Ezen rendelkezések nem adnak választ az igazi nagy problémákra
Dr. Újházi Lóránd, katolikus lelkész, a nemzeti Közszolgálati Egyetem tanár a Heti Tv Pirkadat című műsorában a katolikus egyházban lezajlott átalakulásokról beszélt, de szó volt még az új amerikai elnökről is.
Újházi Lóránd beszélt Ferenc pápa rendeletéről, amelynek köszönhetően a nők is végezhetnek különböző feladatokat, így például lehetnek akolitusok, akik engedélyt kapnak az áldoztatásra, de mostantól kezdve lehetnek lektorok is nők, ők az evangélium kivételével a liturgiában felolvashatják a szentírási szövegeket. Egy ilyen rendeletnek egyrészt nagyon sok jelentősége van, hiszen liberalizációs szempontból ez egy előrelépés, bár az is igaz, ezen a területen ez a hullám már jóval korábban elindult. Már a II. vatikáni zsinaton is felvetődött, hogy mi legyen a nők szerepe, már ekkor felvetődött, hogy a liturgiában is kapjanak több szerepet a nők. VI. Pál már ekkor kiadott egy rendeletet, ami kisebb szolgálatokat megengedett. Most Ferenc pápa annyit változtatott ezen, hogy a már említett két területen a nők is szerepet vállalhatnak.
A lelkész hozzátette, a diakonisszák esetében merülnek fel kérdések, az ő szolgálatuk már az első századok óta jelen van, most a liberálisabb felfogás szerint ők nem csak áldást kaptak, hanem a férfiakhoz hasonlóan szentelésben részesültek, ám ez jogilag lezárt téma, ám dogmatörténeti szempontból nem teljesen. Ugyanakkor az is igaz, hogy Ferenc pápa rendelkezésének nincsen sok jelentősége, mert eddig is olvashattak fel nők különböző szövegeket, csak nem lektoroknak hívták őket. Sőt, Európában már több helyen segítenek nők is áldoztatni a papoknak, akiket nem neveztek korábban akolitusoknak. Ezen rendelkezések nem adnak választ az igazi nagy problémákra, amikkel a katolikus egyház kénytelen szembenézni, mint a paphiány, a pályaelhagyók magas száma.
Újházi Lóránd beszélt arról is, a nők előtt, a laikusok előtt a teológiai tanulmányok nyitva állnak a II. Vatikáni zsinat óta, sőt, még nem katolikusok is tanulhatnak.
A katolikus egyházban jelentős szerepe van az egyházkormányzatnak, Ferenc pápa ide is szeretné a nőket beemelni, ám ez is felvet egy szélesebb dogmatikai, teológiai, egyházjogi kérdést, hiszen eddig az egyházkormányzásban csak papok vehettek részt. Most jogilag is érdekes kérdés, mikortól lehet aktív részvételről beszélni.
Újházi Lóránd beszélt a tegnap beiktatott amerikai elnökről, Joe Bidenről, aki a második katolikus államfője az országnak. Arra a kérdésre, hogy az elnök személye hoz-e változást az Egyesült Államok és a Vatikán kapcsolataiban, a lelkész úgy felelt, az amerikai katolikus püspöki kar már a választások után pár nappal elismerte Biden elnökségét és az ő katolikusságát is. Ez azért is fontos, mert az elnököt több kritika is érte, hogy több kérdésben, mint például az abortusz, a melegházasság elismerés ügyében nem teljesen a katolikus egyház álláspontját képviseli. Ám az amerikai püspökök elismerték a személyét, a hitét. Ám a hit és a diplomácia két különböző dolog, azt lehetett tudni, hogy Ferenc pápa nem szimpatizált Donald Trump politikájával, személyével, ám a diplomácia miatt kapcsolatot tartottak egymással. Most persze az új elnök, az egyetértések kapcsán most jobbak lehetnek a kapcsolatok.
