A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.05.16. reggelén
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint a főváros helyzete jelenleg tarthatatlan.
Amennyiben az Európai Bizottság olajembargóról szóló javaslatot szeretne elfogadni, akkor pénzügyileg és fizikailag is garantálnia kell, hogy az nem okoz kárt a magyar embereknek, nem sérül Magyarország energiaellátásának biztonsága – mondta Szíjjártó Péter.
Finnország be fogja adni csatlakozási kérelmét a NATO-hoz – erősítette meg vasárnap Sauli Niinistö finn elnök és Sanna Marin kormányfő Helsinkiben.
Az időjárási körülmények összességében lehetővé tették a tavaszi szántóföldi munkák sikeres elvégzését az országban – mondta Nagy István agrárminiszter -a vetésterületek lényegesen magasabbak, mint az előző években.
Belföldi hírek:
A főváros helyzete jelenleg tarthatatlan, mondta Kiss Ambrus, Budapest általános főpolgármester-helyettese a Heti Tv Pirkadat című műsorában. A politikus példaként hozta fel a tömegközlekedést, aminek működtetéséhez a kormány évente 12 milliárd forinttal járul hozzá, ám ez az összeg a működés tíz százalékát sem éri el. Bemutatta azt is a politikus, hogy ehhez a tételhez jön hozzá a jegy és bérletvásárlás, ami 33 százalék, a többit a fővárosnak magának kell kigazdálkodnia. De a működést megnehezíti a válság is, hiszen például ebből a 12 milliárd forintból, ha csak üzemanyagot vennének, közel fele annyit lehetne vásárolni, mint 2019-ben. Ugyanígy problémát jelent az is, hogy jelentősen csökkentek a bérletvásárlások is, bár mindenki azt remélte, hogy visszaállnak a pandémia előtti állapotra, de sajnos nem ez történt. Voltak sikeres kísérletek, ami növelte a bérletvásárlások számát, mint a 14 év alattiak ingyenes utazása, de ez még mindig nem érte el a kívánt szintet. A politikus azt is megemlítette, hogy Budapest vezetése a Városliget kapcsán nem kíván változtatni eddigi álláspontján, azaz továbbra is azt tartják, hogy ott csak és akkor lehet bármiféle változást elérni, ha erre Budapest vezetése is igent mond.
A magyar kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az ukrajnai háború árát ne a magyar emberekkel fizettessék meg – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter hangsúlyozta, a háború kitörése semmilyen módon nem a magyar emberek hibája, tehát amennyiben az Európai Bizottság olajembargóról szóló javaslatot szeretne elfogadni, akkor pénzügyileg és fizikailag is garantálnia kell, hogy az nem okoz kárt a magyar embereknek, nem sérül Magyarország energiaellátásának biztonsága. A tárcavezető aláhúzta, amennyiben most elfogadnának egy olajembargóról szóló javaslatot, akkor lehetetlen lenne beszerezni a Magyarország működéséhez szükséges kőolajat. Jelenleg az Európai Bizottságon múlik, hogy lesz-e bármifajta megállapodás – emelte ki Szijjártó Péter, hozzátéve, a magyar kormány álláspontja világos, ugyanakkor még nem érkezett olyan javaslat Brüsszelből, amely kompenzálni tudná azt a várhatóan 55-60 százalékos magyarországi üzemanyag-drágulást, amelyet egy olajembargó bevezetése jelentene. Szijjártó Péter közölte, egy olajembargó Magyarországra gyakorolt hatásai könnyen kiszámolhatók, a kormány pedig csak akkor hajlandó beleegyezni egy ilyen javaslatba, ha az Európai Bizottság megoldást ad az általuk okozott problémákra.
