Ez nem kizárólagos támogatás, hiszen az nem lenne keresztényi

Ez nem kizárólagos támogatás, hiszen az nem lenne keresztényi

Azbej Tristan, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, az üldözött keresztényekért felelős kormányprogram vezetője a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt az általa vezetett programról, a zsidó-keresztény kultúra jelentőségéről.

Az államtitkár legelőször arról beszélt, hogy nagy örömmel ad mindig is interjút a Heti Tv-nek, ami mellett szolidaritását is kifejezte azért, mert az ellenzéki vezetésű erzsébetvárosi önkormányzat felmondta a televízió bérleti szerződését. Ugyanígy értetlenségének adott hangot, hogy az ellenzéki politikusok úgy döntöttek nem kívánnak a Heti Tv-ben szerepelni, ami véleménye szerint azért is furcsa, mert eddig pont a tévé kiegyensúlyozottsága miatt szívesen jöttek el szerepelni.

Azbej Tristan kérdésre válaszolva elmondta, a kormány azt látja, hogy az afrikai, közel-keleti keresztényüldözések mellett megjelent az ott alkalmazott szellemi keresztényüldözés mellett a lassan terrorcselekmény szintű atrocitások is, amelyeknek a célpontja a helyi zsidó közösségek. Ennek fényében kijelenthető, hogy akár a Közel-Keleten, Afrikában, de Nyugat-Európában is célponttá váltak egyrészt az ikonikus keresztény közösségek, jelképek, épületek, de a zsidóság is. Egyrészt az iszlamista körből, másrészt pedig a Nyugaton egyre inkább megerősödő liberális szemléletet követőktől jönnek a támadások – jelentette ki a politikus.

Azbej Tristan kifejtette, Magyarország egy szekuláris ország, amelynek Alaptörvénye kimondja, az ország kultúrájának az alapját a zsidó-keresztény etika és vallás képezi. Mindez jelentősen megmutatkozik az állam működésében, hiszen szeét van választva az állam és az egyház, de ez nem megosztottságot jelent. Sokkal inkábbb egy szövetséget, ahol a felek szövetkeznek arra, hogy például az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás területén közösen adnak a magyar embereknek. Ennek igenis jó okai vannak, ez egy sikeres konstrukció, aminek a hasznosságát az emberek maguk igazolják vissza. Példaként említette meg az államtitkár az egyházi fenntartású kórházakat, amelyek immár együttesen lépnek fel, ahol az orvosoknál például a szakmai elköteleződés mellett van egy világi elköteleződés is. Hozzátette azt is, a az emberektől érkezett visszaigazolásokat az iskoláknál lehet érezni, hiszen például a szülők jelentős többsége hittant választ a gyerekének, ez azt jelenti, kulturálisan fontos a gyerekeknek a zsidó-keresztény kulturális alap. Az egyházi iskoláknál is fontos az, hogy ott is a szakmaiság mellett a világnézeti meggyőződés is kiemelkedő, ezért is vannak ezek az iskolák az élen.

A politikus szerint az is fontos, amit az egyházi kórházakban tesznek, ahol nem nézik a beteg vallását, hitét, hanem azt nézik., hogy miként tudják őt testileg, lelkileg meggyógyítani. Ennek kapcsán jegyezte meg azt is, hogy az általa vezetett Hungary Helps Program alapvető célja a világban üldözött keresztény közösségek megsegítése, de ez nem kizárólagos támogatás, hiszen az nem lenne keresztényi. A program például csak úgy támogat egy közel-keleti keresztény közösséget, hogy a közösség által elérhető szolgáltatásokat mások is, muzulmánok is elérhessék. A tapasztalatok egyébként azt mutatták, hogy valójában meg sem kellett volna szabni ezt a feltételt, mert ezek a közösségek a szolidaritás alapelvét minden egyes nap gyakorolják.

Azbej Tristan szerint ez a szemlélet hatja át a kormányzatot is, ami – szerinte az ellenzéknek nem tetszik, amelyik szélsőségesen vallásellenes nézeteket gyakorol, hiszen ők egy homogén, vallástalan társadalomban hisznek.

Visszatérve a közel-keleti helyzetre, az államtitkár elmondta, az ott élő keresztény közösségek tagjaira a szélsőséges iszlamisták sokszor próbálják rásütni azt a bélyeget, hogy idegen testként élnek ott, akik ráadásul a gonosz Nyugat ügynökei. Ez egy hazug vád, hiszen ezek a közösségek valóban ősiek, arról nem beszélve, hogy igazi hazafiak, akik hazájukat, a közösséget akarják képviselni. Például azt is érdemes lenne észrevenni, hogy ezen közösségek tagjai sokkal jobban ragaszkodnak a szülőföldjükhöz, mint az ott élő többségi társadalom tagjai. Amikor megkapják ezek a keresztény közösségek a kérdést a Hungary Helps Programtól, hogy miben kérnek segítséget, akkor sosem az a válasz érkezik, hogy támogassák a földjükről való eljutást, hanem ezzel ellenkezőleg ahhoz kérnek segítséget, hogy megmaradhassanak a szülőföldjükön. Sokszor úgy akarnak megmaradni a szülőföldjükön, hogy ott ezer éve üldözik őket. Ebben támogatja őket a magyar kormány. A Hungary Helps Program tevékenysége most kezd beérni,. már érkeznek a visszajelzések, amikor a keresztény családok térnek vissza a szülőföldjükre az üldöztetések után.