A magyar kormány migrációs politikája a helyes út
Bakondi György, a miniszterelnök biztonsági főtanácsadója a Heti TV pirkadat című műsorában beszélt a migrációs válsághelyzetről, az arra adott, arra adható magyarországi és európai válaszokról.
A főtanácsadó szerint a 2015-ös csúcsidőszakhoz képest is számottevő a mostani migrációs nyomás, amely Európát fenyegeti. Hozzátette, látható, hogy a spanyol, az olasz, a balkáni útvonal továbbra is aktív, megjelentek új helyek, ahol úgyszintén jelentős nyomás alakult ki, például a lengyel-fehérorosz határon. Magyarországon is megnövekedett a migrációs nyomás, a tegnapi napig több mint százezer határsértőt fogtak el, ez a tavalyi év számának a háromszorosa. Mindezek mellett ott van még az Afganisztánból érkező migrációs hullám, amely szintén komoly veszélyt jelent. Bakondi György szerint az Európai Uniónak tanulnia kellene a 2015-ös helyzetből, most kellene felülvizsgálnia az eddigi migrációs politikáját a közösségnek, amelynek során az európai lakosság érdekeinek a figyelembevételét kellene előtérbe helyezni.
Bakondi György szerint szerencsére ma már a magyar álláspontot egyre többen képviselik, legutóbb például az EU tizenkét belügyminisztere írta alá azt a nyilatkozatot, amelyben felhívták a közösség figyelmét, az eddigi gyakorlat nem folytatható. Ezzel ellentétben a főtanácsadó szerint az EU balliberális vezetése még mindig azt mondja, a migráció egy jó dolog. Pedig a 2015-ös tapasztalatok azt mutatják, azt mutatták a főtanácsadó szerint, hogy az ide érkezetteknek sem a végzettsége, sem az integrálódási képessége nincs meg ahhoz, hogy valóban európai polgárokként éljenek. Azt is látni kell, hogy a beérkezők még az ENSZ által megfogalmazott követelményeknek sem felelnek meg, azaz nem tekinthetők menekültnek. Hiszen, jegyezte meg Bakondi György, például nincs meg náluk az a teljes együttműködés, amely elvárható lenne egy menekültstátuszt igénylő embertől.
Arra a kérdésre, hogy honnan volt a menekülteknek pénzük repülővel megérkezni Fehéroroszországba, a főtanácsadó úgy válaszolt, nyilvánvalóan voltak olyan NGO-k, amelyek segítették őket ebben. Mindezek mellett, az is egy bevett gyakorlat, hogy a Közel-keleten egy nagycsalád adja össze a pénzt, hogy az egyik tag, általában egy fiatal férfi elindulhasson Európába, hogy ott menekültstátuszt kapjon, ahol jobb körülmények között, magasabb fizetésből élhet. Számos esetben azt tervezik, hogy a fiatalember miután megérkezik Európába, akkor családegyesítés címen tudja a családtagjait magához hívni. Bakondi György szerint az is kérdés, hogy miből telik nagy hajók bérlésére, amelyek furcsa módon, így vagy úgy, de találkoznak az embercsempészek kisebb ladikjaival. Az utasokat felveszik, innentől kezdve pedig egyenesen az olasz partok felé veszik az irányt. A főtanácsadó szerint mindezek mögött egy ideológiailag vezérelt program zajlik. Sokak elképzelése szerint, azok a menekültek, akik állampolgársághoz jutnak, onnantól kezdve biztosan nem a jobboldali konzervatív pártok szavazói lesznek.
Arra a kérdésre, hogy mi a különbség a most megépülő lengyel kerítés és a 2015-ben megépült magyar kerítés között, elsősorban a közösség általi finanszírozás tekintetében, Bakondi György úgy felelt, a magyar kerítés akkor épült a tömeges, erőszakos, illegális bevándorlás ellen, amikor Európában wilkommenkultúr dívott. Ma már más a helyzet, ma már Magyarország nem egyedül harcol az illegális migráció ellen. Magyarország továbbra is azt gondolja, amikor egy ország, egy nemzet, nem csak saját magát, hanem Európát is védi, akkor nem lenne szabad, hogy ezt csak és kizárólag a saját nemzeti költségvetéséből finanszírozza.
Bakondi György szerint nem lenne szabad összekeverni a menekültkérdést a migrációval, például, ahogy ezt teszik Európában több helyen is, ahogyan ez a legutóbbi késes támadások kapcsán is történt. Bakondi György szerint szerencsére egyre többen gondolják azt, hogy Magyarország migrációs politikája a helyes út, nem a probléma behozatala, hanem a problémának a helyben való megoldása. A főtanácsadó szerint nemcsak a politika, hanem a szakma is elismeri azt, amit Magyarország eddig tett, legyen szó rendőrségi, titkosszolgálati módszerekről. A főtanácsadó szerint azok az országok, amelyek nagyobb létszámban fogadtak be menekülteket, természetesen igyekeznek kiszűrni azokat, akik közveszélyesek, akit terroristagyanúsak, de természetesen mindezt nem tudják százszázalékos biztonságban megtenni. Akiket meg valamilyen okból kiutasítanak, azoknak egy része elég gyorsan képes eltűnni az Európai Unión belül. Szerencsére, a nagyobb áldozatokat követelő merényleteket az Iszlám Állam nem tudja jelenleg megszervezni, de mellette vannak olyan kisebb-nagyobb incidensek, amelyek emberéletekbe kerülnek.
Ezekkel a kisebb terrorcselekményekkel is azt próbálják elérni, hogy bizonytalanságot érjenek el a lakosság körében, akár az aktuális kormányokkal szemben. Európának pedig nem kellene mást tennie, mint szembenézni a kihívásokkal, azokra új válaszokat adni, a menekülni vágyóknak pedig helyben segíteni.
