításán; a cél az, hogy a háborús válságban is megőrizzék a kedvezményes adózást a legkisebb vállalkozásoknak, de a visszaéléseket felszámolják. Folytatják az egyeztetéseket – tette hozzá.
Időjárás:
Ma is folytatódik a napsütéses, nyári, meleg idő. Este megélénkül, helyenként megerősödik az ÉNY-i szél. A hőmérséklet jellemzően 15 – 32 fok körül alakul.
