Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Heti Tv több kérdésére is válaszolt a Kormányinfón.

A BreuerPress és a HetiTV hírei 20.21.22. reggelén

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Heti Tv több kérdésére is válaszolt a tegnapi Kormányinfón.

A Demokratikus Koalíció (DK) arra szólítja fel a kormányt, hogy „az önkormányzatok elleni háború helyett” inkább a munkát terhelő adókat csökkentse.

Belföldi hírek:

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Heti Tv több kérdésére is válaszolt a tegnapi Kormányinfón. A Heti Tv kíváncsi volt a miniszter véleményére az ellenzéki miniszterelnök-jelölt azon szavai kapcsán, mely szerint ha győznek, akkor itthon nem kell félniük a cigányoknak, zsidóknak, melegeknek. E gondolat kapcsán felmerült, nem túlzás-e Márki-Zay Péter felvetése? Gulyás Gergely válaszában elmondta, az ellenzéki összefogás pártjai ne gondolják azt, hogy következmények nélkül marad, hogy a magukat demokratikusnak mondott pártok az antiszemitákkal kötnek kolaíciót. Mindebbe úgy látszik az is belefér, ha Márki-Zay Péter listázná a magyarországi cigányokat. Ezt az összefogást az Orbán Viktorral szembeni gyűlölet tartja össze, amibe a jelek szerint mindezek mind beleférnek – jegyezte meg a politikus.

A miniszterelnök bejelentése kapcsán, ahol a Liszt Ferenc Repülőtér állami megvásárlását jelentette be, a Heti Tv azt szerette volna megtudni, lesznek-e további hasonló akciók, mint például ismét elindítani egy nemzeti légitársaságot. A miniszter kijelentette, a repülőtér megvásárlásához hasonló projektek nem szerepelnek a kormány tervei között. Ami a repteret illeti, emlékeztetett arra, hogy a polgári pártoknak, majd kormányoknak mindig is következetes álláspontja volt. A kormányzatnak mindig is az volt a szándéka, hogy visszavásárolja az állam a

repteret, benne sok fejlesztéssel. Már csak azért is, mert sok fejlesztés csak állami pénzből valósulhat meg, akkor is, ha a reptér nem magyar kézben van, példaként hozta fel a politikus a gyorsvasút megépítését. Már ezek miatt is szeretné a kormány minél hamarabb lezárni a vásárlási tranzakciót, a remények szerint a jövő év elején kerülhet erre sor. Hozzátette, amikor ez megtörténik, akkor a vételárat is nyilvánosságra hozzák.

A Heti Tv kérdésére Gulyás Gergely értékelte az Európai Parlamentben lezajlott vitát, megjegyezve, bár vannak, akik úgy vélik, ennek köze van a valósághoz, de ez nem igaz, sokkal inkább a szeretethez és a gyűlölethez, az EP baloldala gyűlöli Lengyelország jelenlegi kormányát, ezért volt olyan a vita, mint amilyen. A miniszter szerint ugyanilyen vita várható, amikor Magyarországról, a magyar kormányról lesz szó.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter következő kérdésünkre megerősítette a Heti Tv értesülését, mely szerint a kormány támogatná az OECD által szorgalmazott globális minimáladó bevezetését.

Gulyás Gergely a Heti Tv-nek a Paks II. beruházással kapcsolatos kérdésére úgy felelt, a létesítési okirat módosításának határidejét tolta ki az illetékes hivatal, ez hiánypótlásnak mondható. Kijelentette azt is a politikus, hogy Paks a kormányzat kiemelt beruházása, ennek kapcsán megjegyezte, ma már az EU-ban is elismerik az atomenergia fontosságát. A miniszter hozzátette, az illetékes hivatalok csak akkor adnak ki engedélyeket az atomerőműre, ha a legnagyobb biztonságot látják.

————————–

Csepel 3,5 milliárd forinthoz jut az Egészséges Budapest Programban (EBP) – mondta Németh Szilárd, a Fidesz választókerületi elnöke, országgyűlési képviselő, honvédelmi államtitkár a XXI. kerületi Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálatnál. Hozzátette: a fejlesztések célja, hogy a csepeli betegellátás színvonala a megelőzés és a gyógyítás tekintetében egyaránt a legmagasabb színvonalú legyen. Németh Szilárd emlékeztetett: az EBP-ben 65 milliárd forint áll rendelkezésre a 32 budapesti és Pest megyei rendelőintézet megújítására, ebből kap Csepel 3,5 milliárd forintot. Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP), a kerület polgármestere megköszönte a kormánynak és am képviselőnek a támogatást, kiemelve, hogy az EBP által biztosított forrásból akkora egészségügyi fejlesztés valósul meg a Csepelen, amekkorára még nem volt példa a történetében.

A Demokratikus Koalíció (DK) arra szólítja fel a kormányt, hogy „az önkormányzatok elleni háború helyett” inkább a munkát terhelő adókat csökkentse. A DK XVIII. kerületi polgármestere azt mondta, hogy a Világgazdaság cikke szerint a kormány úgy készül felemelni a minimálbért, hogy közben elengedi az önkormányzatok legfőbb bevételét, a vállalkozások iparűzési adóját. Ez azt jelenti, hogy a kabinet „ismét nem ad semmit”, és úgy hajtja végre az egyébként vitathatatlanul szükséges és elkerülhetetlen minimálbér-emelést, hogy közben az önkormányzatokkal fizetteti meg ennek az árát – fogalmazott Szaniszló Sándor.