Az orosz földgáznak és kőolajnak egyelőre nincs alternatívája, mondta Nacsa Lőrinc, a KDNP országgyűlési képviselője a Heti Tv Pirkadat című műsorában. Az európai szankciókról a politikus elmondta, furcsa az, hogy az EB elnöke nem azt követi, amit a tagországok kormányfői legutóbbi tanácskozásukon elfogadtak. Orbán Viktorral történt legutóbbi megbeszélésén is elhangzott, a magyar kormány eddig öt szankciós csomagot támogatott az egység érdekében, de a mostani, hatodikat nem tudja. A magyar kormány többször is elmondta, az energia egy olyan ügy, ami vörös vonalnak tekintendő, hiszen nem lehet a magyar családokat sújtani a folyamatosan emelkedő energia árakkal. Azt is megjegyezte, a magyar kormány készen áll arra, hogy akár a Fekete tengernél található földgázmezőből is vásároljon. A vezeték megépült, ám a kitermelés még nem indult meg. Mindez azt jelenti, hogy egyelőre az orosz kőolajnak és földgáznak nincs alternatívája. De továbbra is keresik a más lehetőségeket is, ezért is van szükség Paks II. megépítésére.
Azonnali kompenzációt, valamint középtávú béremelési programot sürgetett a közalkalmazottaknak az infláció miatt az LMP társelnöke. Kanász-Nagy Máté emlékeztetett arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a héten tette közzé az áprilisra vonatkozó inflációs adatokat. Az átlagos infláció a 9 százalékot közelíti – hangsúlyozta. Úgy fogalmazott, hogy „az elmúlt 20 év rekordinflációs időszakában élünk”.
Új COVID variánsok jelentek meg Dél Afrikában, amikre érdemes odafigyelni, mondta Szlávik János, a Dél-Pesti Centrumkórház infektológus főorvosa a Heti Tv Pirkadat című műsorában. Hozzátette, igaz, ezek a változatok nem terhelik le az ottani egészségügyet. Mindezek mellett továbbra is vannak veszélyeztetett korosztályok, akikre oda kell figyelni. Az itthoni helyzetet illetően a főorvos megemlítette, hogy a hazai oltottsági adatok nem változnak, talán csak a harmadik, negyedik vakcinát igénylők száma emelkedett. Hozzátette, be kell látni, nem lehet az embereket meggyőzni, hiába beszélnek a szakemberek, hiába vannak kampányok. Ez a régió, amiben mi élünk, kevésbé egészségtudatos mint a világ más pontján lévők. Vannak fejlesztések is: az oltások, tabletták és minden más eszköz terén, de az is igaz, hogy semmilyen vakcina, gyógyszer nem ad teljes védettséget. Ahogyan az is igaz, amit a szakemberek mondanak, úgy tűnik, a koronavírus velünk marad, mondta.
Külföldi hírek:
Elhunyt Uri Szavír, az Oslóban folytatott palesztin-izraeli béketárgyalások egyik főtárgyalója, az izraeli külügyminisztérium volt főigazgatója. A 69 éves korában elhunyt diplomata vezette a kilencvenes évek elején, Norvégia fővárosában, Oslóban először titokban, majd nyíltan folytatott palesztin-izraeli béketárgyalásokon az izraeli delegációt, részt vett a kilencvenes években Szíriával zajlott egyeztetésekben is, valamint Simon Peresz volt miniszterelnök és államelnök tanácsadója volt. „Ma nagyszerű diplomatát veszítettünk el. Olyan embert, aki életét az izraeli külpolitikának szentelte, és egy másik Közel-Kelet felé törekedett. Ezt mély hittel és tehetséggel tette. Máig érezhetően jelentős szolgálatot tett Izraelnek” – méltatta Szavírt Jaír Lapid külügyminiszter. Az 1953-ban, Jeruzsálemben született diplomata édesapja, Leo Szavír az izraeli külügyminisztérium egyik megalapítója volt. Fia először a kanadai nagykövetségen, majd Izrael New York-i konzulátusán dolgozott sajtóreferensként.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter beszélt a meggyilkolt palesztin-amerikai újságíró, Sirín Abu Akla családjával, miután a tárcavezető bírálta az izraeli rendőrség beavatkozását a temetésén – közölte egy amerikai tisztségviselő vasárnap. Blinken még szombaton este, Berlinbe repülve, telefonon „legmélyebb részvétét” fejezte ki Sirín Abu Akla családtagjainak – közölte a neve elhallgatását kérő nyilatkozó. A tárcavezető felajánlotta a jeruzsálemi amerikai diplomaták támogatását az újságírónő családjának. Sirín Abu Akla amerikai állampolgár is volt, családtagjai élnek a keleti parti New Jersey tagállamban. Az amerikai diplomácia irányítója elismerését fejezte ki Sirín Abu Akla újságírói munkássága iránt, és méltatta a szabad és független sajtó fontosságát” – tette hozzá a tisztségviselő.
