Az adatvédelem szabályozásában Magyarországnak mindig is nagy presztízse volt.

Az adatvédelem szabályozásában Magyarországnak mindig is nagy presztízse volt

Péterfalvi Attila, NAIH elnöke a Heti TV Pirkadat című műsorában beszélt a hatóság jövő évi feladatairól, az információszabadságról, valamint az adatvédelem területén tett fontos lépésekről.

 

 

 

Az elnök elmondta, hogy jövőre nyilvánvalóan lesznek a hatóságnak plusz feladatai, de ezeket képesek lesznek ellátni a jelenlegi munkavállalói létszámmal együtt. Lesznek országgyűlési választások, amihez természetesen hozzájárulnak a politikai marketing eszközei, lesznek népszavazások is, ezekre felkészültek, a NAIH már idénre kiadott egy tájékoztatót, hogy mire kell felkészülnie a közéleti szereplőknek. Így a remények szerint a pártoknak lesz idejük felkészülni, hogy megfeleljenek a GDPR követelményeinek.

Péterfalvi Attila hozzátette, jövőre zárul az az uniós projekt, amelyik 1992-ig visszamenőleg vizsgálja az információszabadság helyzetét Magyarországon. De már idén is több konzultációt folytatott a hatóság a jogállamisággal kapcsolatban uniós szervekkel. Az elnök szerint a különböző szervezetekkel folytatott viták során sikerült adatvédelmi szempontokból kompromisszumra jutni az EU különféle szerveivel. Hozzátette azt is, az információszabadság oldalán megmaradtak az uniós észrevételek, de a magyar fél folyamatosan jelezte, az információ szabadsága, a nyilvánosság ereje soha nem fog sérülni.

A NAIH a jövőt tekintve várja a különböző uniós jogszabályokat az adatvédelem területén, ami nyilván új feladatokat is fog adni. Mindezek mellett azt is megerősítette Péterfalvi Attila, hogy a NAIH a jövő évben lezárja a Pegasus üggyel kapcsolatos vizsgálatait. Az elnök szerint az európai vitákban a magyar kormány mindig is azt hangoztatta, nem maradhatnak le, így nekik is kell rendelkezni olyan eszközökkel, mint más európai országoknak. Az a kérdés, tette hozzá Péterfalvi Attila, hogy milyen információk alapján kapott ez az ügy ilyen széles nyilvánosságot. Azt is megjegyezte, hogy csak az általa vezetett hatóság rendelkezik olyan jogosítványokkal, ami egy kiterjedt vizsgálatra elegendő. Kijelentette azt is, Magyarországon jogszabály rendelkezik a titkos információgyűjtés szabályairól, alkalmazásáról.

A NAIH elnöke szerint az adatvédelem szabályozásában Magyarországnak mindig is nagy presztízse volt, szigorú szabályokkal, korlátokkal. Magyarország adatvédelmi szintje már az uniós belépés előtt, 2000-ben megegyezett az EU-s szinttel. Azt is hozzátette, hogy tervei szerint a jövőben az adatvédelmi bírságok összegének a mértékét emelni kívánják. Összességében az adatvédelem területén elégedett lehet a hatóság.

A NAIH elnöke kijelentette, a GDPR tekintetében a történelmi egyházakkal semmilyen probléma nem merült fel, nem kellett semmilyen figyelmeztetést kiadni, eljárást indítani.

Az egészségügy területén is fontos a GDPR, ám a nemzeti jogszabályokra ugyanilyen tekintettel kell lenni.