Napi Tóra
|
  |
|||
 |
||||
Váérá hetiszakasz 6. kommentár, 5782. Tévét 27.
A csapások hatására a fáraó meginogni látszik, és felveti, hogy őseink mutassanak be „istenüknek” áldozatot, de Egyiptom földjén tegyék ezt: „És Fáraó hívatta Mózest meg Áront és mondta: menjetek, áldozzatok Isteneteknek az országban” (8:21). Mózes nem fogadja el az ajánlatot: „De Mózes mondta: nem helyes, hogy így cselekedjünk, mert az egyiptomiak utálatát fogjuk áldozni Örökkévaló Istenünknek; íme, mi áldozzuk majd az egyiptomiak utálatát szemük láttára, nem fognak-e megkövezni bennünket”? (uo. 22.). Rav Jakov Mose Charlap a következőképpen értelmezi Mózes válaszát: „Te, fáraó, megvédhetsz minket, amíg áldozunk az Örökkévalónak, de mégsem lenne helyénvaló, hogy az egyiptomiak szeme láttára vágjuk le szent állataikat, mert ez fájdalmat okozna számukra. Az a tény, hogy tetteink olyan fájdalmat okoznak bizonyos embereknek, hogy meg akarnának minket kövezni, elegendő ok arra, hogy ne Egyiptom földjén mutassuk be áldozatainkat”. Rav Charlap összegzése: „megtanulhatjuk ebből, hogy még egy fontos micvát sem szabad úgy megtenni, hogy az másoknak fájdalmat okozzon”, még akkor sem, ha a fájdalmuk nem tűnik számunkra kellően indokoltnak”.
Sábát sálom, békés szombatot mindenkinek!
gygy: 15.44
szk: 16.56
