Ennek az együttműködésnek van egy kultúrateremtő ereje is

Ennek az együttműködésnek van egy kultúrateremtő ereje is

Dr. Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója, Dr. Toldy-Schedel Emil, a Szent Ferenc Kórház főigazgatója, Valastyán László a Mazsihisz Szeretetkórházának gazdasági igazgatója a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszéltek az egyházi kórházak összefogásának erejéről.

A koronavírus-járvány kapcsán Toldy-Schedel Emil beszélt arról, hogy mnd egészségügyi dolgozók már megkapták a védőoltást, de továbbra is ugyanúgy kell dolgozniuk, hogy ne veszélyeztessék a betegeik, sem a családtagjaik életét, szerencsére ma már megvannak a szükséges protokollok. Hozzátette, a Szent Ferenc Kórházban is sok dolgozó átesett a betegségen, ki így, ki úgy, eddig egyetlen munkatársukat veszítették el. Az intézményben komplett rehabilitációt végeznek a COVID-on átesettek részére, hozzátéve, sajnos minden beteg számára hosszú ideig tart a teljes felépülés, a komplex rehabilitáció, hiszen ez egy sokszervi betegség.

A Szeretetkórházban is komoly kihívást jelentett a járvány, az intézményi protokollt szakemberek, infektológusok határozták meg, a menedzsment feladata ezek végrehajtása, a szükséges források megkeresése, ehhez kellett saját erő, állami segítség, valamint fenntartói támogatás. Itt is látogatási tilalmat vezettek be a betegek védelme érdekében, minden elérhető módszerrel igyekeztek és igyekeznek a mai napig is megoldani, hogy a látogatók tarthassák a kapcsolatot szeretteikkel. Most dolgoznak azon a megoldáson, hogy a bekerült beteg a karantén után, amikor bekerül a végleges helyére, akkor lehessen egy egyszeri tízperces látogatást megszervezni azért, hogy a családtagok is meggyőződjenek, jó helyre került a beteg.

Velkey György elmondta, a gyermekellátásban olyan helyzet alakult ki, hogy a Heim Pál Kórház lett a koronavírus-központ Közép-Magyarországon, a Bethesda feladata a többi ellátás biztosítása, ne csak a saját területükön. Mindez azért, mert itt nem lehet műtéteket halasztani. Igaz az is, nemrégiben derült ki, hogy a betegségen átesett gyermekek esetében felléphet egy immunreakció, egy sokszervi gyulladás, az intézmény is kezel ilyen betegeket. Mindezek mellett figyelni kell arra is – tette hozzá, hogy a különböző vírusmutációk a gyerekeknél jelennek meg leghamarabb, hiszen náluk leggyakoribbak a személyes találkozások.

Arra a kérdésre, hogy a járványnak van-e olyan pozitív hatása, hogy megnövekedik az érdeklődés az egészségügyi pálya iránt, Toldy-Schedel Emil úgy felelt, még nem lehet tudni, mit hoz majd a járvány az életpályán. Azt lehet látni, az elmúlt egy év komoly terhet rakott a dolgozók vállára, igaz az is, hogy mindez egy komoly társadalmi támogatottsággal is párosult, ez mostanra kisebb lett, hiszen ma már mindenki belefáradt ebbe az egészbe. Ugyanakkor az egészen biztos, hogy az egészségügyi pálya át fog alakulni, megjelentek újfajta technikák, ami vonzóbbá teheti a pályát. Az egészségügyi vezetők ezzel is szeretnének érvelni, az egészségügyi pálya minden szépségét bemutatva.

A Szeretetkórháznak is nehézséget okoz az orvosok megtalálása, persze a mostani törvénymódosításnak köszönhetően komoly béremelést kapnak az orvosok, ami könnyítheti a helyzetet. Persze a részletszabályok még nem alakultak ki, ahogy azt is tudni kell, az egyházi kórházak számos esetben másként működnek, mint az állami fenntartásúak. Ám azt ki lehet jelenteni, orvosi szempontból jó az irány, több orvoshallgató érkezhet, az egészségügyi szakszemélyzet tekintetében pedig a jövőbeni béremelések jelenthetnek sokat.

A Szent Ferenc Kórház vezetője azt mondta, úgy érzi, nem tudnak jelenleg annyi orvost felvenni, ahányan jelentkeznek, ez egy jó hír, ahogy az is, sokan jönnek vissza külföldről is. Ez talán köszönhető az egyházi kórházi létnek, a holisztikus gondolkodásnak. Az általa vezetett intézményben vannak lelkészek, szerzetesek, apácák, az ő hozzáállásuk is érezhető a gyógyításban, ez egy minta, amit az egész társadalom megérdemel. Szükség van az ilyen emberekre, akik ezt a feladatot élethivatásnak tekintik, de ugyanakkor őket is el kell tartani, meg kell tartani. Ezt az értéket kell a magyar egészségügy egészében képviselni.

Velkey György hozzátette, a protestáns hagyomány szerint diakonissza rendek dolgoznak az egészségügyben is, de azt is hozzá kell tenni, kevés fiatal választja ezt a hivatást, ezt a mai világ is okozza. Viszont vannak elhivatott, a szeretetszolgálatot professzionálisan űző emberek, ám az is látható, ez az elhivatottság nem jellemző a teljes magyar egészségügyre, hiszen nem könnyű egyszerre professzionálisan és mély hittel együtt dolgozni. Az egyházi intézményeknek van egy kisugárzása, ami vonzó, a Bethesdában már másod-, harmadéves koruktól jönnek a hallgatók, több tízen, ők azért jönnek, mert szeretik ezt a kultúrát, amit a kórház képvisel. tavaly öt rezidens helyre például nyolcvanan jelentkeztek. Orvosi vonalon nincsenek gopndok a kórházban, sajnos az ápolói vonalon ez nem így van, ezért is léptek az egyházi kórházak azért, hogy közösen képezzék az ápolókat.

Az egyházi fenntartású kórházak összefogtak, közösen dolgoznak az élet minden területén, mindezt úgy teszik, hogy egyszerre reagálnak a társadalom és a tudomány elvárásaira, kihívásaira. Az egyházi kórházak közel tíz éve jöttek rá, hogy a különböző betegségterületeket érdemes egymás között felosztani, hiszen mindenkinek van valamilyen specialitása. Ez volt az első lépés, amit azhóta már több másik is követett – emelte ki Toldy-Schedel Emil. Azt nem lehet tudni, hogy ezt a közös gondolkodást mennyire követi majd le az állami rendszer, azt nem lehet tudni, de sokkal fontosabb az a példa, amit az egyházi kórházak bemutattak.

Velkey György hozzátette, nagyszerű az együttműködés az intézmények között, még a források elosztásánál sincsenek veszekedések. Külön beszélt az összefogás kapcsán arról is, hogy tekintettel vannak a másik vallást tartó betegekre, például, ha egy vallásos zsidó család gyermekét kezelik, akkor is megkap mindent, hogy a vallásának megfelelően étkezhessen, éljen a kórházban is, amit egyébként a reformátusok tartanak fent. Ugyanez igaz, ha egy református hitű idős kerül a Szeretetkórházba. Az egyházi kórházak megbíznak egymásban, mindenféle szituációban, lobbihelyzetben segítik egymást. Ennek az együttműködésnek van egy kultúrateremtő ereje is, erre lenne szükség másutt is.