Mindenki ráébredt, a koronavírus-járvány idején nagy szükség van a katonaságra
Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, a Fidesz alelnöke beszélt a Heti Tv Pirkadat című műsorában a katonák feladatairól, a honvédségi fejlesztésekről, de az Európai Néppárt is szóba került.
Az államtitkár elmondta, amikor a koronavírus-járvány harmadik hullámában van az ország,a Magyar Honvédség teljesíti a kötelességeit, de a katonák a pandémia itthoni megjelenése óta nélkülözhetetlen és kimagasló szerepet töltenek be a védekezésben. A honvédség emberei ott vannak a kórházakban, a kórházparancsnoki rendszerrel, mellette pedig több mint ezer katona van jelen, segítve a kórházak adminisztratív munkáját. De továbbra is szolgálatot teljesítenek a határnál, hiszen az ország déli határánál teljes zárat kell fenntartania többi határszakaszon pedig a szigorú rendszabályok betartatása a feladatuk. A katonák őrzik a korridorokat, ellenőrzik az áthaladó áruszállítást és személyforgalmat. Németh Szilárd kiemelte, a Magyar Honvédség egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb feladata a különböző intézmények fertőtlenítése, legyen szó szociális, egészségügyi, oktatási és önkormányzati intézményekről. A katonák a rendőrökkel közösen járőröznek a városokban, fenntartva a közrendet és a közbiztonságot.
Az is igaz, hogy a járvány a katonákat sem kerülte el, sokan megfertőződtek közülük, de szerencse a bajban, hogy jobban átvészelték, mint a lakosság többi része. A politikus azt is hozzátette, van érdeklődés a katonai pálya iránt. Többféle módon lehet csatlakozni a Magyar Honvédséghez, egyrészt lehet valakiből önkéntes tartalékos. Ezt azért tartotta fontosnak kiemelni, mert emlékeztetett arra, amikor látszott, hogy a járvány nem csak az emberek egészségét veszélyeztette, hanem mellette a magyar gazdaságot is megtámadta, akkor a katonai vezetés úgy döntött, egy újfajta lehetőséget biztosít azoknak, akiknek a munkahelyét tönkretette a járvány. Ezért hívták életre a speciális önkéntes tartalékos rendszert, ahova már több mint 1200-an jelentkeztek, már a harmadik kiképzési cikluson vannak túl. A jelentkezők egy féléves katonai kiképzésben részesülnek,aminek a végén esküt tesznek, akik ezen részt vesznek, ha akarják,akkor később visszamehetnek eredeti munkahelyükre, de maradhatnak is a honvédség kötelékében. Ám az eddigi kiképzettek közül nagyon sokan választották végül a katonai pályát.
A koronavírus-járvány ugyan sok problémával járt a magyar gazdaságban, de mindez nem lehetett hatással a hazai fegyvergyártás tekintetében, hiszen a kormánynak gondolkodnia kell azon is, mi lesz a járvány után, újra kell a gazdaságot is indítani, ezt azt jelenti, hogy folytatni kell a munkát a magyar hadiipar életében is. Emlékeztetett arra, hogy amikor a Fidesz-KDNP 2010-ben átvette a kormányzást, akkor az addig ismert és híres hazai hadiipar teljesen megszűnt. Mára azonban egyre komolyabb beruházások valósulnak meg, köztük a kecskeméti fegyvergyáré is, ahol komoly gyártás zajlik, gépkarabélyokat, géppisztolyokat, maroklőfegyvereket készítenek.
A magyar kormány nemrégiben kötött egy megállapodást Szlovákiával, hogy a NATO keretén belül a Magyar Honvédség óvja majd a szlovák légteret is. De a hazai légtér védelme is a honvédség feladata, ezért is vásárolta meg a magyar kormány az izraeli Vaskupola rendszert.
Az államtitkár kijelentette, a Magyar Honvédség fejlesztési tervében is az az elsődleges, hogy mindig a magyar érdekeket érvényesítsék, azaz ne csak a honvédség fejlesztése történjen meg, hanem ezzel együtt, ennek kapcsán a magyar gazdaság fejlődése is biztosítva legyen. Ami az eszközvásárlásokat illeti, ott azt nézik meg, hogy melyek azok, amelyek képesek a magyar fejlesztésekhez kapcsolódni.
Arra a felvetésre, hogy ezek a fejlesztések, vásárlások elegendőek-e a NATO követelésére, mely szerint a GDP 2 százalékát kell honvédelmi kiadásokra fordítani, Németh Szilárd megjegyezte, ez egy olyan bűvösnek gondolt szám, amit ma már nem nagyon emlegetnek. Azért nem – ette hozzá, mert mindenki ráébredt, a koronavírus-járvány idején nagy szükség van a katonaságra.
A politikus a értékelte pártja távozását az Európai Néppárt EP frakciójából. Véleménye szerint ezzel a lépéssel a Néppárt lett szegényebb, de nem csak azzal, hogy a Fidesz kilépett a frakcióból, hanem azzal a politizálással, amiben nem magának, nem az eredeti értékeinek akar megfelelni, hanem más értékeket akar kiszolgálni,mint például a migránsok Európába való beutaztatását, a multikulturalizmust, amivel a kereszténydemokratákból álló pártcsoport lemondott a keresztény alapértékekről.