Finnország be fogja adni csatlakozási kérelmét a NATO-hoz – erősítette meg vasárnap Sauli Niinistö finn elnök és Sanna Marin kormányfő Helsinkiben. A lépést még a finn törvényhozásnak is jóvá kell hagynia, azonban szinte biztosra vehető, hogy meglesz ehhez a parlamenti többség támogatása. A finn államfő a skandináv ország számára történelmi jelentőségű pillanatról beszélt. „Új korszak veszi kezdetét” – fogalmazott Niinistö.
Észak-Korea újabb 15 halálesetet és több százezer további lázas beteg esetét erősítette meg, miközben több mint egymillió egészségügyi és egyéb dolgozót mozgósított, hogy megpróbálja visszaszorítani az országban először kitört koronavírus-járványt – jelentette az állami média. Miután Észak-Korea több mint két évig fenntartotta azt a széles körben vitatott állítását, hogy koronavírusmentes, csütörtökön bejelentette, hogy a világjárvány kezdete óta először találtak Covid-19-es betegeket. A vasárnap közölt további halálesetekkel 42-re emelkedett a lázzal kapcsolatos halálesetek száma az országban. A KCNA állami hírügynökség arról is beszámolt, hogy további 296 180 lázas embert vettek nyilvántartásba, így a bejelentett esetek összlétszáma 820 620-ra emelkedett. A járvány kitörése humanitárius válsággal kapcsolatos aggodalmakat váltott ki Észak-Koreában, mivel az ország 26 millió lakosának többsége vélhetően nincs beoltva a koronavírus ellen, és a közegészségügyi rendszer évtizedek óta romokban hever.
Gazdasági hír:
Az április második felében és május első napjaiban tapasztalható időjárási körülmények összességében lehetővé tették a tavaszi szántóföldi munkák sikeres elvégzését az országban, a tavaszi vetésterületek emelkedése további bizakodásra adhat okot az idei évben – közölte az Agrárminisztérium. A közlemény idézi Nagy István agrárminisztert, aki szerint a vetések, a talajmunkák és a tápanyagutánpótlás a szokásosnál hűvösebb időjárás ellenére is nagyobb csúszások nélkül elkészültek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara május 11-i jelentése szerint az összes fontos tavaszi vetésű növény, így a kukorica, a napraforgó, a szója, a tavaszi árpa, a zab, a cukorrépa, a burgonya, a borsó vetése befejeződött. A vetések a növényfajoknál 90 százalék felett állnak, tehát napokon belül végezhetnek a gazdák a még fennmaradó területekkel – tette hozzá a tárcavezető. A vetésterületek lényegesen magasabbak az elmúlt egy, illetve öt év átlagértékeinél, ami az orosz-ukrán konfliktus következtében kialakult bizonytalan helyzetben megnyugtatást jelenthet a piac számára – emelte ki Nagy István.
Időjárás:
Ma napos és felhősebb időszakok váltakoznak, de a napsütés lesz túlsúlyban. Este erősen megnövekszik a felhőzet, és elszórtan, egyre többfelé alakulhatnak ki zivatarok. A hőmérséklet jellemzően 14 – 29 fok között alakul.