Külföldi hírek:

Gideon Száár igazságügyi miniszter az izraeli 12-es hírcsatornának adott interjújában elmondta, hogy Benjamin Netanjahu volt miniszterelnök kormányfői pozíciótól való örökös eltiltásáról szóló törvényjavaslatot Naftali Bennett miniszterelnök tudtával nyújtották be, bár azt nem mondta el, hogy Bennett támogatja-e a törvényjavaslatot. A Naftali Bennett Jáminá pártjához tartozó Ajelet Shaked belügyminiszter korábban kijelentette, hogy nem támogatja a Netanjahu eltiltását indítványozó javaslatot. Száár kifejtette, hogy miért éppen most hozza nyilvánosságra a törvényt, mondván: „A választások előtt világosan megmondtam, hogy egy ilyen törvényjavaslatot fogok az Új Remény párt frakciója elé terjeszteni amiért az állam költségvetés nélkül működött négy választási kampány idején, egy olyan ember miatt, aki büntetőeljárással a nyakán töltötte be hivatalát, miközben a személyes érdekeit az állammal szemben részesítette előnyben. Nem szeretnénk hogy ez megismétlődjön.”, mondta.

A Romániában két éve kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjének, Nicolae Ciuca tartalékos tábornagynak, ügyvivő védelmi miniszternek adott kormányalakítási megbízást csütörtökön Klaus Iohannis államfő. Az elnök arra hivatkozott, hogy Romániának sürgősen teljes jogkörű kormányra van szüksége az országot sújtó egészségügyi válság közepette. A bejelentésre az elnök Ciucát is meghívta, aki azt mondta: minden felelős parlamenti erővel tárgyalni fog az általa javasolt kormány támogatásáról. Romániában ez már a második kormányalakítási kísérlet, amióta a parlament megbuktatta a PNL elnöke, Florin Citu által vezetett jobbközép koalíciós kormányt. Ha ez is kudarcba fullad, az államfő feloszlathatja a törvényhozást, és előrehozott választásokat írhat ki.

Ukrajnában csütörtökön életbe lépett az a korlátozás, amely szerint a megyék közötti közösségi közlekedést csak azok vehetik igénybe, akik oltási igazolással vagy 72 óránál nem régebbi, negatív PCR-teszttel rendelkeznek. Az új szabályozás kiterjed a légi, vasúti és a buszközlekedésre, de csak a régiók között, azaz a megyéken és a településeken belül a közösségi közlekedési eszközökön a fenti dokumentumok nélkül is lehet utazni. Több vasútállomáson oltópontokat és gyorsteszteket használó szűrőpontokat hoztak létre. Denisz Smihal miniszterelnök a kormány szerdai ülésén megerősítette, hogy egyelőre nem terveznek országos zárlatot bevezetni. Eközben viszont egy újabb megye, az északkeleti országrészben lévő Szumi kerül át holnaptól, október 23-tól a legsúlyosabb járványhelyzeti, vörös besorolásba, így már hat régió lesz ebben a kategóriában.

A nyugat-balkáni régió jövője csak az Európai Unióban képzelhető el, mivel kultúránk és történelmünk is összeköt minket – jelentette ki Mairead McGuinness, az Európai Bizottság pénzügyi stabilitásért és tőkepiacokért felelős tagja az Európai Parlament csütörtöki plenáris vitájában. Az október elején tartott Nyugat-Balkán-EU csúcstalálkozó eredményeit tárgyaló vita keretében a biztos elmondta: a gazdaságélénkítési és beruházási terv révén az EU példa nélküli pénzügyi támogatást nyújt, a következő hét évet felölelő időszakra közel 30 milliárd eurót mozgósít a régió számára. A terv céljai között van a hosszú távú gazdasági fellendülés ösztönzése, a zöld és a digitális átállás felgyorsítása, a regionális együttműködés támogatása és konvergencia előmozdítása. Az ír biztos ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a térségben további reformokra van szükség a médiaszabadság, a civil társadalmak erősítése, a jogállamiság előmozdítsa és az igazságszolgáltatás méltányossága terén. Mint mondta, az EU és a Nyugat-Balkán közötti szoros kapcsolat fontosságát tükrözendő a vezetők úgy határoztak, hogy rendszeresen tartanak EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozókat, 2022-re tűzve ki a következő időpontot.

Gazdasági hír:

A bankrendszer a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk alatt is stabilan és túlzott eladósodásra utaló jelek nélkül töltötte be gazdaságfinanszírozó szerepét, a fizetési moratórium lejárta után azonban a kockázatok várható növekedésének kezelése kiemelt figyelmet igényel – olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss Makroprudenciális jelentésében. Szakács János, az MNB főosztályvezetője az elmúlt egy év makroprudenciális intézkedéseit, piaci szereplők alkalmazkodását, a szabályozói lépések szélesebb körű gazdasági hatásait bemutató dokumentumról tartott online sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a makroprudenciális politikai szabályok, előírások keretrendszere hozzájárult ahhoz, hogy a válság a bankrendszert jobb pozícióban érje, mint 2008-2009-ben. A fizetési moratóriumról szólva azt mondta, hogy becsléseik szerint a teljes vállalati hitelállomány 20 százaléka volt idáig érintett, ez az arány november elejétől, amikortól szűkül azok köre, akik igénybe vehetik ezt a lehetőséget – 4 százalékra csökken. A háztartások esetében 30 százalékról 23 százalékra apad az a hitelállomány, amit továbbra sem kötelező törleszteni.

Időjárás:

Ma a nap nagy részében országszerte erősen felhős, borongós idő várható. Az északi megyék fölött vékonyodhat, szakadozhat a felhőzet a délután folyamán.

Este az ország északi fele fölött lecsökken a felhőzet, kitisztul az ég. A hőmérséklet jellemzően 11 – 16 fokig emelkedhet.

Related